Magyarországon az uniós átlagnál lényegesen kevesebben dolgoznak otthonról. A kormány várakozásai szerint az idei 70 ezerről jövőre 80 ezerre gyarapodhat a számuk, ami a PricewaterhouseCoopers tanulmánya szerint két éven belül 150 ezerre nőhet. Az illetékes tárca pályázattal kívánja népszerűsíteni a távfoglalkoztatást, amelyre 225 millió forintot különített el.
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) szerint a távmunkában foglalkoztatottak száma jövőre elérheti a 80 ezret. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter becslésekre hivatkozva közölte, hogy jelenleg Magyarországon 70 ezren dolgoznak távmunkában, ami a foglalkoztatottak közel két százaléka. Eközben a skandináv országokban a számítógép-használat elterjedtségének köszönhetően 30 százalék feletti ez az arány, míg az EU-átlag becslések szerint 13 százalék. Annak, hogy kevés a távmunkás, az az elsődleges oka Burány szerint, hogy a magyar munkaerőpiac még nem rugalmas. A jogi háttér rendezettsége ellenére kevés munkaadó dolgoztat ebben a formában. Magyarország egyik legnagyobb távmunkás-foglalkoztató cége a Matáv, amely jelenleg körülbelül 300 ilyen dolgozónak ad munkát. A társaság képviselője szerint még több távmunkást alkalmaznának, de erre nincs "tervszámuk" – adott feltételek teljesülése esetén (például a munkakör és a tevékenység alkalmassága stb.) mindig szívesen fogadnak önkéntes jelentkezőket.
A foglalkoztatási forma széles körű elterjesztésének érdekében az FMM megbízásából a Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központ (BMIK) pályázatot írt ki, amire a szaktárca idén 225 millió forintot különített el. Ezt az összeget vissza nem térítendő támogatás formájában osztják szét. A pályázati kiírás értelmében a Munkaerő-piaci Alap fél éven keresztül átvállalja 53 ezer forint – a minimálbérnek megfelelő – bér kifizetését járulékaival együtt azoktól munkáltatóktól, amelyek távmunkahelyet létesítenek vagy a közigazgatási reform keretében ennek segítségével tartanak fenn korábbi munkahelyeket. Induló vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások legfeljebb öt távmunkahely létrehozására kaphatnak támogatást, de előnyben részesítik azokat a pályázókat, amelyek munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű embereket foglalkoztatnak.
A nemrégiben elfogadott foglalkoztatási törvénycsomaggal szabályozták a gyakorlatban már régóta működő távmunka feltételeit, amelyeket ezentúl a munka törvénykönyve rögzít. A 2004 áprilisában kihirdetett 2004. évi XXVII. törvény, amely májusban lépett hatályba, szabályozza a távmunkát. A jogszabály eukonform, tartalmazza azokat a feltételeket, amelyekről az európai munkaadók és munkavállalók érdekképviseletei korábban megállapodtak. A törvény többek között meghatározza a távmunkavégzés fogalmát, az erre vonatkozó munkaszerződés tartalmát, a munkáltató és a munkavállaló tájékoztatási kötelezettségét.
A PricewaterhouseCoopers (PwC) által elkészített átfogó tanulmány szerint mindezek ellenére a munkaadói oldalon még mindig csekély az érdeklődés a forma iránt, ami az információhiányra vezethető vissza. A munkáltatók nem látják át pontosan, hogyan tudnák felhasználni üzleti céljaik elérésére a távmunkát, nincsenek tisztában azzal, miért is érné meg nekik ennek bevezetése. Pedig a PwC tanulmánya rávilágít arra, hogy a távmunkát alkalmazó cégek komoly költségcsökkentést, hatékonyságjavulást érhetnek el. A felmérés szerint a megtakarítás heti ötnapos távmunkamodell esetében áltagosan 30-40 százalékos, ha pedig a munkafolyamatokat alacsonyabb működési költségekkel járó régióba helyezik át, akkor akár 50 százalékos megtakarítás is összejöhet. Összességében a PwC szerint a kilátások jók, a kutatók nemzetközi példákra alapozva úgy vélik, hogy Magyarországon a távmunkások száma két éven belül meghaladhatja a 150 ezret.
Ehhez több szakterület együttes erőfeszítésére van szükség, ezért fontos lenne a távmunka alkalmazásához kapcsolódó megoldások összehangolt bemutatása, esettanulmányok közlése.
