Jobban fizetett informatikusok kellenek

Az informatikusok, a rendszergazdák hogyan viszonyultak a nyílt forrás térnyeréséhez, az átálláshoz?

Van egy komoly probléma, amit a piac igen jól kihasznált az elmúlt másfél évtizedben: a közigazgatásban dolgozó informatikusok bére jóval alacsonyabb, mint a piacon dolgozó kollégáiké. Ez így van ugyan minden jelentősebb területen, ám amíg egy tanár, ha többet akar keresni, csak nagyon korlátozott mértékben tud kilépni a piacra, addig az informatikus azonnal továbbállhat kétszeres-háromszoros fizetésért, ha kap egy kedvezőbb lehetőséget, és ezt a tehetséges fiatal informatikusok két-három közigazgatásban eltöltött év után gyakran meg is tették. Ezt a folyamatot egyrészt a válság lassította 2008-tól kezdődően, ugyanakkor ezzel összefüggésben az IT-piac megrendelései is csökkentek. Elindult egy lassú visszarendeződés, részben automatikusan, részben szervezetten. A kormányzati informatika hosszú távú fenntarthatósága és fejlesztése érdekében kiemelt feladatunk, hogy minél több jól képzett, piaci tapasztalatokkal is rendelkező szakembert tartsunk meg és csábítsunk át a közigazgatásba. Például a nyílt forráskódra való áttérés nemcsak informatikai, hanem projektvezetői tudást és tapasztalatot is megkövetel.

De hogyan tudják ezt véghezvinni? Elsőre azt mondanám, többet kell nekik fizetni, és akkor nem mennek el, illetve szívesen átjönnek a közigazgatásba. Van erre forrás?

Igen, többet kell fizetni. De ez az állami szektorban költségszempontból is megéri. Ha egy adott feladat elvégzésére a piacról bérelek munkaerőt, az általában nagyon drága. Ám ha ennek az összegnek a feléért, harmadáért felveszek valakit, aki azért így is jóval az átlag felett keres, akkor az már megéri a költségvetési szervnek. Ilyen típusú, lassú építkezés már zajlik egy ideje.

A jelenlegi gazdasági helyzetet ismerve nem lehet könnyű a kormányzaton belül erőteljesebben fellépni a fentiekhez szükséges plusz források előteremtése érdekében.

Nem akarunk plusz forrásokért lobbizni. Nem az a célunk, hogy többet költsünk, hanem az, hogy a meglévő forrásokat hatékonyabban használjuk fel az elődöknél. A kormányzati informatika professzionális üzemeltetéséhez és fejlesztéséhez szükséges pénzt könnyen elő lehet teremteni, csak felelősen kell kezelni az erre a célra fordítható közpénzeket. A szerződések felülvizsgálatánál nem egy esetben találkoztunk azzal, hogy a megrendelő közigazgatási, állami szerv azt sem tudta, hogy pontosan mire van szüksége, ezért magának az igénynek a megfogalmazását is a leendő szállítóra bízta. Könnyű elképzelni, ennek mi lett az eredménye. A hiányos vagy hiányzó projektszabályzatok, fejlesztési szabályzatok, üzemeltetési szabályzatok a döntéshozatali folyamatok oly mértékű lelassulását eredményezték, hogy az már az egyébként kedvező helyzetben lévő piaci szereplők számára is hátrányos volt. A projektek ad hoc jelleggel indultak és zajlottak, esetleges volt, hogy melyik milyen módon teljesül. Ezt a helyzetet teljes mértékben fel akarjuk számolni, mert tiszta és szabályozott környezetre van szükség. Éppen az egységes informatikai fejlesztések érdekében hoztuk létre a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget is.

Az IT-feladatok ellátására a rendelkezésére álló források összességében elegendőek. Az elmúlt egy-másfél évben emellett azt tapasztaltuk, hogy a megtakarított összegekből jobban megfizetett szakemberek a feladataikat hatékonyabban és olcsóbban látták el, vagyis a projektekre fordított összköltség a magasabb bér ellenére alacsonyabb lett.

Attól nem tartanak, hogy ha mondjuk egy eddig tízmilliárdos kiadást lefaragnak nyolcra, akkor a kormány a megtakarított kettőt elvonja, és más területen használja fel?

Ezt nem látom veszélynek, hiszen többek között azért is hajtjuk végre az átalakításokat, hogy erőforrásokat szabadítsunk fel, amelyeket aztán más területeken is fel lehet használni hatékonyságnövelésre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!