Az idei első félévben közel 120 ezer négyzetméternyi új irodaterületet adtak bérbe Budapesten, ennek körülbelül felét az IT-szektorban, az energetikai ágazatban és az állami szférában dolgozó vállalatok, valamint a szolgáltatóközpontok szívták fel – derül ki a Laurus Irodaházak és a Robertson Hungary ingatlan-tanácsadó friss piaci kitekintéséből, melyet a portfolio.hu dolgozott fel.
Az említett szektorok tették ki a körülbelül 120 ezer négyzetméternyi új kereslet közel felét, de jelentős irodaigénnyel léptek fel az év első hat hónapjában a pénzügyi területen és a távközlésben dolgozó cégek is.
„Az idei első félévben az IT-cégek önmagukban 17 ezer négyzetméternyi új irodaterületet béreltek ki, ami a teljes új igény hetede, míg az állami vállalatok és szervezetek is jelentős, közel 14 ezer négyzetméternyi igénnyel léptek fel” – mondja Vuk Ágnes, a Laurus Irodaházak projektvezetője. Véleménye szerint az előbbi területen a hazai informatikai piac dinamikus bővülése és a szektor gazdasági ereje tükröződik a jelentős új irodaigényben, míg az állami szegmensben többek közt a költséghatékonyságra való törekvés az oka a nagy számú költözésnek. Hozzáteszi: a különböző, általában több százas/ezres dolgozói létszámmal rendelkező szolgáltatóközpontok az elmúlt években is a budapesti irodapiac keresleti oldalának meghatározó szereplői voltak, és az idei év első hat hónapjában sem volt másként.
Speciális igények
Az egyes iparágakban dolgozó cégek gyakran igen eltérő igényekkel lépnek fel az irodaválasztás tekintetében, illetve más-más preferenciák mentén hozzák meg a döntésüket, ami gyakran kihívások elé állíthatja a bérlőkért versengő irodaházakat. „Az informatikai cégek sokszor speciális elvárásokat támasztanak az épület technikai infrastruktúráját és felszereltségét illetően, igénylik például, hogy legyen mód extra hűtéssel bíró szerverterem létrehozására, vagy legyen elérhető a bérlő számára is szünetmentes tápegység” – emelte ki néhány konkrét példát közelmúltbéli tapasztalataikból Tilki Róbert, a Robertson Hungary ügyvezető igazgatója. Szintén visszatérő kérés részükről, hogy a munkaterület legyen jól árnyékolható, sötétíthető, illetve, hogy az irodában legyenek feltöltődésre, kikapcsolódásra alkalmas helyiségek is. Az IT-cégek szempontjából előnyt jelent egy irodaháznál, ha a környezetében működik valamilyen műszaki egyetem, vagy főiskola, amely a munkaerő utánpótlást könnyítheti meg számukra.
Az állami cégek, szervezetek számára kiemelt jelentősége van a jó tömegközlekedésnek, illetve a kormányzati gerinchálózathoz való kapcsolódási lehetőségnek. Az iroda belső elrendezését tekintve jellemzően a cellás megoldást preferálják a közszférában. Azoknál az intézményeknél, amelyek ügyfélforgalmat is kiszolgálnak, elvárás az irodaépületre nézve, hogy megoldható legyen az ügyfélközpont irodától függetlenül, kívülről történő megközelítése.
A nagy dolgozói létszámmal rendelkező szolgáltatóközpontok jellemzően egylégterű irodákat keresnek, amelyek jó légtechnikával rendelkeznek. „További választási kritérium a részükről, hogy rendelkezzen a dolgozókat kiszolgáló egységekkel, például étteremmel, büfével az épület” – mondja Tilki Róbert. „A budapesti irodapiacon azok az irodaházak lehetnek igazán sikeresek, amelyek rugalmasan tudnak reagálni a bérlők folyamatosan változó igényeire, és az előforduló különleges kérésekre is tudnak megoldásokkal szolgálni” – összegzett Vuk Ágnes.
