A Freedom House évről évre felméri azt, hogy milyen szabályozói környezetben végzik tevékenységüket szerte a világon az internetes vállalatok, mi ennek hatása a felhasználókra, illetve úgy általában az internet működésére.

Az eredmények azt mutatják, hogy bár komplex folyamatok zajlanak, az éves jelentésekj alapján 11 éve minden évben csökken az internet „szabadságfoka”.

A 70 országot vizsgáló jelentés megállapítja, hogy az elmúlt évben 48 országban születettek olyan új intézkedések, melyek a technológiai vállalatok tevékenységét szabályozták a tartalom, az adatkezelés, vagy a versenypiaci magatartás tekintetében (e 48 országban található a világ internetfelhasználóinak 88 százaléka). Összegzésükben elmondják, hogy: „Bár az intézkedések egy része jogos törekvés, hogy mérsékeljék az online okozott károkat, visszaszorítsák az adatokkal történő visszaéléseket, illetve megszüntessék a manipulatív piaci gyakorlatokat, az is látszik, hogy sok törvény túlzottan széles körű cenzúrát és adatgyűjtési követelményeket ír elő a vállalatoknak.”

[+]

A Freedom House szakértőit különösen az aggasztja, hogy legalább 24 ország vezetett be olyan törvényeket vagy szabályozásokat, melyek előírják az internetes platformok számára, hogy erősen cenzúrázzák a politikai (ellen-)véleménynyilvánításokat, az oknyomozó újságírás eredményeit, illetve az etnikai, vallási, szexuális vagy gender identitások kifejeződését.

A 11 egymást követő évben tapasztalt hanyatlásban tavaly élen járt Mianmar, Fehéroroszország és Uganda, mely helyeken különösen súlyosan romlott a helyzet.

A Freedom House felmérése egyébként 21 különböző paraméter vizsgálatával készül, megnézik pl. a hozzáférések korlátozását, a tartalmak korlátozását/cenzúrázását, a felhasználói jogok érvényesülését stb. Ezek alapján továbbra is Kínában a legkevésbé szabad az internet: itt nem csak folyamatosan szaporodnak a tartalmi tiltások, szigorú a cenzúra, de még a névleg a versenyt segítő kemény új szabályok is kétségesek: a szakértők úgy vélik, hogy nem a tiszta piaci verseny biztosítása a kormány célja, hanem a magánszektor megregulázása és pórázon tartása.

Néhány érdekes statisztikai adat a jelentésből: a vizsgált 70 ország 80 százalékában tartóztattak le embereket online megszólalásuk miatt, 64 százalékukban használtak fel a kormányzatok kormánypárti véleményeket hangoztató (netán: fizetett) embereket ("trollokat") online beszélgetések befolyásolására, 41 százalékukban fordult elő, hogy politikai okokból időlegesen lekapcsolták a vezetékes vagy a mobilinternetes hálózatokat, illetve 46 százalékuknál történt meg, hogy blokkolták vagy korlátozták a hozzáférést közösségimédia-platformokhoz, leginkább tüntetések vagy választások idején.

A jelentés arra is kitér, hogy a 70 országból legalább 45 esetében merült fel annak a gyanúja, hogy a hatóságok a felhasználók megfigyelésére alkalmaznak olyan kifinomult kémprogramokat, mint pl. a napjainkban terítéken lévő NSO Group Pegasus szoftvere.