Mint a jelentés bevezetőjében szerepel, az Európai Bizottság 2015 óta a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóról (DESI) szóló jelentésekkel követi nyomon a tagállamok digitális versenyképességét. A jelentések tartalmaznak mind országismertetőket, mind tematikus fejezeteket.

A DESI országjelentés vegyíti a DESI öt vetülete szerinti mutatók kvantitatív bizonyítékait az országspecifikus szakpolitikai részletekkel és legjobb gyakorlatokkal. Az egyes tagállami jelentéseket részletes távközlési fejezet egészíti ki.

A tematikus fejezetek a széles sávú hozzáférés, a digitális készségek, az internethasználat, a vállalkozások digitalizálásának, a digitális közszolgáltatások, az IKT-ágazat és annak kutatás-fejlesztési kiadásainak, valamint a Horizont 2020 forrásai tagállamok általi felhasználásának európai szintű elemzését tartalmazzák.

A módszertan fejlesztése, valamint a legújabb technológiai fejlemények figyelembevétele érdekében 2019-ben a DESI-t érintő számos módosításra került sor. A DESI jelenleg a következőket fedi le:

• 5G-felkészültség
• az alapvetőnél magasabb szintű digitális készségek
• legalább alapvető szoftver készségek
• női IKT-szakemberek
• IKT diplomások
• internetet soha nem használók
• szakmai közösségi hálózatok
• online tanfolyam elvégzése
• online tanácsadás és szavazás
• online értékesítő egyének
• nagy adathalmazok
• betegadatok cseréje és
• e-rendelvények

A DESI-t minden ország tekintetében újra kellett számítani a korábbi évekre vonatkozóan, hogy tükrözze az alapjául szolgáló mutatók fenti frissítéseit és helyesbítéseit. Az országok eredményei és helyezései ezért változhattak a korábbi közzétételekhez képest.

Maradtunk hátul

Az általános összefoglaló szerint a 2019-es, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) alapján Magyarország a 28 uniós tagállam között a 23. helyen áll. Az elmúlt néhány évben az eredményei az uniós átlagnak megfelelő ütemben javultak, Magyarországnak ugyanakkor nem sikerült javítania helyezését az összesített rangsorban.

[+]

Magyarország legjobban (valamivel az uniós átlag felett) a szélessávú hozzáféréssel kapcsolatos vetület tekintetében teljesít, ami a nagy sebességű és szupergyors széles sáv széles körű elfogadásának, az új generációs hozzáférés magas hálózati lefedettségének és a szupergyors szélessávú infrastruktúrájának köszönhető. A legnagyobb kihívást továbbra is a digitális közszolgáltatások és a digitális technológiák vállalkozások általi integrálása jelenti. Magyarország eredménye mindkét ezen vetület tekintetében jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és a legrosszabbul teljesítő tagállamok között van. Az e-kormányzati szolgáltatások minősége alacsony, és igénybevételük aránya átlag alatti. A vállalatok mindössze 14 %-a (legalacsonyabb arány az EU-ban) használ az információk különböző részlegek közötti megosztása érdekében vállalati erőforrás-tervezési szoftvercsomagot. Az e-kereskedelem, a nagy adathalmazok (big data) és a felhőalapú szolgáltatások használata hasonló képet mutat. A humán tőke tekintetében Magyarországon magas az IKT-diplomások aránya, és az IKT-szakemberek aránya az átlaghoz közelít, ugyanakkor az internetfelhasználói készségeken még van mit javítani.