NAIH: Ha elég gagyi a kamera, rendben van

Az elmúlt időszakban több kérdés is érkezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) azzal kapcsolatban, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján el lehet-e helyezni a gépjárművekben – elsődlegesen a gépjármű műszerfalára, a szélvédő mögé – olyan kamerát, amely alkalmas a közúton (közterületen) történtek megfigyelésére és rögzítésére. A 2013 májusában beérkezett első beadványt még több követte, újságírók és más médiamunkások próbáltak válaszokat kapni a hatóság álláspontjával kapcsolatban.

A NAIH a kérdéskört vizsgálva megállapította, hogy „nincs olyan hatályos jogszabály, amely kifejezetten megengedné vagy tiltaná a kamera elhelyezését gépjárművekben”. Ezért a kamerás megfigyeléssel kapcsolatban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) rendelkezéseit kell alkalmazni - a NAIH állásfoglalása szerint - tekintettel arra, hogy „az Infotv. 3. § 10. pontja egyértelműen kimondja, hogy adatkezelésnek minősül a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése is”.

Ha túl jó a minőség és látszik, ki kell kockázni az arcokat és a rendszámokat
Ha túl jó a minőség és látszik, ki kell kockázni az arcokat és a rendszámokat [+]

Az autókba szerelt kamerák leggyakrabban magáncélú felhasználást szolgálnak, hiszen jobb esetben az eseménytelen autókázás felvételeit szép lassan újra és újra felülírja a friss felvétel. Azonban amikor balesetet rögzít a kamera, a felvételek felhasználásával kapcsolatban már nem volt ilyen egyértelmű a helyzet. A NAIH állásfoglalása szerint „az Infotv. 2. § (4) bekezdésében (nem kell alkalmazni e törvény rendelkezéseit a természetes személynek a kizárólag saját személyes céljait szolgáló adatkezeléseire) szereplő kivételszabályt szűken kell értelmezni, minthogy el kell kerülni azt, hogy pusztán valamely természetes személy egyoldalú kijelentése vagy önhatalmú döntése alapján valamely adatkezelés e kivétel alá tartozzon. Ez ugyanis korlátlan, feltételek nélküli felhatalmazást jelenten bizonyos, magánszemélyek által végzett adatkezelésre.” Magyarul nem lenne jó, ha ezt a kiskaput kihasználva mindenki onboard videókat töltene fel a Youtube-ra a forgalomban részt vevők és a járókelők kifejezett engedélye nélkül.

Csak óvatosan, folyamatos felvételre semmi szükség!
Csak óvatosan, folyamatos felvételre semmi szükség!

A NAIH szerint azok bújhatnának az Infotv. 2. §-a mögé, akik magánszemélyként üzemeltetik a kamerát, de például a céges autóban történő rögzítés már az Infotv. hatálya alá tartozik. „A saját személyes célok nem indokolhatják a kimagaslóan jó minőségű, folytonos mozgást rögzítő felvételek készítését. Ezt a technikai eszköz kiválasztásával és a megfelelő számítógépes rendszer beállításával lehet teljesíteni (alacsonyabb felbontású kamera, másodpercenként néhány képkocka rögzítése).”

Másodpercenként néhány kocka

Örülhetnek azok, akiknek gyenge minőségű kamerájuk van, de ha Önnek a „művészeti élet szabadsága alapján” készülnek a felvételei, tehát mondjuk egy gyorsított felvételes betét lesz egy úti videóban, akkor azért a NAIH szerint sem feltétlenül probléma, ha jó minőségű felvételek készülnek. Csak a bírósági bizonyításhoz nem ajánlák a túl nagy felbontást és túl sok képet.

Hiába minden, ha bárkinek is meg akarja mutatni a felvétel tartalmát, alkalmazni kell az Infotv. rendelkezéseit a NAIH állásfoglalása alapján Ön is adatkezelővé válik. „A nyilvánosságra hozatal művelete ugyanis túlmutat a saját személyes célú adatkezelésen.” Éppen ezért a személyes adatokat (így különösen a képmást, rendszámot) felismerhetetlenné kell tenni a nyilvánosságra hozatal előtt, vagy minden érintett hozzájárulását be kell szerezni.

A hatóság álláspontja szerint a felvételek készítésének, tárolásának vagy nyilvánosságra hozatalának jogszerűségét el kell határolni annak bizonyítékként történő felhasználásától.  A gyakorlat szerint az adott eljárásban résztvevő hatóság feladata eldönteni, hogy az adott bizonyíték sérti-e olyan mértékben a személyiségi jogokat, ami kizárja a felvétel bizonyítékként történő felhasználását. A NAIH tapasztalatai alapján mind a polgári, mind a büntetőeljárásokban több esetben előfordult már, hogy az autós kamerák képeit elfogadták bizonyítékként.

Azóta történt

  • Titok, hogy milyen szoftverrel figyelik meg józsefvárosiakat

    Nemzetbiztonsági rendelkezésekre hivatkozva nem árulják el a program nevét, de azt állítják, hogy Magyarországon egyedülálló és világszínvonalú technológiáról van szó.

  • Várakozási légtér

    Dicséretes, hogy az adatvédelemmel foglalkozó hatóság valószínűleg még időben megkezdte a felkészülést a robbanás előtt álló „drónhelyzet” kezelésére, ám ajánlásával kapcsolatban felmerülnek kérdések.

  • Az adatkezelőt bírságolhatják hackertámadás esetén is

    A NAIH bírságolási gyakorlata egyre szigorúbb, az elrettentés is fontos szerepet játszik ebben.

Előzmények

  • Arcról megismer a magyar mentő

    Ezer autót szerelnek fel intelligens fedélzeti terminállal. Júniustól még hamarabb érnek ki. Hamarosan jöhet az arcfelismerésen alapuló betegirányítás.

  • Le kellett volna takarni a webkamerát

    1,8 millió Yahoo felhasználót figyelt meg a brit titkosszolgálat. Ötpercenként készítettek képet, hat hónapon át, jelentős a szexuális tartalmúak aránya.

  • Kötelező lehet az autókban az automatikus segélyhívó

    A jövő évtől minden, az EU-ban értékesített új autóban olyan segélyhívó lenne, amely baleset esetén automatikusan riasztaná a mentőszolgálatokat – de ez csak része egy sokkal nagyobb projektnek.