A francia alktománybíróság (Conseil constitutionnel) tegnap úgy döntött, hogy a sorozatosan illegális tartalmakat letöltőket harmadik alkalommal lekapcsolással büntető törvény (Création et Internet) premisszái alkotmányellenesek: a határozat szerint a francia büntetőjog egyik alapelve továbbra is az, hogy „mindenki ártatlannak tekintendő addig, amíg bűnössége bizonyítást nem nyert", s ezt az elvet nem lehet felülírni egy új testülettel, mely nem is része a törvénykezési rendszernek.
A „három dobásod van" néven ismertté vált új szabályozást Franciaországban HADOPI-törvényként is emlegetik, arról a tisztázatlan státuszú, félig álllami, félig magánhivatalról elnevezve, melynek feladata lenne kijelölni a „büntetésre megérett" felhasználókat (HADOPI: Haute autorité pour la diffusion des oeuvres et la protection des droits sur Internet – a szerzői jogok védelméért és az interneten terjesztett művek felügyeletéért felelős hivatal). A Sarkozy elnök által erősen szorgalmazott törvényt még tavaly novemberben fogadta el a szenátus, majd némi huzavona után a nemzetgyűlés is jóváhagyta.
Az alkotmánybíróság egyik fő kifogása az volt, hogy felállítanának egy névleg „közigazgatási" testületet, amely azonban olyan jogokat kapna, melyek csakis a bírói szerveket illetik meg (nem csak monitoroznának és figyelmeztetnének, hanem szankcionálnák is a törvénysértőnek ítélt tevékenységeket). Ráadásul – s ez a másik fontos probléma – úgy alkalmaznák a szankciókat, hogy eleve bűnösnek tekintik az adott felhasználókat, s nem biztosítják a fellebbezési mechanizmust sem, hanem az európai jogrendszerrel és az 1789-ben kiadott Az emberi és polgári jogok nyilatozatá-val szembe menve a vádlottnak kellene bizonyítania, hogy nem követett el törvénybe ütközőt – vagyis nem a bűnösséget, hanem az ártatlanságot kellene bizonyítani.
Az alkotmánybíróság emellett a szólásszabadságra is veszélyesnek találta az új törvényt: „A szabad véleménynyilvánítás és kommunikáció alapvető feltétele a demokráciának, ez garantál más jogokat és szabadságokat, ezért a fentiek korlátozása csak szükség esetén alkalmazható, de akkor is csak elfogadható és arányos mértékben." Ez utóbbi kijelentés egybecseng az Európai Parlament határozatával, melyben kifejtik, hogy a felhasználó lekapcsolását nem tartják elfogadható és arányos büntetésnek.
(A Nyilatkozat idevágó pontjai: „9. Mindaddig, amíg bűnössé nem nyilvánítják, minden ember ártatlannak vélelmezendő. Ha tehát letartóztatása mégis elkerülhetetlenné válik, a törvénynek szigorúan meg kell torolnia minden olyan keményebb rendszabályt, amelyet a szökés megakadályozásának szükségessége nem indokol. [...] 11. A gondolatok és vélemények szabad közlése az embernek egyik legértékesebb joga; ennélfogva minden polgár szabadon szólhat, írhat s nyomtathat ki bármit, felelősséggel tartozván viszont e szabadsággal való visszaélésért a törvény által meghatározott esetekben.")
