A szakma joggal várhatná el a nyilvános vitát
Mi az igazság?
Igyekeztünk utánajárni annak, hogy akkor most mi is a helyzet, valójában az informatika oktatását milyen módon érinti a NAT újragondolása, milyen újdonságok várhatóak, milyen konkrét változásokra számíthatnak az informatikát oktató tanárok.
Sikerült beszélnünk a terveket kidolgozó bizottság két tagjával, az elnök Reményi Zoltánnal, illetve egy, az elnökhöz hasonlóan szintén iskolában napi szinten oktató taggal, a szegedi Rozgonyi-Borus Ferenccel. Mindketten elmondták, hogy hisztéria a gyökeres átalakításról szóló pletykasorozat. Reményi Zoltán közölte, hogy néhány napja adták le a közös megegyezéssel kialakított szöveget, mely a további egyeztetések után várhatóan a NAT informatikaoktatást érintő részének végleges szövege lesz, ennek elfogadása valószínűleg augusztusban történik meg.
Mint az elnök kifejtette az IT cafénak, az új koncepció alig tér el a korábbi, már 2007 óta alkalmazott irányelvektől: megtartották az arányokat, sikerült megállapodni arról (az új szóhasználat szerint) „nemzeti minimumról”, mely elvárás a közoktatásból kikerülők részére – ez alapvető képességek és tudások meghatározását jelenti. Reményi Zoltán szerint fontos változás csak annyiban történt, hogy az elmúlt néhány évben az IT területén hangsúlyosabbá vált témákat is elővettek, ezek oktatását is előírják: ilyenek például az adatbiztonság, az információmegosztás utóbbi időben mind élesebbé váló gondjai, a mobilkommunikáció.
Kérdésünkre az elnök elmondta azt is, hogy a NAT-on túlnyúló kérdések, melyek érdekelhetik az informatikát oktatókat (az informatikai óraszámok, a tárgynak az érettségiben való súlya stb.) nem tartoztak feladataik közé, ezek meghatározása a NAT elfogadását követő munka része, ez már a kerettantervek kialakítását végzők felelőssége lesz.
Valahogy fáj ez az egész
Azt az IT café tudósítója megkönnyebbüléssel tapasztalta, hogy az informatika visszaszorításáról szóló hírek megalapozatlanok voltak – bár, ahogy utaltam is rá, azt még senki nem cáfolta meg, hogy az inkriminált, józan ésszel felfoghatatlan mondatok nem hangzottak el. Ugyanakkor kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy az informatika oktatásáról szóló vitával az a legfőbb baj, hogy – nem volt.
Nem volt, mivel a közvélemény erről a koncepcióváltásról – már ha az – nem értesült, nem értesülhetett, ugyanis nem készültek nyilvános vitaanyagok, nem volt sem széles körű szakmai, sem széles körű társadalmi egyeztetés. Ennek legjobb bizonyítéka a fentebb vázolt helyzet, amikor az egyéb szempontok miatt is aggódó tanárok alap nélküli pletykákat osztanak meg egymással, munkahelyvesztéseket vizionálnak stb. Mindez a nyilvánosság bevonásával elkerülhető lett volna.
A helyzet abszurditását mutatja az is, hogy amikor információkat akartunk szerezni egy valóban szűk szakmai problémáról – vagyis hogy az oktatási kormányzat milyen keretek között képzeli el az informatika oktatását a közeljövőben –, akkor némileg kafkai helyzetben találtuk magunkat: a közvetlen érintettek (több oktatóval is beszéltünk) mindannyian a bizonytalanságra panaszkodtak, ám erről nyíltan szóltak, némileg kétségbeesetten, időnként megrémülve a saját kiszolgáltatottságuktól. Egy szinttel feljebb, a munkába bevont szakemberek, mint például a fent említettek, fenntartások nélkül, készségesen és őszintén mondták el, mit is csináltak, ám amikor szélesebb területet érintő koncepcionális kérdések merültek fel – melyek közé például beletartozik az a jelenlegi kormányzaton belül éles harcokat okozó vita, mely Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán között zajlik az oktatás jövőjéről –, akkor (természetesen, az életösztöntől vezettetve) megálltak, és nyilvánvalóan nem kívántak ebbe is belemenni. Jogosan, hiszen, nem ez a dolguk, ám a kép akkor lett volna teljes, ha a pedagógiai vetület nem lenne olyan forró terület, amelytől a megkérdezetteknek tanácsos óvakodni.
A kutakodás során persze eljutottunk az oktatáspolitika felső szintjére is, ám itt világossá vált, hogy információkra nem számíthatunk. A NAT teljes kidolgozásáért felelős vezető, a Csekő Krisztina hirtelen kirúgása után Hoffmann Rózsa javaslatára az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) élére került Kaposi József többszöri megkeresésünkre sem reagált, holott a résztvevők szerint egyedül ő jogosult a NAT tervezetének kiadására – ebben egyébként nem reménykedtünk, habár tényleges elemzést csak a 2007-es érvényes NAT és a jelenlegi tervezet alapján tudtunk volna prezentálni. Megkerestük közvetlenül is az illetékes államigazgatási szervet, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot (NEFMI) is, ám itt Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár a titkárságán keresztül azt üzente, hogy a NAT kérdése még nem aktuális, térjünk vissza rá később. Értsd: ha már elfogadták; vagyis a minisztériumi álláspont is az, hogy ennek koncepcionális vitája nem tartozik a nyilvánosságra, legfeljebb véleményezhetjük a kormány által elfogadott és törvénybe iktatott NAT-ot.
Business as usual
Összességében az látható, hogy a pletykák által tüzelt aggodalmak megalapozatlanok, de komoly pozitív változásokra sem számíthatunk. Az jól látható, hogy az informatika általánosságban véve sem számíthat a „húzó ágazat” címkére hazánkban. Az oktatási átszervezés „titkosítása” miatt azt sem látjuk, hogy pontosan milyen státuszba kerül az informatika az általános és a középiskolákban, ezért ha valaki arra számított, hogy ebben a ciklusban az IT kiemelt szerep kap a jövő generációinak felkészítésében, az bizonyára csalódni fog.
Frissítés: A cikk előző változatába a legjobb szándékunk ellenére is egy részben téves információt tartalmazó mondat is belekerült a felvételivel kapcsolatban. Ezt most korrigáljuk Reményi Zoltán pontosításával, megjegyezve azt, hogy a helytelen információ terjedése is egyik jele a kommunikáció elégtelenségének: „A felvételivel kapcsolatosan pedig nem tudom, hogy honnan van az az információ, hogy az informatika kikerült a felvételiben pontot jelentő tárgyak közül. EZ NEM IGAZ!!! Ez ismét egy kacsa, amit a felvételi renddel kapcsolatos jogszabályok elolvasása rendbe tehetne. Ez ismét egy olyan lufi, amivel hangulatot lehet kelteni, pedig semmi alapja nincs. Pusztán arról van szó, hogy jelenleg egyik felsőoktatási intézmény sem szándékozik előírni, hogy hozzá a bejutás feltétele az emelt szintű informatika vizsga letétele. De ez pontosan megegyezik a 2005 óta létező gyakorlattal. Azaz a felvételi szempontjából továbbra is egy halom intézménybe választható az informatika érettségi, de nem írják elő az emelt szintet. Tehát mind középszinten, mind emelt szinten megírt érettségi dolgozatokkal lehet pontot vinni” – írja levelében a NAT informatikai részének kidolgozásáért felelős bizottság elnöke.
