A számítógéppel ellátott vállalkozások 81 százaléka használ valamilyen vírusirtó szoftvert vagy szoftvereket, tűzfal kétötödüknél (42 százalék) működik. Külső adatmentést ezeknek a cégeknek a fele végez. Az egyéb informatikai biztonsági megoldások használata kevésbé elterjedt a legalább 5 főt foglalkoztató (számítógéppel ellátott) vállalkozások körében: valamilyen azonosító eljárást egyharmaduk használ (elektronikus aláírást az érintettek egytizede használ elfogadóként, 16 százalékuk aláíróként, egyéb azonosítási eljárást – például PIN kód, biometrikus azonosítás stb. – 24 százalékuk). Titkosítást a számítógépet használó vállalatok közül minden negyedik használ, biztonsági szerver 13 százalékuknál van – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. és a T-Mobile Magyarország Rt. által – a Sun Microsystems Magyarország Kft.-vel együttműködve – készített felmérésből.
A különböző informatikai biztonsági megoldásokat a legjellemzőbben a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatba sorolt vállalatok használják (vírusirtókat 90 százalékuk, külső adatmentést 62 százalékuk, tűzfalat 51 százalékuk, titkosítást 34 százalékuk, biztonsági szervert 16 százalékuk, valamilyen azonosító eljárást 43 százalékuk). A mezőgazdaság, halászat szektorban a számítógéppel ellátott cégek átlagosnál kisebb hányada veszi igénybe a szóban forgó biztonsági megoldásokat.
A víruskeresők és vírusirtók alkalmazását, a tűzfalhasználatot és a biztonsági szerverek használatát illetően cégnagyság szerint a 20 fős vállalkozásoknál húzódik a határ: az ennél kisebb vállalkozások átlagos vagy az átlagosnál kisebb arányban, míg az ennél nagyobb cégek az átlagot meghaladó arányban tartoznak a felhasználók közé. Az azonosító eljárások használatát és a külső adatmentés alkalmazását tekintve ugyanez figyelhető meg.
A felmérésből arra s fény derül, hogy a számítógéppel ellátott cégek hét százalékánál van olyan főállású alkalmazott, aki távmunkában dolgozik, azaz legalább hetente egy fél napot rendszeresen a vállalat épületeitől, irodáitól távol tevékenykedik és munkavégzéséhez valamilyen elektronikus hálózaton keresztül csatlakozik a cég informatikai rendszeréhez. Az érintett vállalatoknál átlagosan körülbelül hat ilyen alkalmazott található. A távmunkában dolgozók hetente átlagosan közel 4 napot dolgoznak az irodától távol.
A nagyvállalatoknál gyakoribb a távmunka és a gazdasági szolgáltatások szektorban, valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatban is az átlagosnál nagyobb arányban fordul elő, hogy az alkalmazottak a cég falain kívülről (de a vállalat számítógépes rendszeréhez csatlakozva) végzik munkájukat. A távmunkában dolgozó alkalmazottak száma az 50 főt vagy ennél több dolgozót foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a pénzügyi szektorban a legmagasabb. (Az irodától távol, távmunkában töltött munkanapokat tekintve sem cégnagyság, sem pedig ágazat szerinti bontásban nem figyelhető meg szignifikáns eltérés.)
A távmunka a mezőgazdaságban, valamint az oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatások ágazatban a legkevésbé elterjedt – mindössze a cégek egy, illetve két százalékánál van jelen.
