Hirdetés

Mi van akkor, ha bezár a Gmail?


Kétlem, hogy Magyarországon bárkit is lázba hozna az a hír, hogy az EMC megszüntet egy online szolgáltatást, még akkor sem, ha a világ egyik legfontosabb IT-cégéről van szó.

Ami miatt érdemes mégis foglalkozni a cég bejelentésével, az az, hogy az EMC a felhőalapú megoldások (cloud computing) egyik nagy propagátora és terjesztője, ám épp egy ilyen vállalkozást küldenek hamarosan a süllyesztőbe az Atmos Online nyugdíjazásával.

De még erre sem mondhatjuk, hogy valami nagy „vaszisztdasz”, hiszen a nagy cégek elindítanak szolgáltatásokat, bezárnak szolgáltatásokat, ahogy az üzleti eredmények diktálják, hétköznapi történet. De ennek az esetnek van egy apró részlete, ami miatt mégis érdemes felfigyelni rá, mivel esetlegesen gondolkodásra serkenthet a cloud jövőjét illetően.

A „cloud computing”, a felhőalapú szolgáltatási modell napjaink egyik informatikai varázsszava, de mivel a trendinél is trendibb, roppant nehéz világosan látni ez ügyben (különösen úgy, hogy még a legprofibb szak-, illetve üzletembereknek is legtöbbször csak vízióijuk vannak erről). A kifejezetten szélsőséges véleményeket hozó viták az ilyenkor szokásos (és kötelező) hibákat vétik: sem az indulatosan nyilatkozó laikusok, sem a hozzáértők nem kezelik a kérdést, tisztelet a kivételnek, elég differenciáltan, nem mérik fel, hogy a „cloud” roppant széles, gyakran egymáshoz alig mérhető területeket foglal magában. Magam sem vagyok szakértője a kérdésnek, de az nyilvánvaló, hogy – nagyon leegyszerűsítetten fogalmazva – ez a központi erőforrások hatékony kihasználását célzó technológiai törekvés milyen különféle arcokkal jelenik meg az informatikai ipar különféle területein. Mást jelent a cloud az interneten, mást a világhálón, ezektől egész különböző módon gondolnak rá a tudományos hálózatok felhasználói, s gyökeresen más módon kell felfogni egy világcég belső hálózatában, esetleg egy közepes vállalkozás munkahelyi rendszerében. A problémát tovább bonyolítja, hogy maga a „felhő” abszolút nem újdonság, „csak” a súlypontok változtak meg, ráadásul a jelenlegi trendnek is több forrásból érkeznek a tápláló erői: technológiai, gazdasági, környezetvédelmi szempontok motiválják a mozgásokat, és mindegyiket érdemes külön kezelni.

Ha a végletekig le kívánnám egyszerűsíteni a cloud-kérdést, akkor általában – leginkább a (profi vagy félprofi) magánfelhasználói szempontok érvényesülése miatt – a bizalom kérdése lesz a döntő. Senki sem tagadhatja, hogy az átlagfelhasználásnál, nevezetesen a napi internethasználatnál elképesztő könnyebbséget jelent a felhő (gondoljunk csak arra, hogy bármikor, bárhonnan elérhető egy állomány), hiszen ez azt jelenti, hogy a mai, egyre inkább a mobil eszközök felé tolódó gyakorlatban nemcsak hogy kényelmes megoldás, hanem alapfeltétel az, hogy a gépen minimális mértékben tárolunk adatokat, egyébként erre a funkcióra különféle szolgáltatókat használunk fel – ráadásul a sávszélességben bizonyosan bővelkedő jövő valószínűleg az lesz, hogy az alkalmazások telepítésével sem fogunk kínlódni, hiszen minek, ha megkapjuk őket online. De a mérleg mindig kilendül. Teljesen jogos az a felvetés, hogy megbízhatunk-e bárkiben is, adott esetben egy cégben, akire rábíztuk az adatainkat? E bizalom is több szintű, és az itt felmerülő aggályok közül most csak egyet emelnék ki az EMC lépése kapcsán.

A történet nagyon egyszerű, elviekben tipikusnak mondható, ám ha azt nézzük, hogy egy világcégről van szó, akkor érdemes a továbbgondolásra. Az EMC azért hagy fel az alig egy éve indított Atmos működtetésével, mivel nem jött be üzletileg. De mi történik ilyenkor? A cég egyértelműen fogalmaz: igen rövid időn belül megszüntetik a hozzáféréseket, a szervereken tárolt adatokért semmilyen felelősséget nem vállalnak, kérnek minden felhasználót, hogy sürgősen mentse el tárolt információit, illetve – ami már kissé bonyolultabb és az előfizetők helyzetét nehezebbé teszi – a szervereken futtatott folyamatok migrációját is kérik.

E lépés megítélése nem könnyű. Vélhetően az ipari szektorban, az üzleti szférában szigorúan megfogalmazott szerződések írják körül, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a cloud-szolgáltató megszünteti tevékenységét – ámbár itt is felmerülhetnek komoly kérdések. Amin mi, átlagfelhasználók elgondolkodhatunk, hogy vajon hogyan állunk hozzá a cloud egyre erősebb terjedéséhez a mindennapi életben. Nehéz lenne kétségbe vonni, hogy az online hozzáférés, a szerverek erejének kihasználása és még számos hasznos funkció csakis előnyünkre válik, de mintha arra nem lennénk felkészülve, hogy az általunk választott szolgáltató egyszer csak beadja a kulcsot.

Az üzleti szférát nem féltem, már rég felkészültek erre. És szó sincs tragédiáról, meg összeesküvésekről, meg Skynetről, meg hasonló kedvelt témákról. Csak arról, hogy az információgazdaság korában léteznek-e már azok a technikák, technológiák, jogi szabályozások, alapvető készségek, melyek segítik az internetező felhasználót a cloud kezelésében, és vajon az emberek, a mindennapi netezők tudják-e, hogy ezzel is számolni kell?

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:
  • EMC

Azóta történt

Előzmények