Egy érdekes elemzés jelent meg a napokban a Nemzetbiztonsági Hivatal honlapján, amely áttekintést nyújt az Európai Unióban kifejlesztett és széles körben alkalmazott adócsalási módszerekről. A tanulmányból kiderül, hogy az áfacsalás főként kis helyigényű, nagy értékű termékek – számítástechnikai alkatrészek, mobiltelefonok – forgalmazásához kötődik. A szerzők az egyre növekvő méretű probléma okozójaként elsősorban a belső határokon áthaladó áruk határregisztrációjának megszűnését, a szolgáltatások kereskedelmének bővülése és az elektronikus kereskedés elterjedése miatti egyre bonyolultabb közösségen belüli kereskedelem adminisztratív hiányosságait nevezik meg.

Számítástechnikai eszközök és mobiltelefonok a körhintán

Az áfacsalás főként kis helyigényű, nagy értékű termékek forgalmazásához kötődik. Az EU-tagállamok közötti szállítás forgalmiadó-mentes. Az áfa értéke akkor adódik a termék árához, amikor az eladásra kerül, a forgalmi adót azonban a csalók nem fizetik be az illetékes kormánynak. További veszteség akkor keletkezik az elmaradt adóbevétel mellett, amikor ugyanezt az árut a lánckereskedelem egy másik szereplője reexportálja, és visszaigényli a be sem fizetett áfát. Az elmúlt évben főleg az EU-n kívüli országokba, például Dubaiba és Ciprusra irányult ez a fajta export, ahonnan visszaimportálták valamelyik EU-tagországba. Ezt a "körhinta" csalásnak nevezett eljárást számos alkalommal megismételték, így növelve a profitot. Nemzetközi elemzések is felhívták a figyelmet arra, hogy szervezett bűnözői és terrorista csoportok bekapcsolódtak a fenti csalássorozatba az elérhető hatalmas nyereség miatt. Az elkövetők továbbfejlesztették módszerüket, számítógépen virtuális üzleteket hoznak létre, és ezek után igénylik vissza a forgalmi adót.

Magyar kereskedő cégek is próbálkoztak az Európai Unióban kifejlesztett áfacsalási technikával. Az APEH számos, az EU-ból importáló céget ellenőrzött. Közülük többnél is felmerült az adócsalás gyanúja, amit a tagállamoktól kapott adatok is megerősítettek.

Európai helyzetkép

Az európai áfacsalások különösen gyorsan nőnek, évente már 60 milliárd euró az ebből származó becsült veszteség. Az Európai Unión belül az összes vállalkozás 2%-ára tehető az áfacsalással foglalkozó cégek száma. Különösen aggasztó, hogy közülük számos vállalat van, amelyet kifejezetten ebből a célból alapítottak.

Sajtóinformációk szerint az áfacsalások egész Európát érintik, és sokkal nagyobb értékűek, mint amennyit a kormányzatok hajlandók elismerni. Az angol költségvetés például 2005-ben mintegy 5 milliárd font veszteséget szenvedett el, ami 2006-ban megduplázódott. Ez a brit kormány által beszedett forgalmi adó 6,5%-át jelenti. A veszteségnek körülbelül a harmada, mintegy 20 milliárd euró Németországban képződik, így az uniós áfacsalások legnagyobb kárvallottjának is tekinthető.

Alkalmazott trükkök, módszerek

Az áfacsalások két nagy csoportba sorolhatók. Az elsőbe a hagyományos adóelkerülés különböző technikái tartoznak. Ezek főként valódi áruk termelése és kereskedelme során jelentkező adóköteles bevételek eltitkolására irányulnak. Az eladásokat nem könyvelik, vagy a tényleges árnál alacsonyabb árat, esetleg az értékesített mennyiségnél kevesebbet mutatnak ki. A második csoportba azok az adó visszaigényléssel kapcsolatos visszaélések sorolhatók, amelyeket fiktív kereskedőkre, fiktív tranzakciókra hivatkozva követnek el. Ezek során az adott ország költségvetéséből nettó pénzkiáramlás történik a bűntársak közötti többlépcsős papírtranzakciók eredményeképpen.

Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatos visszaélések leggyakrabban használt nemzetközi módszerei a fiktív export, illetve a "hiányzó kereskedő" eljárások. A szimulált export esetében az eladó papíron bonyolítja le a tranzakciót, nulla áfakulcsot alkalmazva a kivitelre, ugyanakkor adó-visszaigénylést nyújt be a beszerzéseire. Valójában a termékeket a hazai piacon értékesíti számla nélkül, azaz a forgalmi adó megfizetése nélkül.

A biztonságosabb változatban valódi exportra kerül sor, de a ténylegesnél nagyobb mennyiséget tüntetnek fel. A közösségen belüli kereskedelemben a határokon történő fizikai vámkezelés helyettesítése a VIES (VAT Information Exchange System, Áfa Információs Rendszer) rendszerrel megnehezíti ennek a csalástípusnak a felderítését.

A bűnszervezetben megvalósított áfacsalások jobban kidolgozott típusa a "hiányzó kereskedő" módszere. Ebben az esetben egymáshoz kapcsolódó fiktív tranzakciók sorát generálják, piaci árak felhasználásával. Az adásvételi lánc működtetése során a forgalmiadó-fizetési kötelezettség egy fantomcégnél akkumulálódik. A lánc jellemzően egy exportcéggel zárul. Még abban az esetben is, ha végül tényleges exportra kerül sor, a beszállítások értéke annyira felduzzad, hogy ez az exportőrt jelentős áfa-visszaigénylésre jogosítja fel. Az áfa-visszatérítés befolyik a tényleges exportőrhöz még mielőtt az adóhivatal képes lenne felfedni, hogy van egy "hiányzó kereskedő" az adásvételi láncban, amely persze nem tett eleget az áfafizetési kötelezettségeinek, így a beszállítások után járó forgalmi adó sohasem folyik be a költségvetésbe.

Egy másik verzió a "hiányzó kereskedő" helyett a "fizetésképtelen cég" módszerét alkalmazza. Egy létező cégnél halmozódik fel az áfafizetési kötelezettség – amelynek nem tesz eleget –, de mielőtt az adóhatóság elérné, a cég új tulajdonosokhoz, teljesen nincstelen, fél-analfabéta személyekhez kerül, akik semmilyen végrehajtás alá vonható vagyonnal nem rendelkeznek.

Az Európai Bizottság lépni készül

Az Európai Bizottság szakértői megállapították, hogy a forgalmi adó beszedésének uniós rendszere felülvizsgálatra szorul a csalások kiszűrése érdekében. A Bizottság abból indult ki, hogy a nemzeti eszközök lehetőségei lényegében kimerültek, szükség van egy koordinált, összehangolt európai uniós stratégiára. A javaslatok között szerepel a jelenlegi uniós VIES rendszer modernizálása a közösségen belüli kereskedelemre vonatkozó gyorsabb és hatékonyabb információcsere érdekében. Felmerült az elmúlt négy évtizedben fennálló áfarendszer alapjaiban történő átalakítása is. Többen az ún. fordított kivetési mechanizmus bevezetését támogatják. Az Európai Bizottság különböző lehetőségeket, módszereket sorolt fel azzal a céllal, hogy a tagállamok vitát kezdjenek erről, iránymutatást adjanak a brüsszeli testületnek, hogy milyen irányba kellene majd elindulni. Több különböző megoldás is lehetségesnek látszik. Az egyik – Ausztria és Németország javaslata – az, hogy az áfa nem a belső határ átlépése után kerülne rá a termék árára, hanem az értékesítési lánc végén, amikor a végső fogyasztóhoz kerül. Ez az úgynevezett fordított adózás. Így csak egy helyen van lehetőség csalásra, ezt pedig könnyebb ellenőrizni. Ennél merészebb elgondolás, visszatérni a 30 évvel ezelőtti, eredeti elképzeléshez, amely szerint az áfa a közösségen belüli kereskedelemben is – ugyanúgy, mint a belföldi kereskedelemben – rögtön az első értékesítésnél kerüljön rá az árura.