Hirdetés

Egységes uniós digitális piac – mikor?

Hosszú-hosszú ideje zajlik már a diskurzus az egységes uniós digitális piac megteremtéséről az EU adminisztrációjában, de ahogy ez megszokott ebben a közegben, igen lassan jutnak el a tagállamok a közös és határozott fellépésig.

A legújabb eseménye ennek a vitának és együttműködésnek, hogy a kezdeményező Európai Bizottság (EB) a múlt hét végén újabb részleteket közölt azokról a tervekről, amelyek ennek az egységes piacnak a megteremtését szolgálnák.

A hivatalos közlemény bővelkedik a hangzatos kijelentésekben (ezekben eddig sem volt hiány), pl.: „Európának aktív szerepet kell játszania a digitális forradalomban, és az abból fakadó új digitális lehetőségeket minden polgár és vállalkozás számára elérhetővé kell tennie. A kérdés: hogyan? A válasz: az EU egységes piacában rejlő lehetőségeket kihasználva.” Majd hozzáteszik azt is: „A teljes mértékben megvalósult digitális egységes piac előreláthatólag évente 415 milliárd euróval járulna hozzá gazdaságunkhoz és többszázezer munkahelyet teremtene.”

A kérdés az, hogy ezt hogyan fogja az EU végrehajtani. A közlemény igen szigorúan fogalmaz: „A ma elfogadott digitális egységes piaci stratégia célzott intézkedéseket tartalmaz, amelyeket 2016 végéig kell végrehajtani. A stratégia az alábbi három pillérre épül: 1. az internetes termékek és szolgáltatások elérhetőbbé tétele az európai fogyasztók és vállalkozások számára; 2. a digitális hálózatok és szolgáltatások prosperálásához szükséges körülmények és egyenlő versenyfeltételek megteremtése; 3. az európai digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximalizálása.”

Hirdetés

Az igen nagy ívű politikusi nyilatkozatokat mellőzve érdemes megnézni, miképp is képzelik ezt a gyakorlatban a döntéshozók, mi az a három pillér, illetve az ezekre épülő 16 lépés, amit emlegetnek.

Pontokba szedve

1. pillér: a digitális termékek és szolgáltatások elérhetőbbé tétele az európai fogyasztók és vállalkozók számára

Az EB javaslatot tesz:

  • olyan szabályok elfogadására, amelyek egyszerűbbé tehetik a tagállamközi elektronikus kereskedelmet
  • olyan változtatásokra, hogy a fogyasztóvédelmi szabályoknak gyorsabban és következetesebben lehessen érvényt szerezni
  • a csomagkézbesítési szolgáltatás hatékonyabbá és megfizethetőbbé tételére
  • a területi alapú indokolatlan tartalomkorlátozás megszüntetésére
  • az EB antitröszt vonatkozású versenyjogi vizsgálatot indított az e-kereskedelemi ágazatban
  • az EB egy modern, európaibb szerzői jogi keret megalkotását tűzi célul: a bizottság 2015 vége előtt jogalkotási javaslatot terjeszt elő a nemzeti szerzői jogi rendszerek közötti különbségek csökkentésére
  • a műholdas műsorsugárzásról és a vezetékes továbbközvetítésről szóló irányelv felülvizsgálatára
  • a vállalkozásokra az eltérő szabályozások miatt háruló adminisztratív terhek csökkentésére

2. pillér: a digitális hálózatok és szolgáltatások prosperálásához szükséges körülmények és egyenlő versenyfeltételek megteremtése

Az EB:

  • javaslatot terjeszt elő a távközlési szabályozás nagyszabású átdolgozására
  • felülvizsgálja továbbá az audiovizuális médiára vonatkozó keretszabályozást is, hogy hozzáigazítsa azt a 21. század követelményeihez
  • átfogóan elemzi az internetes platformok (keresők, közösségi média, alkalmazás-áruházak, stb.) piaci szerepét (azt is megvizsgálja, hogy az internetes illegális tartalmak jelentette problémára mi lenne a legjobb megoldás)
  • meg kívánja erősíteni a digitális szolgáltatásokba vetett bizalmat és a szolgáltatások biztonságát, különösen ami a személyes adatok kezelését illeti
  • javaslatot tesz arra, hogy az internetes hálózati biztonsággal kapcsolatos technológiák és megoldások területén az EU alakítson ki partnerséget az ágazattal a kiberbiztonságra vonatkozóan

3. pillér: az európai digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximalizálása

Az EB:

  • a szabad uniós adatforgalom támogatására javaslatot nyújt be „európai szabad adatáramlási kezdeményezés”címmel. (a bizottság útjára indít majd egy európai felhő kezdeményezést is, amely a felhőszolgáltatások tanúsításával, a felhőszolgáltató-váltással és a „kutatási felhővel” foglalkozik majd.
  • prioritásokat határoz meg a digitális egységes piac szempontjából kulcsfontosságú területeken alkalmazandó szabványokkal és interoperabilitási előírásokkal kapcsolatosan. Ilyen kulcsfontosságú területek az e-egészségügy, a közlekedéstervezés vagy az energia (intelligens fogyasztásmérés)
  • támogatja a befogadó digitális társadalmat, ahol a polgárok rendelkeznek a megfelelő készségekkel ahhoz, hogy megragadják az internet kínálta lehetőségeket és javítsák elhelyezkedési esélyeiket

A digitális egységes piac témáját az Európai Tanács is tárgyalja június 25-26-i ülésén.

Azóta történt

Előzmények