A héten nagy érdeklődés támadt az állami szoftverbeszerzések iránt. Ez javarészt annak köszönhető, hogy – amint arra a témát először feszegetni kezdő Index többször igyekezett felhívni a figyelmet – márciusban lejár a magyar állam és a Microsoft szerződése, amely a felső- és középiskolai oktatásban résztvevők számára biztosítja az amerikai szoftvervállalat Windows operációs rendszereinek és irodai szoftvercsomagjának legális használatát. A megállapodást az Orbán-kormány hozta tető alá, majd a szabad demokrata vezetésű egykori informatikai tárca 2005-ben újabb három évre meghosszabbította. Mint a január elején közzétett pályázati kiírásokból kiderült, a kormány az újabb szerződéshosszabbítást egy 25 milliárd forint keretösszegű közbeszerzésben összevonta a közigazgatásban használt szoftverek licenceinek ugyancsak esedékes megújításával.
Az Index politikai manőverezést sejtett a háttérben. A lap gyanúja szerint ugyanis miközben a szép emlékű Informatikai és Hírközlési tárca feladatkörét és ezzel az illetékességet megöröklő GKM szívesen lazított volna a Microsofthoz fűződő kapcsokon, az oktatási tárca kifejezetten ellenezte az amerikai szoftvervállalat hegemóniájának megtörését. Azzal, hogy az oktatási szoftverbizniszt beolvasztották a közigazgatási csomagba, sikerült kivenni az ügyet az SZDSZ-es gazdasági tárca kezéből, amivel biztosítható a Microsoft egyeduralmának fennmaradása – sejtette a híroldal.
Támadják
A sztorit felkapta a Magyar Narancs is, amely a héten egy hosszabb írást szentelt a mostani közbeszerzés és az annak kapcsán fellángolt vita bemutatásának. A lap szerint „a kormány előtt hevert már olyan ajánlat, amely minden, a közigazgatási és az oktatási szféra által igényelt elvárást mindössze másfél milliárd forintból teljesített volna. (A hírbe hozott cég sem igazolni, sem cáfolni nem kívánta ezt az értesülést.)”
Tegnap aztán arra is fény derült, hogy három, nyílt forrású szoftvereket forgalmazó hazai cég – az Open SKM Agency Kft., az ULX Kft., valamint a Multiráció Kft. – megtámadja a közbeszerzési kiírást. Szerintük ugyanis a pályázat versenykorlátozó, mert gátolja a nyílt forráskódú szoftvertermékek felhasználásának esélyegyenlőségét az oktatásban és az államigazgatásban. Amint a StarOffice-disztribútor Open SKM Agency ügyvezetője, Kürti László az MTI-nek elmondta: „a tenderdokumentáció műszaki leírása alapján feltételezhető, hogy csak Microsoft szoftverrel lehet pályázatot nyerni. Ezért a három cég először konzultációt kezd a Közbeszerzési Döntőbírósággal, kezdeményezik a kiírás visszavonását a Miniszterelnöki Hivatalnál, valamint bejelentést tesznek az Európai Bizottságnál.”
Az ugyanerről beszámoló HWSW egy másik panaszos cég, a Red Hat és Jboss termékekben utazó ULX értékesítési igazgatóját kérdezte meg. Ő azt állítja, hogy „a kliensorientált, Windows- és Office-alapú közintézményi infrastruktúrák migrációja szabad szoftverekre teljesen reális elképzelés.”
A közbeszerzés jó
A kiírás elleni támadás hírére reagálva a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság közleményben védekezett. Ebben többek között ez áll: „Az eljárás nyílt, így bármilyen cég jelentkezhet, amelyik megfelel a pályázati kiírásban meghatározott gazdasági, pénzügyi és műszaki feltételeknek. A bírálati feltétel a legalacsonyabb ár. A kiírásban pontosan a Microsoft vagy azzal egyenértékű kifejezés szerepel a beszerzési tárgy meghatározásánál, amire a Közbeszerzési Törvény 58. paragrafus (8) bekezdés lehetőséget biztosít azért, hogy a meghatározás közérthető legyen. A közbeszerzési eljárásban tehát nincs olyan megkötés, mely kizárná a nyílt forráskódú termékeket a versenyből, sőt, a kiírásban több helyen is szerepel, hogy valamennyi, a beszerzés tárgyával egyenértékűnek minősülő termékkel ajánlatot lehet tenni.”
***
Szerk.: Le van itten írva fehéren és feketén, hogy a legjobb ajánlat – a legalacsonyabb ár – győz. Akkor ugyan mit elégedetlenkednek a nyílt forrású szoftvereket forgalmazó cégek? Az ő termékeik ingyenesek, de legalábbis jóval olcsóbbak, így még ha akarnának, se tudnának a Microsofténál drágább ajánlattal előállni. Elég, ha pályáznak, máris kiütötték a Microsoftot. Nem így van? (Nem.)
A KSZF közleménye egyébként olyan szép, hogy az embernek könny szökik a szemébe, miközben olvassa. „A központosított közbeszerzésekkel a kormányzat nem korlátokat szab, hanem éppen hogy kapukat nyit az intézmények előtt, hogy a lehető legkedvezőbb feltételekkel juthassanak hozzá a szükséges szoftverekhez.” Értsd: felháborító, hogy ezt az olajozottan működő és szeplőtelen rendszert támadják. Mintha a közbeszerzésre eddig a gyanú leghalványabb árnyéka sem vetült volna, mintha még nem olvastunk volna adott cégekre, adott termékekre szabott tenderekről. Hiába, hálátlan fajta a magyar, a közbeszerzéssel is úgy van, mint azzal a bizonyos sapkával: ha van, az a baj, ha nincs, akkor meg az.
Sajátos az is, hogy Novell-ügy miért nincs. Két közbeszerzési pályázat van ugyanis: a másik 2,5 milliárd értékben „Novell vagy azzal egyenértékű szoftverlicencek” beszerzésére vonatkozik a közigazgatás számára. Igaz, hogy itt a microsoftos tenderben szereplő keretösszeg tizedéről van csak szó, de a 2,5 milliárd sem kevés. Ennek a dupláját költötte az állam az elmúlt három évben a közoktatási Windowsokra és Office-okra. Az sokakat zavart...
