Az online bankolás színvonalasabb, mint az online ügyintézés

Az európai digitális menetrend fontos része az e-kormányzati lehetőségek fejlesztése, és a tavalyi év eseményeit összegezi egy friss felmérés. Ezek szerint az Európai Unió polgárainak közel fele (46%-a) használja az internetet munkahelykereséshez, közkönyvtár igénybevételéhez, adó-visszaigényléshez, születés anyakönyveztetéséhez, útlevél kérelmezéséhez vagy más e-kormányzati szolgáltatás igénybevételéhez. A megkérdezettek 80%-a úgy véli, hogy az online közszolgáltatásokkal időt takarít meg, 76%-uk találja vonzónak e szolgáltatások rugalmasságát, 62%-uk szerint pedig pénz takarítható meg velük. E felhasználók azonban elégedettebbek az online banki ügyintézéssel (8,5-es elégedettségi mutató egy 0-tól 10-ig terjedő skálán) és az online vásárlással (7,6), mint az online közszolgáltatásokkal (6,5).

Neelie Kroes, az Európai Bizottság (EB) alelnöke a következőképpen reagált ezekre az eredményekre: „Az európai e-kormányzat ígéretes tendenciákat mutat. Ám az a tény, hogy a felhasználók elégedettebbek az online banki ügyintézéssel, mint az online közszolgáltatással, azt mutatja, hogy a közigazgatási szerveknek az e-kormányzati szolgáltatásokat jobban hozzá kell igazítaniuk a felhasználói igényekhez. Nekünk pedig többet kell tennünk azért, hogy az e-kormányzat nemzetközi viszonylatban jól működjön.”

Az európai digitális menetrend azt a célt tűzte ki, hogy 2015-ig az e-kormányzati szolgáltatások az Európai Unió polgárainak 50%-hoz eljussanak.

Az e-kormányzatról készült 2012. évi teljesítményfelmérés keretében 28 ezer internethasználót kérdeztek meg 32 országban. A felmérés fő eredményei a következők:

  • a szolgáltatások közül a legnépszerűbb a jövedelemadó-bevallás (a felhasználók 73%-a nyújt be internetes adóbevallást), a lakcímváltozás bejelentése (57%) és a felsőoktatási intézménybe való beiratkozás, illetve az ösztöndíj-kérelmezés (56%)
  • noha a megkérdezettek 54%-a továbbra is szívesebben intézi az ügyeit személyesen vagy más hagyományos úton, legalább 30%-uk lehetségesnek tartja, hogy rendszeresen használna e-kormányzati szolgáltatásokat, ha azok jobban igazodnának az igényekhez
  • az e-kormányzatot használók 47%-a vélte úgy, hogy az online szolgáltatások mindenben megfeleltek az igényeiknek, 46%-uk viszont csak részben találta meg azt, amire szüksége volt

A jelentés arra is rámutat, hogy javítani kell azokon az online szolgáltatásokon, amelyek az élet fontos eseményeihez – munkanélkülivé válás, illetve munkahelykeresés, cégalapítás, tanulmányokra való beiratkozás – kapcsolódnak.

  • a saját országukban élők átlagosan több mint felerészben online módon intézhetik az életüknek e kitüntetetten fontos eseményeihez kapcsolódó hivatalos ügyeiket. A honlapok tájékoztatnak az eljárás hátralevő lépéseiről. A polgárok felelős részvételének fokozásához azonban a szolgáltatásokat átláthatóbbá és interaktívabbá kell tenni a felhasználó szempontjából
  • kevésbé kedvező annak a közel kétmillió embernek a helyzete, aki egyik tagállamból a másikba költözik vagy jár át dolgozni. Noha a tagállamok többsége ad bizonyos tájékoztatást a külföldiek tanulási vagy vállalkozási lehetőségeiről, az online ügyintézés kevésbé gyakori. A más uniós tagállambeli illetőségűek mindössze kilenc tagállamban iratkozhatnak be tanulmányokra online módon, és csupán 17 tagállamban tehetik meg az interneten keresztül a vállalkozáshoz szükséges kezdőlépéseket

Háttér

Egyebek mellett a felmérés által felvetett kérdéseket fogják megvitatni az Európai Unió és más országok (köztük fejlődő országok) magas szintű képviselői a „Leading the way in eGovernment development” („Az e-kormányzat fejlesztésének élvonalában”) címmel május 28–30-án Helsinkiben megrendezésre kerülő konferencián.

Az e-kormányzatról most készült tizedszer teljesítményfelmérés. Az első 2001-ben jelent meg. A felmérés ezúttal az Európai Unió 27 tagállamára, valamint Horvátországra, Izlandra, Norvégiára, Svájcra és Törökországra terjedt ki. Ez az első alkalom, hogy a jelentés az e-kormányzati szolgáltatások kínálatát és keresletét egyaránt vizsgálta, s ennek érdekében a felhasználók körében is felmérés készült. A jelentés a felhasználhatóság, az átláthatóság és a kulcstényezők kérdésével is foglalkozott. A jelentés ezenkívül értékelte az élet három fontos eseményéhez – munkanélkülivé válás/munkahelykeresés, cégalapítás, tanulmányok – kapcsolódó online szolgáltatásokat.

Az EB támogatja az országhatárokon átnyúló online közszolgáltatások kifejlesztését és használatát, így többek között részt vett olyan nagy léptékű kísérleti projektek finanszírozásában, amelyek az egyes országok online rendszereinek összekapcsolására és az országhatárokon átnyúló európai közszolgáltatások kellékeinek megteremtésére irányulnak. A munka folyamatban van az elektronikus személyazonosítás (STORK 2.0), az e-egészségügy (epSOS) és az e-igazságügy (e-CODEX) területén. Az e-üzletvitellel (SPOCS) és az e-közbeszerzéssel (PEPPOL, jelenleg Open PEPPOL ASBL) kapcsolatos korábbi kísérleti projektek sikerrel zárultak. Az EB az új Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz segítségével a 2014–2020-as időszakban is támogatni kívánja a digitális szolgáltatások – köztük az elektronikus személyazonosítás és az e-közbeszerzés – infrastruktúráinak összekapcsolását.

Ezzel párhuzamosan javaslatként tavaly terjesztették elő az elektronikus személyazonosítás, hitelesítés és aláírás európai szintű szabályozását, amely azt hivatott biztosítani, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások a nemzeti elektronikus azonosítójukkal más uniós országokban is hozzáférhessenek a közszolgáltatásokhoz. Ez a szabályozás egyúttal az elektronikus aláírások és a kapcsolódó online bizalmi szolgáltatások belső piacát is megteremti.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények