Az Európai Bizottság (EB) tegnap bejelentette, hogy az álhírekkel és az internetes félretájékoztatással foglalkozó magas szintű munkacsoport átadta jelentését Mariya Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős európai biztosnak. A dokumentum amellett, hogy javaslatot tesz a jelenség meghatározására, számos ajánlást is tartalmaz.

A független szakértőkből álló csoport egy alapelveket tartalmazó kódex megalkotását javasolja, melynek használata mellett az online platformok és a közösségi hálózatok egyaránt elköteleznék magukat. A jelentéssel egyidejűleg nyilvánosságra hozták a témában folytatott nyilvános konzultáció előzetes eredményeit, valamint az ehhez fűződő Eurobarométer felmérést is. E dokumentumok hozzájárulnak ahhoz az online félretájékoztatással foglalkozó közleményhez, melyet a Bizottság várhatóan még a tavasszal közzétesz.

Madeleine de Cock Buning professzor, a magas szintű munkacsoport elnöke közölte: „Elégedett vagyok az eredményeinkkel, és külön örömömre szolgál az összes érintett – így például az online platformok – elkötelezett hozzáállása azokhoz a fellépésekhez, melyeket a Bizottság elé terjesztünk. Igen jelentős haladást értünk el a félretájékoztatás terjedésének kérdését illetően: szilárd alapot teremtettünk egy olyan gyakorlati kódex kialakításához, melyet a különféle érdekelt feleket tömörítő koalíció is támogat.”

A probléma meghatározása

A jelentés kifejezetten az internetes félretájékoztatással összefüggésbe hozható problémákra, tehát nem az álhírekre összpontosít. A szakértők szándékosan tartózkodtak az „álhír” kifejezés használatától, mely megítélésük szerint nem tükrözi kellően a félretájékoztatás jelentette – jellemzően a minden alapot nélkülöző információk és a tények összemosásából adódó – komplex problémákat.

A jelentés a félretájékoztatást haszonszerzés vagy szándékos nyilvánosság előtti károkozás céljából előállított, nyilvánosságra hozott és terjesztett információként határozza meg, mely helytelen, pontatlan vagy félrevezető. Az ilyen információterjesztés veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra és értékekre, és több ágazatot is – így például az egészségügyet, a tudományos életet, az oktatást és a pénzügyi szektort – kiemelten érinthet. A jelentés egyrészt hangsúlyozza, hogy az összes lehetséges fellépésbe a lehető legszélesebb körből be kell vonni az érintetteket, másrészt kiemeli, hogy elsődlegesen önszabályozó szemléletre van szükség.

A csoport ajánlásai között szerepel a médiatudatosság előmozdítása a félretájékoztatással szembeni fellépés érdekében; olyan eszközök kifejlesztése, melyekkel a felhasználók és az újságírók egyaránt hatékonyabban tudnák kezelni a félretájékoztatást; a hírekkel foglalkozó európai média sokszínűségének és fenntarthatóságának védelme; az Európán belül megfigyelhető félretájékoztatással kapcsolatos kutatások folytatása.

A szakértői csoport ezenfelül egy alapelveket tartalmazó kódex megalkotását javasolja, melynek használata mellett az online platformok és a közösségi hálózatok egyaránt elköteleznék magukat. A jelentés tíz alapelvet körvonalaz; ezek egyike szerint például az internetes platformoknak oly módon kellene átláthatóságot biztosítaniuk, hogy nyilvánosságra hozzák a kiemelt hírek kiválasztására alkalmazott algoritmusaikat. Az online platformokat arra is ösztönzik, hogy az európai hírszolgálatokkal együttműködve hatékony intézkedéseket tegyenek a hiteles és megbízható forrásból származó hírek fokozott láthatóságáért, és az ilyen tartalmakat könnyen hozzáférhetővé tegyék a felhasználók számára.

Az ilyen intézkedések kiemelten fontosak a választási kampányidőszakokat megelőzően. Mindemellett a szakértői csoport ajánlásai között szerepel egy több érdekelt felet tömörítő koalíció létrehozása is, mely a vállalások végrehajtásáért, figyelemmel kíséréséért és rendszeres felülvizsgálatáért lenne felelős.

A felmérések szerint lényeges szerep jut a minőségi tömegtájékoztatásnak

A tavaly novemberben indított nyilvános konzultáció nyomán közel 3 000 válasz érkezett a Bizottsághoz. A válaszadók szerint az álhírek elsősorban két kategóriában, a választások kimenetelét és a migrációs szakpolitikát befolyásoló szándékos félretájékoztatás terén okozhatják a legnagyobb kárt a társadalomnak.

A 26 ezer fő bevonásával készített legfrissebb Eurobarométer felmérés eredményei rámutatnak, hogy a megkérdezettek szerint Unió-szerte sok álhír lát napvilágot; és 83%-uk megítélése szerint a jelenség veszélyt jelent a demokráciára. A következtetések a minőségi tömegtájékoztatás jelentőségét is kiemelik: a válaszadók a hagyományos médiát tekintik a legmegbízhatóbb hírforrásnak (rádió 70%, TV 66%, nyomtatott sajtó 63%). Ezzel szemben az online hírforrások 26%-os és az internetes videotárhelyek 27%-os bizalmi rátával a legkevésbé megbízható hírforrásoknak számítanak.

Hasonló eredmények rajzolódnak ki a nyilvános konzultációból is; a legkevésbé megbízhatónak a közösségi médiát, a hírgyűjtő portálokat, az online blogokat és weboldalakat tekintik, míg a válaszadók (összességében több mint 70%-uk) megbízhatóbbnak minősítik a hagyományos nyomtatott sajtót, a témaspecifikus weboldalakat és online publikációkat, valamint a hírügynökségek és az állami ügynökségek tartalmait.

A nyilvános konzultáció eredményei szerint általános nézet, hogy a közösségi médián keresztül terjesztett félretájékoztatás nem ütközik különösebb nehézségekbe, mert az álhírek hatást gyakorolnak az olvasó érzelmeire (88%), a terjesztés célja, hogy befolyásolja a közvélemény alakulását (84%), valamint hogy bevételt termeljen (65%). A megkérdezettek fele azt az álláspontot képviseli, hogy a félretájékoztatás megjelenését követően már nem jelent hatékony megoldást az utólagos tényellenőrzés, mivel az nem jut el az eredeti célközönségéhez.