2019. április 20., szombat

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Mérleg rovat

Olyan dolgokat vállalnánk fel, ami önmagában nem csak a Microsoftról szól

Drajkó Lászlóval, a Microsoft Magyarország első emberével beszélgettünk a közbeszerzésről, a civil szervezetek támogatásáról, s a honi piac egyéb aspektusairól.

Egymillió állami szoftverlicenc

Szerdán Magyarországon is bemutatkozott a nagyközönségnek a Windows Server 2008, a Microsoft új szerveroldali operációs rendszere, melynek apropóján egész napos, szakmai kiállítással egybekötött TechNet Szemináriumot tartott a szoftvercég hazai leányvállalata. A program este ünnepséggel zárult, na nem az új operációs rendszer, hanem szerényen a „hétköznapok hősei”, azaz a Microsoft terminológiájában az informatikusok tiszteletére.

Drajkó László

Még javában zajlottak az előadások a Lurdy Házban, amelyre bátran ki lehetett volna tenni a „megtelt!” táblát, amikor az emeleti kiállítócsarnok mögött meglapuló hangulatos kis kávézóban leültünk Drajkó László, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója mellé egy könnyed kis beszélgetésre. A cégvezetőt arról faggattuk, miként látja cége szerepét a hétköznapok hősei mellett a hétköznapi ember, valamint tágabb értelemben az ország életében.

IT café: Napjaink talán legaktuálisabb témája a sokat vitatott, illetve többek által támadott közbeszerzési eljáráson keresztül levezényelt állami szoftverbeszerzés. A magyar állam és a Microsoft szerződése, amely a közép- és felsőoktatásban résztvevők számára biztosítja a szoftvercég Windows operációs rendszerének és irodai programcsomagjának a használatát, február végén lejárt. Hogyan tovább?

Drajkó László: Nagyon remélem, hogy lesz ennek folytatása, ez ügyben jelenleg is folytatunk tárgyalásokat. A dolog még nyitott, jelen pillanatban az az álláspont, hogy a licenc február 29-ével véget ért, március végéig meg kell találnunk közösen annak a módját, hogy a szerződés kondícióinak megfelelően a jövőre is biztosíthassunk licenceket a köz- és felsőoktatás számára.

Ez ma még nem egy aláírt, új szerződés, viszont az előfeltételként adott az a keretmegállapodás, amiben a kormányzat kiválasztott számos Microsoft-partnert a közelmúltban arra, hogy licenceket szállítson. Tehát megvan rá a remény, hogy a meghosszabbítás megtörténjen.


„Nem szeretném fölvenni a kesztyűt senkivel”


A január elején közzétett pályázati kiírásokból kiderült, hogy a kormány az újabb szerződéshosszabbítást egy 25 milliárd forint keretösszegű közbeszerzésben összevonta a közigazgatásban használt szoftverek licenceinek ugyancsak esedékes megújításával. Ezt, illetve a pályázat egyéb körülményeit többen élesen támadták, bírálták, elhangzottak politikai összefonódásokkal kapcsolatos vádak is, a Microsoft azonban alig reagált ezekre.

Hirdetés

Ebben nem szeretném fölvenni a kesztyűt senkivel. Van egy közbeszerzés, ami elkezdte központosítani a kormányzat licencmegállapodásait. Ez érinti a Microsoftot, de rajtunk kívül neves nemzetközi szoftvercégeket is, tehát eleve nem csak Microsoft termékekről beszélünk. Ez az első olyan „misztikum”, amit érdemes tisztázni.

De a nagy hányadában továbbra is Microsoft termékekről van azért szó...

Meg kell nézni a felhasználói hányadot: a magyar felhasználók ma 95 százalékban – elmondhatjuk ezt a számot – Microsoft platformon, Microsoft alkalmazást használnak a számítógépükön. Az lenne egy nagyon érdekes kérdés, ha a piactól jelentősen eltérne bármelyik alszegmens, különösen a kormányzat. Másfelől a kormányzat ma is nagyon sok helyen licencel Microsoft termékeket, számos kormányzati megállapodásunk van, és én azt gondolom, hogy ezen eszközöknek az átgondolt, együttes megjelenítése elsősorban a kormányzat érdeke.

A kiírásban konkrétan nevesítik is a Microsoftot (a szöveg pontosan úgy fogalmaz, hogy „Microsoft (vagy azzal egyenértékű) intézményi licenckonstrukciók” – a szerk.), amit a bírálók szintén aggályosnak tartanak.

Fontosnak tartom leszögezni, hogy a kiírás nem Microsoft termékekre történt, nem nevesítették a termékeinket, hanem benchmarkolták, és ez egy nagyon lényeges különbség.

Gazdasági erőfölény?

Drajkó László 2007. szeptember 15-től tölti be a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatói posztját, kinevezéséig a Graphisoft nemzetközi disztribúciós csatornájának értékesítési igazgatói posztját töltötte be. A Graphisoft főként az általuk fejlesztett Virtual Building megoldások révén ismert, mint a világ egyik vezető építőipari modell-alapú szoftvergyártója és szolgáltatója. A Graphisofthoz való csatlakozása előtt Drajkó az Axelero Internet Rt. (ma T-Online) vezérigazgatója volt.

Ez egy újabb „misztikum”. Itt nem egy kis magyar cégek kontra Microsoft pozíciót kell felvetni. A Microsoft nem pályázott közbeszerzési beszállításra. A Microsoft szoftvereket bocsát rendelkezésére azon cégeknek, kis és közepes méretű magyar vállalatoknak, akik a mi termékeinket forgalmazzák, és ők pályáztak. Azok a cégek, akik nem Microsoft technológiát képviselnek, azok is kis és közepes magyar vállalatok, akik gyakran a mi versenytársaink, többek között amerikai multicégek termékeit értékesítenék a mi termékeinkkel szemben. Én azt gondolom, hogy van egy fair piaci verseny, ahol jelen vannak különböző szereplők – gyártók és szállítók – utóbbiak pályáznak, és a szállítandó terméknél a piaci meghatározó termékkel benchmarkolják a beszállítandó igényeket.

A kifogásolók beadványát végül elutasították...

Én azt gondolom, hogy ma már ezen túlvagyunk. Van relevanciája továbbra is a Microsoftnak a kormányzatban, van relevanciája annak a többi beszállítónak, akinek a termékeivel rajtunk kívül szintén benchmarkoltak igényeket, és úgy gondolom azoknak is van relevanciája, akik alternatív termékeket ajánlanak.

Tegyük fel meghosszabbítják a szerződést. Milyen licenchez jutnak ezáltal a közoktatási dolgozók vagy a tanulók, hallgatók?

Ez ma még megbeszélés tárgya. Ahogy a megállapodás megszületett, tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot.


„...három év múlva nem Vistán tanulni nem a jövőre való felkészülést jelenti”


Annyit azért tudhatunk, hogy a Windows Vista megjelenik-e a licencelhető termékek közt? A felhasználókat, intézményeket terhelő egyéb költségvonzatok (hardverberuházás) miatt azért ez nem mellékes.

Önmagában egy termékről sem szeretnék külön állást foglalni. Korábban a lefelé kompatibilitás engedélyezve volt, ez most sem lesz másként, tehát a felhasználó korábbi változatot is használhat (tehát Vista helyett Windows XP-t is telepíthet a gépére – a szerk.). Az viszont egy teljesen logikus elvárás, hogy akik ma vesznek egy új gépet, a gépben rejlő lehetőségeket kihasználják, és ha egy hároméves szerződést kötünk, akkor mához képest három év múlva nem Vistán tanulni nem a jövőre való felkészülést jelenti.

Változnak-e az árak az egyéni felhasználók számára?

A logisztikai költség marad. Hogy ez pontosan mennyire jön ki, ezt most még nehéz kiszámolni, a konstrukciótól is függ. De nem várok jelentős változást.

Összességében hány licencről van szó?

El tudom mondani, hogy mi volt a múltban, de mint mondtam, nincs végleges megállapodás a jövőről. A múltban az állam megvásárolt minden általános és középiskolában nyilvántartott számítógépre egy licencet, továbbá megvásárolta a hallgatói jogviszonyban lévő összes hallgató számára az iskolai és otthoni felhasználásra és minden pedagógus számára otthoni gépre a licencet. Az érintett társadalmi kör közel milliós volt. Nagyon szeretnénk, hogy ha ez a kör nem szűkülne.

Összegszerűen tudható, mennyibe fog kerülni ez az államnak?

Korai lenne még erről beszélni...

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Gyártók, szolgáltatók

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.