2018. december 13., csütörtök

Gyorskeresés

Útvonal

Hírek » Mérleg rovat

EU-s jelentés az online félretájékoztatásról

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: EU Press

A független szakértők alapszabályokat tartalmazó kódex megalkotását javasolják, emellett a platformok átláthatóság követelik.

Az Európai Bizottság (EB) tegnap bejelentette, hogy az álhírekkel és az internetes félretájékoztatással foglalkozó magas szintű munkacsoport átadta jelentését Mariya Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős európai biztosnak. A dokumentum amellett, hogy javaslatot tesz a jelenség meghatározására, számos ajánlást is tartalmaz.

A független szakértőkből álló csoport egy alapelveket tartalmazó kódex megalkotását javasolja, melynek használata mellett az online platformok és a közösségi hálózatok egyaránt elköteleznék magukat. A jelentéssel egyidejűleg nyilvánosságra hozták a témában folytatott nyilvános konzultáció előzetes eredményeit, valamint az ehhez fűződő Eurobarométer felmérést is. E dokumentumok hozzájárulnak ahhoz az online félretájékoztatással foglalkozó közleményhez, melyet a Bizottság várhatóan még a tavasszal közzétesz.

Madeleine de Cock Buning professzor, a magas szintű munkacsoport elnöke közölte: „Elégedett vagyok az eredményeinkkel, és külön örömömre szolgál az összes érintett – így például az online platformok – elkötelezett hozzáállása azokhoz a fellépésekhez, melyeket a Bizottság elé terjesztünk. Igen jelentős haladást értünk el a félretájékoztatás terjedésének kérdését illetően: szilárd alapot teremtettünk egy olyan gyakorlati kódex kialakításához, melyet a különféle érdekelt feleket tömörítő koalíció is támogat.”

Hirdetés

A probléma meghatározása

A jelentés kifejezetten az internetes félretájékoztatással összefüggésbe hozható problémákra, tehát nem az álhírekre összpontosít. A szakértők szándékosan tartózkodtak az „álhír” kifejezés használatától, mely megítélésük szerint nem tükrözi kellően a félretájékoztatás jelentette – jellemzően a minden alapot nélkülöző információk és a tények összemosásából adódó – komplex problémákat.

A jelentés a félretájékoztatást haszonszerzés vagy szándékos nyilvánosság előtti károkozás céljából előállított, nyilvánosságra hozott és terjesztett információként határozza meg, mely helytelen, pontatlan vagy félrevezető. Az ilyen információterjesztés veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra és értékekre, és több ágazatot is – így például az egészségügyet, a tudományos életet, az oktatást és a pénzügyi szektort – kiemelten érinthet. A jelentés egyrészt hangsúlyozza, hogy az összes lehetséges fellépésbe a lehető legszélesebb körből be kell vonni az érintetteket, másrészt kiemeli, hogy elsődlegesen önszabályozó szemléletre van szükség.

A csoport ajánlásai között szerepel a médiatudatosság előmozdítása a félretájékoztatással szembeni fellépés érdekében; olyan eszközök kifejlesztése, melyekkel a felhasználók és az újságírók egyaránt hatékonyabban tudnák kezelni a félretájékoztatást; a hírekkel foglalkozó európai média sokszínűségének és fenntarthatóságának védelme; az Európán belül megfigyelhető félretájékoztatással kapcsolatos kutatások folytatása.

A szakértői csoport ezenfelül egy alapelveket tartalmazó kódex megalkotását javasolja, melynek használata mellett az online platformok és a közösségi hálózatok egyaránt elköteleznék magukat. A jelentés tíz alapelvet körvonalaz; ezek egyike szerint például az internetes platformoknak oly módon kellene átláthatóságot biztosítaniuk, hogy nyilvánosságra hozzák a kiemelt hírek kiválasztására alkalmazott algoritmusaikat. Az online platformokat arra is ösztönzik, hogy az európai hírszolgálatokkal együttműködve hatékony intézkedéseket tegyenek a hiteles és megbízható forrásból származó hírek fokozott láthatóságáért, és az ilyen tartalmakat könnyen hozzáférhetővé tegyék a felhasználók számára.

Az ilyen intézkedések kiemelten fontosak a választási kampányidőszakokat megelőzően. Mindemellett a szakértői csoport ajánlásai között szerepel egy több érdekelt felet tömörítő koalíció létrehozása is, mely a vállalások végrehajtásáért, figyelemmel kíséréséért és rendszeres felülvizsgálatáért lenne felelős.

A felmérések szerint lényeges szerep jut a minőségi tömegtájékoztatásnak

A tavaly novemberben indított nyilvános konzultáció nyomán közel 3 000 válasz érkezett a Bizottsághoz. A válaszadók szerint az álhírek elsősorban két kategóriában, a választások kimenetelét és a migrációs szakpolitikát befolyásoló szándékos félretájékoztatás terén okozhatják a legnagyobb kárt a társadalomnak.

A 26 ezer fő bevonásával készített legfrissebb Eurobarométer felmérés eredményei rámutatnak, hogy a megkérdezettek szerint Unió-szerte sok álhír lát napvilágot; és 83%-uk megítélése szerint a jelenség veszélyt jelent a demokráciára. A következtetések a minőségi tömegtájékoztatás jelentőségét is kiemelik: a válaszadók a hagyományos médiát tekintik a legmegbízhatóbb hírforrásnak (rádió 70%, TV 66%, nyomtatott sajtó 63%). Ezzel szemben az online hírforrások 26%-os és az internetes videotárhelyek 27%-os bizalmi rátával a legkevésbé megbízható hírforrásoknak számítanak.

Hasonló eredmények rajzolódnak ki a nyilvános konzultációból is; a legkevésbé megbízhatónak a közösségi médiát, a hírgyűjtő portálokat, az online blogokat és weboldalakat tekintik, míg a válaszadók (összességében több mint 70%-uk) megbízhatóbbnak minősítik a hagyományos nyomtatott sajtót, a témaspecifikus weboldalakat és online publikációkat, valamint a hírügynökségek és az állami ügynökségek tartalmait.

A nyilvános konzultáció eredményei szerint általános nézet, hogy a közösségi médián keresztül terjesztett félretájékoztatás nem ütközik különösebb nehézségekbe, mert az álhírek hatást gyakorolnak az olvasó érzelmeire (88%), a terjesztés célja, hogy befolyásolja a közvélemény alakulását (84%), valamint hogy bevételt termeljen (65%). A megkérdezettek fele azt az álláspontot képviseli, hogy a félretájékoztatás megjelenését követően már nem jelent hatékony megoldást az utólagos tényellenőrzés, mivel az nem jut el az eredeti célközönségéhez.

Hirdetés

Copyright © 2000-2018 PROHARDVER Informatikai Kft.