A technológia megelőzi a jogot

Gyömbér Béla, a copyrightagency.org tulajdonosa biztos benne, hogy a forgalmazás megkezdését követően egy jelentős felhasználói tábor fog kialakulni. Azonban amint megtörténnek az első sajnálatos esetek (olyan felvételek készülnek, melyek adott esetben a képeken szereplőket olyan beállításban, szituációban ábrázolja, amely társadalmilag kevésbé, vagy akár egyáltalán nem tolerálható), adott esetben sokkot okozhat, ahogy a felhasználók ráébrednek arra, hogy az előnyök mellett hátrányokkal is számolniuk kell, így mindenképpen egyfajta önkorlátozó magatartásra számít.

Dr. Soós Andrea, a BWSP Gobert & Partners szakértője szerint (akit a korábbi adatvédelmi biztos, Jóri András ajánlott segítségünkre) a technológia általában a jog előtt jár, az illetékes hatóságok, szervezetek ezért próbálják inkább más, például a balesetveszély oldaláról megfogni a Glasst. Az adatvédők pedig kicsit túlzásba is viszik a harcot az ehhez hasonló technológiai újdonságok ellen. Abban mindketten egyetértenek, hogy a szabályozáshoz szükséges jogi keretek valamilyen formában már most is adottak, hiszen a fényképezős mobilok elterjedésével ezeket a köröket már megfutották, csak most még inkább előtérbe kerül ez a terület. Gyömbér Béla viszont arra nem számít, hogy a hatóságok, vagy akár a politikai döntéshozók bevállalnák a konfliktust, amit a Google Glass, illetve a hozzá hasonló eszközök betiltása eredményezne.

A Google egyébként önként küldött tesztpéldányokat az adatvédelmi hatóságoknak – köztük a magyarnak is – és a visszajelzések szerint a vállalat teljesen nyitott volt a konstruktív párbeszédre. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága a próba után készült jelentésében megjegyzi, hogy „a szemüveg titkos megfigyelésre biztosít lehetőséget”, valamint „nem tisztázott, hogy mi történik a Google Glass által a felhasználó viselkedéséről gyűjtött személyes adatokkal.” „A szemüveg használata során a felhasználó keresései, földrajzi helyzete, készített felvételei, megtekintett bejegyzései, mind-mind értékes marketing adatot jelentenek, amely révén a Google közvetlenül a szemüvegen keresztül „keresheti meg” személyre szabott reklámüzenetekkel a felhasználót. Ez akár különleges személyes adatokat (pl. politikai, világnézeti meggyőződés, stb.) is érinthet. A Google egyelőre nem adott arra választ, hogyan fogja ezeket az adatokat kezelni” - olvasható a NAIH 2013 szeptemberében készült közleményében.

A NAIH elnökhelyettese, dr. Szabó Endre Győző kipróbálja a Glasst. Forrás: NAIH

Amikor a Facebook adatvédelmi irányelveivel kapcsolatban érte komoly kritika a szolgáltatást, a cég változtatásokat eszközölt a beállítási lehetőségekben, ám a felhasználók jelentős része a mai napig nem állította át a személyes információira vonatkozó beállításokat. A Google Glass esetében nem elsősorban a szemüveget viselő személyiségi jogai sérülnek, hanem a vele szemben állóké. Hogy miért reagálnának másképp ebben az esetben a felhasználók?

Nyilván van abban igazság, hogy a többség úgy fog ehhez is hozzáállni, hogy ”ezt a képet még elkészítem, azt a videót még feltöltöm, hiszen velem úgysem történhet semmi baj”, de amennyiben ez valóban egy olcsó termékké válik, és nem megy ki a divatból, mindenki a saját bőrén fogja megtapasztalni az esetleges, akár csak számára negatív hatásokat is.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!