Kiemelt program az Európai Unióban (EU) a digitális gazdaság fejlesztése, és ennek egyik fontos segédeszköze lehet a pontos állapotfelmérés. Az Európai Bizottság (EB) megbízásából kidolgoztak egy eszközt erre, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatót (Digital Economy and Society Index – DESI). Az először közzétett adatok szerint az egyes országok digitalizáltsága széles skálán mozog EU-szerte, és az országhatárok továbbra is akadályozzák a digitális egységes piac kiteljesedését, melynek megteremtése a bizottság egyik prioritása.

Az új elemzőeszköz pillanatképet ad az egyes uniós tagállamokról abban a tekintetben, hogy határaikon belül mennyire elterjedt, gyors és megfizethető a széles sávú internet, azaz milyen mértékű az ún. összekapcsoltság; a polgárok rendelkeznek-e az internethasználathoz szükséges készségekkel, és milyen tevékenységeket folytatnak online (például hírolvasás, vásárlás stb.); mennyire fejlettek a legfőbb digitális technológiák (e-számlázás, felhőalapú szolgáltatások, e-kereskedelem, stb.), valamint a digitális közszolgáltatások (e-kormányzat, e-egészségügy). A nagyrészt 2013-ból és 2014-ből származó adatok összességében bemutatják Európa digitális szempontú fejlettségét, e szerint rangsorolva a tagállamokat.

A DESI legfőbb megállapításai

• az, hogy milyen mértékben digitalizált a minket körülvevő világ, függ attól, hogy melyik országban élünk, mivel az egyes tagállamok fejlettsége eltér. Minél közelebb van az 1-hez a pontszám, annál teljesebb a digitális gazdaság és társadalom. A skála egyik végén a digitalizálásban élen járó Dániát találjuk (0,68), míg a másikon a kevésbé jól teljesítő Romániát (0,31). További részletes információk az országprofilokban olvashatók
• az uniós polgárok többsége rendszeresen használja az internetet: 2014-ben átlagosan 75%-uk (2013-ban még 72%-uk); az első helyen Luxemburg áll 93%-kal, míg a sort Románia zárja 48%-kal
• az uniós polgárok szívesen hívnak le online audiovizuális tartalmakat: 49%-uk töltött vagy játszott már le filmeket, zenét és játékokat, illetve böngészett képeket. A televíziókészülékkel rendelkező háztartások 39%-a használ online videotékát
• a kis- és középvállalkozásoknál akadályokba ütközik az e-kereskedelem: a kkv-k mindössze 15%-a kereskedik online, és még ezeknek is alig a fele saját országhatárain kívül
• a digitális közszolgáltatások egyes országokban a mindennapok szerves részét képezik, míg szinte teljesen ismeretlenek másokban: az uniós internetfelhasználók átlagosan 33%-a töltött már ki online hivatalos űrlapot: Dániában nem kevesebb, mint 69%-uk élt ezzel a lehetőséggel, míg Romániában mindössze 6%-uk. Az EU egészét nézve a háziorvosok 26%-a juttatott el elektronikus formátumú receptet az interneten keresztül gyógyszerészekhez, de itt is nagyok a tagállami eltérések: Észtországban ez az arány 100%, szemben Máltával, ahol 0%

A digitális fejlettséget mérő mutató a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia szempontjából is különösen releváns. A stratégiát az Európai Bizottság dolgozza ki, és májusban tervezi nyilvánosságra hozni.

Magyarország

A hazánkra vonatkozó részletes jelentés szerint a 0,41-es pontszám azt jelenti, hogy a fejlettség szintjén a 28 tagállamból a 20. helyet foglaljuk el.

Tavaly elsősorban a hozzáférés tekintetében léptünk előre: a háztartások 94 százaléka érheti el a vezetékes széles sávú internetet, és az otthonok 76 százalékában van ilyen. Az egyre növekvő mértékű internethasználat terén is az élmezőnyben vagyunk – érdekesség, hogy az unióban Magyarországon a legmagasabb a közösségi oldalak használatának aránya: a felhasználók 80 százaléka látogatja az ilyen oldalakat.

A mérleg nyelvét viszont erősen lehúzza a másik oldalon, hogy igen alacsony arányban használjuk a digitális közszolgáltatásokat (csak a felhasználók 31 százaléka veszi igénybe az e-kormányzati szolgáltatásokat, az orvosoknak pedig mindössze 2,2 százaléka juttatja el a recepteket elektronikusan a gyógyszerészhez). A legrosszabb a helyzet vállalkozások digitalizáltsága terén: ezek közül mindössze 16 százalék használja ki az elektronikus információmegosztás lehetőségét, alig öt százalékuk használ valamilyen felhőalapú technológiát, és csak 8,9 százalékuk él a közösségi média előnyeivel – ez utóbbi tekintetében mi vagyunk a listán az utolsók.

Összességében tehát – bár egyes területeken meg is haladjuk az uniós átlagot – az alacsony digitalizáltság miatt a rangsor alsó harmadában tartózkodunk jelenleg.

Módszertan

A DESI több mint 30 mutató eredményeit összesíti, és a digitális teljesítményt mérő súlyozásos rendszer szerint rangsorolja a tagországokat. Ez az elemzőeszköz a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia kidolgozásához is szolgál nyers adatokkal.

Az egyes országok összesített eredményének kiszámolásához az Európai Bizottság szakértői súlyozták az egyes mutatócsoportokat és alcsoportokat. Az összekapcsoltságot és a digitális készségeket („humán tőke”) tartják a digitális gazdaság és társadalom alapköveinek, így ezek 25-25%-át adják az összesített eredménynek (melynek maximális értéke 1). A digitális technológiák integráltsága 20%-ot nyom a latban, hiszen az információs és kommunikációs technológiák használata a vállalati szektorban a növekedés egyik legfontosabb ösztönzője. Végül az online tevékenységek („internethasználat”) és a digitális közszolgáltatások külön-külön 15%-ot érnek. A DESI online eszköz rugalmas: a felhasználók igény szerint módosíthatják az egyes mutatók súlyozását, hogy lássák, hogyan befolyásolná ez a rangsorban elért helyezést.

A ma ismertetett DESI adatai a digitális menetrend eredménytáblájába is bekerülnek, amelyben az Európai Bizottság évente értékeli, milyen előrehaladást értek el a tagállamok az európai digitális menetrend céljainak teljesítése terén. A következő eredménytábla-jelentés 2015 nyarán várható.