Hirdetés
A kiberbűnözők munkaerőpiaca
Az ilyen kiterjedt rendszernek, amely a fenti szolgáltatásokat képes biztosítani, teljes IT-ökoszisztémával kell rendelkeznie – munkaerő szempontjából jórészt ugyanolyan szerkezetűek ezek a csoportok, mint egy hagyományos informatikai vállalat: vannak programozók, webtervezők, rendszergazdák, tesztelők, illetve az úgynevezett „cryptorok”, akiknek az a dolga, hogy a malware-ek észrevétlenül surranjanak át a vírusvédelmi rendszereken, illetve felfedezetlenül, rejtve működjenek.
Ez a felsorolás csak a kifejezett IT-szakembereket tartalmazza, a teljes infrastruktúrához természetesen hozzátartoznak a csoport vezetői, a pénzmosással foglalkozó „menedzserek”, illetve azok, akik az ellopott banki adatok alapján pl. a világ különböző részein ATM-eken hamis kártyákkal kiürítik a feltört számlákat („money mules”). Ez a szervezeti elkülönülés azt eredményezi, hogy az utóbbiaknál a főnökök és a közreműködők közötti viszony nem annyira munkáltató/alkalmazott, hanem inkább partneri együttműködés. A vezetők a közreműködőknek vagy fix fizetést adnak, vagy pedig projektszerűen díjazzák őket.
A bűnözői tevékenységhez szükséges szakembereket vagy közreműködőket alvilági, félig zárt fórumokon toborozzák, ahol rendes leírást adnak az elvárt képességekről – pl. gyakorlat a zombihálózatok megtervezésében, üzemeltetésében. Az „alkalmazottak”, „partnerek” egy része tudja, hogy illegális tevékenységben vesz részt, a többi nem – ez utóbbiakat egyszerűbb feladatokra használják. Érdekes, hogy a vezetők éppúgy spórolnak, mint a legális vállalkozások vezetői: igyekeznek olyan vidékekről toborozni a szakembereket, ahol alacsonyak a bérek, mivel ezek az emberek olcsóbban elvégzik a munkákat. Bizonyos esetekben feltétel vagy előny az is, ha az illető nem vett még részt kiberbűnözői akciókban.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!