Hirdetés

2017. szeptember 24., vasárnap

Gyorskeresés

Útvonal

Hírek » Tech rovat

Iskolapélda: a beszélő buszmegálló magyar fejlesztői

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: IT café

Hogyan legyünk sikeres magyar informatikusok? Számtalan módja van; most egy olyan, a hírverést kerülő vállalkozást mutatunk be, amelynek útja tanulságokkal szolgálhat.

A hét elején, pontosabban tegnapelőtt – követve néhány magyar város példáját – Pécsett is megjelent az első intelligens utastájékoztató tábla a város főterén, így az ott buszra várakozók most már egy térképen követhetik az arra járó járművek útját, egy kijelzőn olvashatják, hogy melyik buszra hány percet kell várni, s ezeket az információkat a megállóban elhelyezett hangszórókon keresztül meg is hallgathatják. Ennek a GPS-alapú technológiának – mely Nyugat-Európában teljesen általános, a mindennapok része – megvan már a magyarországi múltja, több városban is működik – néhol tesztüzemben, néhol már bizonyos mértékig kiépítve – a helyi közlekedési vállalatoknál, bár a legnagyobb sajtóvisszhangot természetesen a BKV lépése keltette, akik a 86-os busz vonalán tavaly óta vizsgálják a rendszer működését.

Itt, az IT café-nál kíváncsiak lettünk arra, hogy vajon ki, mely cég áll az érdekes műszaki megoldás mögött, ám nem volt könnyű kideríteni, hogy kik is ők. Mint kiderült, a jelen pillanatban a piacon legfontosabb szereplőnek számító vállalkozás, a Szolnokon, Debrecenben, Budapesten és Pécsett rendszereit működtető HC Linear Kft. nem kedveli a hangos marketingkampányokat, s ezért van az, hogy termékeik használói leginkább a saját szempontjaikból kiindulva mutatják be a meglehetősen összetett technológiát, a fejlesztő és üzemeltető cég neve gyakorlatilag sehol nem olvasható a tudósításokban.

A pécsi telephelyű HC Linear projektvezetője, Móricz László azonban – bár mint elmondta, ritka vendég náluk az újságíró, sőt – készséggel állt lapunk rendelkezésére, amikor megkerestük, hogy adjon némi tájékoztatást a vállalkozás profiljáról és termékeikről, bár hangsúlyozta, hogy számukra a szakmai munka a fontos, marketingtevékenységüket abban a szűk szakmai körben fejtik ki, akik a célcsoportnak számítanak.

Linear buszmegálló

Kellemes meglepetésként értesültünk róla, hogy a HC Linear egyike a teljes egészében magyar tudásbázisra épülő informatikai cégeknek. Mint honlapjukról (sajnos jelen állapotában meglehetősen elavult az oldal, ám mint Móricz László elmondta, csak hetek kérdése, hogy megjelenjen az új változat, de idejük nagy részét a fejlesztési munka teszi ki, nem volt rá kapacitásuk, hogy a honlap gondozását is felvállalják) is meg lehet tudni: „A HC Linear Kft. 1990-ben alakult. Alapító tagjai és dolgozói a Pécsi Tudományegyetem számítóközpontjából, valamint a Mecseki Ércbányászati Vállalat Kísérleti Kutatóintézetéből kivált villamos mérnökök. A HC Linear Kft. megalakulása óta műszaki fejlesztéssel foglalkozik, jelentős eredményekkel és tapasztalatokkal rendelkezik a mérésadatgyűjtés, a rádiós adatátvitel, a vonalkód technika, a rádiófrekvenciás azonosítás, a beléptető rendszerek fejlesztése terén.” (Habár kérdésemre nem kaptam kielégítő választ, feltehetően egy olyan cégről van szó, amelyet a változásokat felismerő, elkötelezett, komoly szakmai felkészültséggel rendelkező, talán még – viszonylag kis városról lévén szó – baráti viszonyban is álló emberek alapítottak a rendszerváltás idején – nem kevés ilyen cég született akkoriban).

Busz

Mielőtt rátértünk volna a friss hírre, a beszélő buszmegállóra, a cég egyéb termékei után érdeklődtem, s a válaszból jól látható, hogy nem kirakat-vállalkozásról van szó: olyasmiket készítenek, melyek nem sokat mutatnak az újságok címoldalán, ám roppant hasznosak, s mint kiderült, népszerűek és keresettek is. A HC Linear készít például nagy cégek számára mobil döntéshozatali és konferenciarendszereket. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy olyan hardvert és szoftvert nyújtanak a nagy taglétszámú cégeknek (részvénytársaságok, bankok stb.), amelyek gond nélkül képesek a nagy létszámú (elvileg akár több tízezres – volt már példa 12 ezer részvevőre is) taggyűléseket, szavazásokat lebonyolítani. Tehát ha egy részvénytársaság összehív egy gyűlést egy nagy befogadóképességű helyre, a résztvevők kapnak egy-egy vezérlőeszközt, amely – sok más funkciója között – azonosítja őket a szavazásnál, lehetővé teszi a különböző típusú szavazások lebonyolítását, menedzseli a hozzászólások rendjét stb. Igen népszerűek a cég beléptető és munkaidő-nyilvántartó eszközei, melyek a Magyarországon piacvezető Nexon Kft. szisztémájára épülnek, s amelyek a munkaidő-nyilvántartásban és a bérszámfejtésben alkalmazhatóak nagy hatékonysággal. Móricz László látható büszkeséggel említette egyik kedves terméküket, az IQ-Key nevű intelligens kulcsszekrényt, amely nagy intézmények számára teszi lehetővé, hogy könnyedén számon tarthassák, ki, mikor, milyen kulcsot használ: azonosítja a kulcsot felvevő személyt, naplózza a használatot stb.

A közlekedésszervezés GPS-es megoldása

Kérdésemre Móricz elmondta, hogy a vállalkozás fő profilja a kezdetektől fogva a vezeték nélküli technológiák alkalmazása, s ennek legfontosabb terepe a helyi és a távolsági közlekedési vállalatok számára nyújtott termékcsoport – olyannyira így van ez, hogy az utóbbi időkben fejlesztési energiájuk legnagyobb részét ez emészti fel. A Pécsett tegnapelőtt bemutatott és üzembe helyezett intelligens buszmegálló csak egy töredékét mutatja meg a magyar fejlesztőmérnökök önálló munkájaként kialakított komplex rendszernek. Mint a projektvezető beszámolt róla, jelen pillanatban négy városban használják rendszerüket: Szolnokon és Pécsett önállóan üzemeltetik már évek óta ezt a technológiát a helyi közlekedésben, Debrecenben és Budapesten pedig alvállalkozóként – bár ez az üzleti konstrukciós eltérés a gyakorlatban számukra nem sok különbséget jelent. A BKV esetében tavaly óta kísérleti jelleggel működik a GPS-technológia, a vidéki városokban viszont – bár a szisztéma lehetőségeit különböző mértékben kihasználva – a közlekedési vállalatok a HC Linear rendszerére építik a közlekedésirányítást és az utastájékoztatást.

Habár vannak hasonló megoldások már hazánkban is, Móricz László úgy véli, ilyen komplex, ennyire sok funkcióra alkalmas, s emellett szinte a végtelenségig testre szabható rendszerre nincs példa. Az általuk kialakított szisztémában a diszpécserközpontban működtetett szerver, illetve a járműveken elhelyezett jeltovábbítók segítségével mind a közlekedési vállalat belső munkarendjét, a járatok ütemezését és felügyeletét, a dolgozók munkavégzésének követését és adminisztrálását, mind pedig az utazók maximális kiszolgálását meg tudják oldani. A buszokon, villamosokon, trolikon elhelyezett, különböző típusú jeladók, szenzorok, GPS-vevők, helyi számítógépek stb. segítségével a diszpécserközpont tengernyi adatot regisztrál és rögzít: hol van a jármű egy adott pillanatban, ki a sofőr, menetrend szerint halad-e, dugóba került-e, hány utasa van a járműnek, hányan szállnak le és fel egy megállóban, mennyi az üzemanyag-fogyasztása; érzékelik a vészjelzéseket, kérésre bele tudnak hallgatni egy, a buszon kialakult konfliktusba stb. A sofőrök a járatvezénylés digitalizált megoldása miatt tudják, hogy aznap hol és mikor kell szolgálatot teljesíteniük, s az esetleges módosításokról is azonnal értesülnek; néhány helyen – például Pécsett is – a járművek nagy forgalom esetén távvezérléssel kérhetnek maguknak zöld lámpát.

Busz_zöld

Az utazók számára is számtalan kényelmi és – időnkét életbevágóan fontos reklamációs – információkat nyújt ez a rendszer: a buszok digitális kijelzői automatikusan jelenítik meg a járatszámot, az útvonalat, a hangosbemondó is a GPS adatai alapján szólal meg – gondoljunk a látásukban korlátozottakra! –, s ahol van, a „beszélő buszmegállók” a várakozó utasokat tájékoztatják arról, hogy épp merre jár a várt jármű, hány percet kell még várni stb. Mivel minden adatot rögzítenek, ezért mind a statisztikai felmérések során – például érdemes-e egy adott viszonylaton csuklós buszt közlekedtetni, vagy elég lenne egy minibusz is –, mind a reklamációk esetén – az utas felpanaszolja, hogy nem jött a busz, amikor kellett volna, esetleg a sofőr nem megfelelő módon beszélt vele – objektív, megkérdőjelezhetetlen információk alapján lehet dönteni. A Linear rendszere emellett számtalan – nem túl látványos, ám igen hasznos – elemet kínál: adatimport, -export, wapos szolgáltatás stb.

A helyi közlekedés számára alkalmas szoftverfejlesztés mellet a Linear nemrég vágott bele egy új projektbe a finn Buscom társaságában – s ez az első eset a cég történetében, amikor egy fontos elem, jelen esetben a hardver nem saját fejlesztés –, ahol a társcég menetjegy- és bérletkiadó mobil pénztárgépére készítettek egy Linux kernelre alapozott szoftvert, s ez a technológia ugyanazt a sokrétű szolgáltatást kínálja, amit a helyi közlekedésben nyújtanak.

A jövőről is megkérdeztem Móricz Lászlót, aki erre diplomatikusan azt válaszolta, hogy bár a legnagyobb ügyfél, a BKV, a kezdeti idegenkedés után igen csak pozitívan nyilatkozik a rendszerről, ám ha az egész budapesti tömegközlekedési rendszer átáll a GPS-alapú közlekedésszervezésre, akkor ők az akkor kialakuló versenyben mint piaci szereplők nemigen lesznek esélyesek. Viszont az ország más területein komoly lehetőségük van arra, hogy a HC Linear – a projektigazgató szerint kifinomult és magas színvonalú rendszere – nyerje el a megbízók tetszését.

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.