Az Európai Bizottság (EB) egy már korábban beharangozott akcióját indította el, amikor közölték, hogy a ma elfogadott zöld könyvben felkéri az érdekelt feleket és a szélesebb nyilvánosságot, hogy 2013 augusztusáig osszák meg véleményüket az egységesülő médiapiac problémáiról, lehetséges jövőjéről, a szabályozás lehetséges módjairól.

Az indoklásban röviden kifejtik, hogy a médiatartalmak egyre inkább a digitális világban jelennek meg: „Jelenleg több mint 40,4 millió internethez csatlakoztatott televízió van Európában, 2016-ra pedig várhatóan már a háztartások nagy része rendelkezni fog ilyen készülékkel. Ezeknek az összefoglaló néven konvergenciának is nevezett változásoknak köszönhetően egyre inkább elmosódnak a fogyasztók, a médiaszolgáltatók és az internet közötti hagyományos határok. A Bizottság ezért arra keresi a választ, hogy milyen hatása lehet a technológiák és tartalmak egybeolvadásának az európai gazdasági növekedés, az innováció, a kulturális sokszínűség és a fogyasztók (különösen a védelemre szoruló csoportok, például a gyermekek) szempontjából.”

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „A kreatív és digitális világban az internethez csatlakoztatott televíziók jelentik a következő fontos mérföldkövet. Az ágazatok összeolvadása révén az emberek szélesebb tartalomkínálatból válogathatnak majd – emellett azonban zavarok és nehézségek is jelentkezhetnek. Ahhoz, hogy a változásokat helyesen tudjuk kezelni, közös, egész Európára kiterjedő vitát kell folytatnunk. Ily módon hozzájárulhatunk a vállalkozások gyarapodásához, a kreativitás ösztönzéséhez és az európai értékek megőrzéséhez.”

A hozzászólásokat a következő témákban várják:

• játékszabályok: olyan feltételek kialakítása, amelyek lehetővé teszik a dinamikusan fejlődő európai vállalkozások számára, hogy felvegyék a versenyt a nemzetközi (különösen az amerikai) konkurenciával – ehhez figyelembe kell venni azt is, hogy a versenytársakra gyakran eltérő szabályozás vonatkozik
• az európai értékek (köztük a médiaszabadság) és a felhasználók érdekeinek védelme (többek között a gyermekek védelme, illetve a hozzáférés biztosítása a fogyatékos személyek számára). A kérdés az, hogy nagyobb védelmet várnak-e el az emberek a televíziós műsoroknál, mint az internetes tartalmak esetében, és ha igen, hol húzzuk meg a határvonalat?
• egységes piac és egységes szabványok: egyes készülékek láthatóan eltérő funkciókkal rendelkeznek a különböző tagállamokban. Hogyan lehetne elősegíteni a megfelelő technológiai környezet kialakítását?
• finanszírozás: milyen hatással lesz az összeolvadás és a változóban lévő fogyasztói magatartás a filmek, a televíziós show-műsorok és az egyéb tartalmak finanszírozására? Hogyan járulnak hozzá a finanszírozáshoz az új értéklánc különböző szereplői?
• nyitottság és sokszínűség a médiában: szükség van-e beavatkozásra a szűrési módszereknél, például a keresőmotorok esetében? Befolyásolja-e a kiemelt tartalmakkal – például a nagy nézettségű sporteseményekkel és a frissen bemutatott sikerfilmekkel – kapcsolatos jelenlegi nagykereskedelmi gyakorlat a piacra jutást és az üzleti tevékenység fenntarthatóságát? Eléggé nyitottak-e a platformok?

A zöld könyv nem tesz javaslatot semmilyen cselekvésre, a konzultáció eredményeitől függően viszont a bizottság megvizsgálja majd a szabályozási és szakpolitikai lehetőségeket, beleértve az önszabályozást is.