A héten történt: kínai újév, tévék, SoC-ok
A héten kezdetét vette a kínai újév, ami általában jól érezhető változásokat hoz, hiszen ez idő alatt szinte minden távol-keleti gyártó kötelező jelleggel zárja be kapuit és szünetelteti a munkát, így ez idő alatt jelentősen megcsappan a különféle bejelentések száma is. Szerencsére az iparág kellően kiterjedt ahhoz, hogy ebben az időszakban se maradjunk hírek nélkül, még ha ezek közt kevesebb is a termékbejelentés.
A hét eseményeire ugorva, történtek meglepő dolgok a tévés fronton. A CES-en ugyanis a Philips bemutatta a lézeres háttérvilágítással felszerelt tévét, ám mint kiderült, ez Európában nem lesz elérhető egy banális, de annál bosszantóbb probléma miatt. Pontosan ez az eset az, ami jól türközi, hogy a nagy cégek széthullásukkor vagy egyes részlegeinek leépítésekor, majd márkanevük kiárusítása után milyen galibát tudnak okozni a későbbiekben. Kérdéses, hogy a Sony miként fog cselekedni, ha a VAIO után most valóban meg akar szabadulni telefonos és tévés üzletágától is, amint arra a héten már történtek határozott utalások. A Sony ugyanis másban látja a jövőt, és nem akar árversenybe kezdeni a magukat olcsón adó kínai vállalatokkal, vagy az olyan óriásokkal, mint például a Samsung, mely utóbbi vállalat úgy tűnik, továbbra is hanyagolja tévéfronton az OLED-et, pedig éppen egy új, erre a paneltípusra szakosodott gyárat húznak fel.
Philips tévé lézeres hátérvilágítással – Európa nem kap belőle
A Sony tehát más úton járva keresné a profitot, például a Playstationre támaszkodva, ami egyébként jelenleg járható útnak tűnik, hiszen az új generációs konzolok az előző generációnál jóval gyorsabban terjednek – beleértve azt Xbox One-t is, amelyet a Microsoft épp meg kíván nyitni minden fejlesztő számára, így szinte bármilyen alkalmazás készülhet rá. A Microsoft lépése teljesen logikus, hiszen így az új Windows 10 (ami nem mellesleg jelentősen feljavított hangrendszerrel érkezik) mellett felsorakozhat még egy platform, ráadásul egységes alkalmazás-áruházzal.
Továbbra is sztárok az új generációs konzolok
A múlt hét vége felé az NVIDIA megint a felhasználók kereszttüzébe került, de most a mobil GeForce-ok tuningolhatósága, vagyis e funkció letiltása miatt, ami egyébként sosem volt hivatalosan reklámozott. Úgy tűnik, a gyártó ezügyben meggondolta magát, ám még mindig kérdés, hogy minek vagy kinek a nyomására. Apropó, mobil GeForce: körvonalazódik már, noha még nincs megerősítve, hogy a GTX 900M család még bejelentés előtt álló kisebb tagjai, mint a 960M és 950M egészen pontosan melyik GPU-ra fognak épülni.
Négy új Snapdragon érkezik
Pörgős héten van túl a SoC-piac, hiszen sok olyan cég tett bejelentést ebben a kategóriában, aki számít. Például négy új rendszerchippel erősített a Qualcomm a Snapdragon 400 és 600 sorozatban, az Exynos 7 Octa rendszerchippel veti be a 14 nm-es eljárását a Samsung, egy új, a Nuclunhoz hasonló, de modernebb SoC-on dolgozik az LG, sőt az AMD Carrizo SoC APU-ról is kaptunk újabb információkat. A rendszerchipekhez kapcsolódóan a Samsung arról is beszámolt, hogy elkészült az első, JEDEC által elfogadott, eMMC 5.1-es szabványú flashmemóriákkal, amelyek a korábbi szabványnál nagyobb átviteli sebességet kínálnak, miközben ugyanúgy kompakt adattárolóként foglalnak helyet a rendszerchipek mellett, ahogyan eddig is.
eMMC 5.1 tárolók elsősorban tabletekhez, telefonokhoz és egyéb ultramobil felhasználásra
Közeledik a játékfejlesztők konferenciája, a GDC, teljes nevén a Game Developers Conference, amivel kapcsolatban folyamatosan érkeznek az információk, hogy mely vállalatok milyen témában fognak előadni. Természetesen egy ilyen eseményt a Valve sem hagyhat ki, hiszen a vállalat még mindig nem tett le a SteamOS-ről, sem az ezt futtató Steam masinákról, amelyekből újabb modellek jelennek meg, noha nem kötelező rájuk Linuxot telepíteni. Mindazonáltal vannak még fejlesztők, akik továbbra is szívükön viselik a linuxos játékos társadalom sorsát, és próbálnak olyan koncepcióval előállni, amivel legalább a népszerű játékok portjai elkészülhetnek – mindez persze nem mindenkinek lenne ingyen.
A héten történt: fényhírek, Apple autó, HTTP/2
Az idei év a fény jegyében telik, az UNESCO és az ENSZ a Fény Nemzetközi Évét ünnepli. Ennek apropóján lehetőségünk nyílt ellátogatni Walesbe, ahol üveg- és lencsegyártást végző, optikai kábelekkel foglalkozó és lézertechnológiát alkalmazó vállalkozást is láttunk. A hazai tudományos élet is rámozdult a témára, a héten a Magyar Tudományos Akadémián beszéltek egy űrszondáról, amelyik idén elszáguld a Plútó mellett, illetve az ELI projektet is áttekintették, ami az első, igazi kooperációban megvalósuló európai tudományos projekt (a hadronütköztetőt nem számítva). A Hubble sem tétlenkedik, 100 millió éves drámára derített fényt, melyben két galaxis ütközött egymásnak.
A Mitsubishi tokiói fejlesztőközpontjában az ázsiai újságírók a jövő okosotthonával ismerkedhettek meg, intelligens bejárati ajtóval és vezetékmentes konyhával, ami a hűtő tartalma és az egészségügyi állapotunk alapján javasol vacsorát. Ha megvalósul a vállalat terve, nehezebb lesz titokban kocsmába járni hazatérés helyett. A jövő kérdése az is, hogy mire használja az Apple a frissen elcsábított fejlesztőket, de egyre több jel utal arra, hogy saját autót terveznek piacra dobni. Ezzel kapcsolatban a General Motors egyik vezetője figyelmeztette a vállalatot, hogy az autógyártás kemény sport.
15 éve nem zajlott akkora változás, mint amekkorát a frissen jóváhagyott HTTP/2 protokoll hoz. A futószalagszerű feldolgozást multiplexelt váltja, kevesebb lesz a TCP hívás, gyorsulnak majd a weboldalak, miközben a szerverek terhelése is csökken. A legjobb, hogy nem kell kidobni a régi oldalakat, sőt a Chrome és a Firefox már jelenleg is támogatja a megoldást, így egy látványos demón keresztül ki is próbálható a változás.
Elkészült a Google budapesti dizájnirodája, ráadásul magyarok tervezték. Olvasóink tetszését mégsem nyerte el a fürdők hangulatát árasztó külcsín, sokan orrukban érezték az uszodai klórszagot is. Ha nem látta a képeket, errefelé nézelődhet.
A Microsoft ISO szabvány szerint működteti a felhőt, erről a Brit Szabványügyi Intézet adott ki igazolást a héten. Jöhetnek azok az üzleti előfizetők, akik szívesen bízzák másra adataik tárolását, de az ISO nélkül eddig ezt nem tehették meg. Azok pedig, akik ingyenes szolgáltatást használnak és rendelkeznek Dropbox előfizetéssel, egy évre 100 GB tárhelyet kapnak a redmondiak promóciójában. Sőt, jól járnak a felsőoktatásban részt vevő hallgatók is, a Tisztaszoftver Programot ugyanis kiterjesztette a vállalat, így a partnerintézmények hallgatói öt számítógépre és laptopra, valamint további öt mobil eszközre tölthetik le az Office Pro Plus csomagot, illetve az intézményi szinten integrált iskolák esetében a Sharepoint és a levelezőrendszer is rendelkezésre áll.
A jó hírek után némi botrány: a Kaspersky először egy eddig még nem látott, évek munkájával elért bankrablási módszerről rántotta le a leplet, illetve kiderítette, hogy az NSA a merevlemezek firmware-jébe is beinjektálta kártékony kódját, ráadásul 2001-től biztosan előfordultak ilyen esetek. A hardvergyártók tagadják, hogy közük vagy tudomásuk lett volna erről. A Lenovo nem igényelt speciális adattárolót, ők maguk telepítették öt hónapig a kártékony kódot jó néhány laptopra. A vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese azt állítja, hogy nem voltak tisztában a Google keresési találatok közé hirdetéseket injektáló szoftver létezésével, ezért fordulhatott elő, hogy öt hónapon át azt is gépeikre pakolták.
Miközben a fenti veszélyek leselkednek ránk, bűnözők nélkül is képesek vagyunk megszabadulni tetemes mennyiségű pénztől: a tavalyi évben 357 milliárd forintnyi összeget hagytunk a Candy Crush fejlesztőjénél. Erre a szakértők azt mondják, leáldozóban van a játéknak, de ez egyelőre nem nagyon zavarja a kiadót, ami még így is több, mint 135 milliárd forintos nettó nyereséget realizált.
Blogoló: Acer, Fujitsu, Hama
Két hete jelentkeztünk utoljára ízelítővel az Acer blogból, azóta egy nagyon érdekes eszközzel, az Aspire Switch 12-vel való találkozásunk élményeit osztottuk meg benne a nagyérdeművel. A Switch 12 egy olyan tablet, amihez billentyűzetet lehet csatlakoztatni, de emellett egy érdekes, integrált állványa is van. Nem csak külseje különleges, hanem a benne rejlő Core M processzor is. További részletek a blogban olvashatóak.
Fujitsu blogunkban két Lifebookkal ismerkedtünk meg az elmúlt hetekben. A Lifebook U904 egy különösen vékony, 14 hüvelykes Ultrabook, ami csupán 1,33 kilogrammot nyom és 15,5 milliméter vastag. Kijelzője nagyon komoly: IGZO paneles 3200x1800 pixeles felbontással, a gép csinos fémburkolata alatt pedig negyedik generációs Core i processzor, 2,5 hüvelykes SSD és egy termetes akkumulátor lapul. Annak ellenére, hogy vékony gépről van szó, ügyes, összehajtható Ethernet aljzatot kapott, és dokkolócsatlakozót is tettek a fenekére.
A 904-es Lifebookok családjának legkülönlegesebb darabja a T904-es tablet PC. Kijelzője központi zsanérján kifordítható, majd visszahajtható a billentyűzetre, így lesz a vékony notebookoból egy elég testes, 13,3 hüvelykes tablet. A burkolat alá rejtett, Wacom technológiás tollal rajzolhatunk rá, a megfelelő részletességet ezúttal is IGZO panel biztosítja 2560x1440 képponttal. Erről a szokatlan notebookról sem hiányzik az összehajtható Ethenet csatlakozó és a dokkolóaljzat, valamint az ujjlenyomat-olvasó.
Egy szokatlan Rapoo billentyűzetet mutattunk be a Hama blogban. A nemes egyszerűséggel csak KX-nek nevetett modell mechanikus kapcsolórendszerű, ennek ellenére vezeték nélküli és kompakt kivitelű, mert elsősorban nappaliba, mutlimédiás PC-k mellé szánják. További különlegessége, hogy felső, funkcióbillentyűs sora érintésérzékeny és még vibrál is. Az i-re a pontot a háttérvilágítás és a magyar kiosztás teszi fel.
Vélemények
Nem kevesebb mint öt érdekes témát boncoltunk fel Vélemény rovatunkban a legutóbbi ízelítő óta. Abu a modern CPU-k és GPU-k fejődésével foglalkozott. Érdekes, hogy ez a két, alapvetően más-más faladatra kitalált processzorfajta hogyan kezd közelíteni egymáshoz. A CPU-k egyre szélesebb vektorokkal dolgoznak például az AVX utasításoknál, míg a GPU-k egyre bonyolultabb ütemezési részt kapnak, ami eddig a CPU-k sajátja volt.
Érdekes – bár egyesek szerint vitatható – az a gondolatmenet is, amit Abu a több grafikus kártyás rendszerek kapcsán vezetett le. Úgy tűnik, egyre kevesebb játék támogatja az SLI-t és a CorissFire-t, vagy ennek támogatását csak idővel csinálják meg rendesen a fejlesztők. Ennek oka kettős lehet: egyrészt rengeteg olyan grafikus megoldás van, aminek a több grafikus kártyához való igazítása rengeteg plusz energiát vesz igénybe, másrészt pedig az ilyet igénylő, több videokártyát használó játékosok aránya nagyon kicsi.
Egyre kisebb támogatást kapnak a több grafikus kártyás rendszerek
Nem mehettünk el szó nélkül a Total War: Attila játék kapcsán kialakult helyzet mellett sem. A tesztelők kaptak egy olyan verziót, ami nagyon lassan ment, ezért aztán kihagytak belőle néhány effektet, ami javított a sebességen. Mindemellett a fejlesztők hivatalosan hívják fel a figyelmet arra, hogy játékuk maximális beállítás mellett egyetlen mai hardverrel sem játszható folyamatosan. Ennek akár örülni is lehetne, hiszen ha majd évek múlva visszatérnek a játékosok ehhez a címhez, nem azon fognak mosolyogni, milyen csúnyácska volt 2015-ben, hanem annak örülnek majd, hogy idővel, a megerősödött hardvereken mennyire szép lett.
Legmagasabb részletességen ma még a legkomolyabb hardveren is akad
Daywalker arról írta meg a véleményét, hogy a gyártók miként sumákolnak egyes termékeik modellszámozásával vagy éppen specifikációjával. A közmondás szerint „a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát”, mégis sok a próbálkozás. Legutóbb például a GeForce GTX 970-ről derült ki, hogy nem éppen az, minek tartják, de a monitorok, játékkonzolok, alaplapok, tápok, SSD-k, de akár a routerek esetében is megtörténik, hogy egy-egy aprónak tűnő, típusszámban alig jelzett módosítás kisebb-nagyobb változásokat hoz. Ez addig jó, míg bővítésről, fejlesztésről van szó, de nem minden esetben van ez így.
A Gigabyte alaplap két revíziója között nem kicsi eltérés
FEDman a Fujitsu kapcsán szárnya kelt pletyka esetleges valóságalapját vizsgálta. Felmerült ugyanis, hogy a Fuji APS-C szenzoros gépeihez kínált XF objektívek között vannak olyanok, amelyeket eleve nagyobb érzékelőhöz készítettek. Ebből lehetne akár arra is következtetni, hogy a japán gyártó nagyobb, full frame érzékelős gépeken dolgozik, de az objektívek kompatibilitásának gondolata nagyon gyenge lábakon áll.
FujiFilm X-T1 (forrás: johncaz.net)
Daywalker, rudi, -szp-
