Jön a teljes széles sávú lefedettség

A nyílt forrás előretörése várható

Ebben a folyamatban, az olcsóbbá válásban volt valamiféle szerepe annak, hogy nagyobb teret adtak a nyílt forráskódú megoldásoknak? Meg nem szűnő polémia zajlik erről a szakmában, sokan figyelmeztetnek arra, hogy a nyílt forrás nem egyenlő az ingyenességgel, sőt.

Hirdetés

Örökös vita van az informatikában már arról is, hogy egyáltalán mi tekinthető nyílt forráskódúnak. Ezzel kapcsolatban három elemre hívnám fel a figyelmet: van a munkaállomásokon, az office-oldalon alkalmazott nyílt forráskód, az alkalmazás-, illetve az adatbázis-oldali nyílt forrás. Ez utóbbiban szinte sehol nincs verseny. E helyzet ellen persze lehet küzdeni, mi is próbálunk a magunk módján, de szinte kilátástalan az ellenállás, a piac sem képes versenyhelyzetet teremteni ebben a szegmensben.

Ha a PC-k oldalát nézem, akkor az a probléma, hogy Magyarországon a piac – hangsúlyozom, hogy a piac, nem az állam – semmilyen módon nem állt át a nyílt forráskódra. Mindenki az államtól várja, hogy ezt tegye meg, hogy olcsóbbá és hatékonyabbá váljanak a rendszerei, holott Magyarországon nincs olyan ezer felhasználószám feletti szervezet vagy alkalmazásrendszer, ahol nyílt forráskódú szoftvereket használnának a munkaállomásokon. Igen, elfogadom, hogy az államnak úttörő szerepet kell felvállalnia ezen a téren, de mindezt óvatosan kell megtennie. Ha a nyílt forráskód költségcsökkentéssel jár, belevágunk. Például a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs területe idén tavasszal állt át nyílt forráskódra az irodai alkalmazások terén; a szoftverek ingyenesek, és tökéletesen működik azóta is minden.

Zökkenőmentes volt az átállás?

A betanítással nem voltak különösebb gondok, bár az is igaz, hogy egyelőre nem volt cél a százszázalékos átállás. Úgy gondoltuk, hogy 80-90 százalék körül van az a határ, ahol pénzügyi és szakmai értelemben megéri átállni, a maradék 10-20 százalék esetében egyszerűen nem éri meg. Az már látható, hogy az átállás után feleannyiba kerül az üzemeltetés. Ez csak kis része annak a törekvésnek, amelyet a nyílt forráskódról szóló kormányrendeletben szabályozunk majd. Ennek célja, hogy lehetőséget adjon nyílt forráskódú termékek alkalmazásának erőteljesebb bővítésére, ám ehhez kell egy szabvány, egy jogalap. Az elmúlt hónapokban ezt a tervezetet közigazgatási intézmények, szakmai szervezetek több körben, több fórumon megvitatták, és úgy látom, hogy elnyerte az összes érintett támogatását. A tervezett jogszabály nagyjából egy-másfél éves ütemezéssel egyrészt kötelezővé teszi a nyílt szabványok használatát a közigazgatásban, így az elektronikus dokumentumok formátumát tekintve is, ugyanakkor megadja az intézményeknek azt a szabadságot, hogy ők maguk dönthessék el, hogy átállnak-e nyílt forrású szoftverekre, vagy pedig más megoldást választanak. Az intézmények e folyamat során számíthatnak támogatásunkra, éppúgy, ahogyan eddig is.

Voltak már jó példák az átállásra, de akadtak kifejezetten negatívak is. Mi minden összegyűjtött tapasztalatot megosztunk az érintettekkel a zökkenőmentes átállás érdekében. Mindenképp a fokozatosság elvét valljuk, nem szeretnénk a németek hibáját elkövetni, ahol a nem megfelelő előkészítés vezetett oda, hogy végül is vissza kellett állniuk a nyílt forrásról a régebbi rendszerre. A jogszabályi, pénzügyi és szakmai előfeltételeknek fenn kell állniuk a sikeres átállás érdekében. Minden eset, intézmény, feladatkör és környezet más, ezért alaposan végig kell gondolni, hogy hol váltanak teljesen, hol részlegesen, és hol maradnak meg a nem nyílt forrású szoftverek használata mellett. Egyébként a magyar közigazgatásban az alkalmazások döntő része már rég nyílt forráskódú, csak ezt azok a cégek, akik érdekeltek a minél szélesebb körű átállásban, kampányaik során rendszerint elfelejtik megemlíteni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

Előzmények