A Google néhány órája jelentette be a Tango projektet, mely egy 5"-os androidos telefon köré épült. A speciális 3D mélységérzékelő szenzor, a várható reform egyik eszköze az Advanced Technology and Projects (ATAP) boszorkánykonyhájából származik. Az ATAP szenzoraival a telefon nem egyszerűen érzékeli a mozgást, de felméri a környezetét is, valós időben térképezi fel a falakat, bútorokat, egyéb tereptárgyakat, összehangolva a mozgásérzékelésért felelős objektívvel lesi minden mozdulatunkat. A készüléken természetesen Android fut.
Így néz ki a 200 darab prototípus. Nem átlagos felhasználásra szánják. (forrás: Google Project Tango)
A projektet az a Johnny Chung Lee vezeti, aki 2011-ig a Kinect fejlesztésének irányítója volt, ekkor csatlakozott a Google-hoz. Korábban arra is volt energiája, hogy a Nintento Wii-ből is kihozza a legtöbbet a kontroller újraértelmezésével és némi infraleddel. A Massachusetts Institue of Technology (MIT) informatikai szaklapja 2008-ban a 35 legnagyobb 35 alatti innovátor közé sorolta az ember és számítógép közötti kommunikáció fejlesztéséért tett erőfeszítései miatt. Már ekkor is azt vallotta, hogy a képernyővel szemben történő hadonászás hosszú távon fárasztó lehet. A Project Tangóval Lee szerint sikerülhet érdemben megreformálni a kapcsolatunkat az okostelefonunkkal, pontosabban az okostelefonunk kapcsolatát a külvilággal. A lehetőségek tárháza elképesztő. Például a múzeumokban dinamikusan, élőben kaphatunk információkat az éppen megtekintett műtárgyról, anélkül hogy ezt kérnünk kellene vagy nyugodtan szórhatunk kenyérmorzsát magunk mögött a kukoricalabirintusban, ha esetleg felzabálnák a varjak, a telefon kivezet bennünket, felismerheti, hogy már jártunk az adott útvonalon.
A Project Tango első kétszáz prototípusának egyikét bárki megszerezheti, aki elég érdekes ötlettel áll elő az androidos gépek új érzékeinek kihasználásával kapcsolatban. A nagyjából 500 dollár értékű fejlesztői gépek 4 megapixeles fényképezésre szánt kamerával, mozgásérzékelésre kihegyezett kamerával, mélységérzékelő 3D szenzorral és 2 Myriad 1-es képfeldolgozó processzorral vannak felszerelve. Emellé jár még a fejlesztői csomag.
A Google olyan fejleszőknek szánja ezeket a darabokat, akik mernek újat, merészet vállalni, és képesek elszakadni az érintőképernyős alkalmazások korlátaitól. Az alapján választják majd ki a szerencséseket, hogy mennyi fantáziát látnak a technológia kihasználását célzó ötletben, illetve mennyi az esély arra, hogy az meg is valósulhat.
Mi az a Myriad 1, és miért nem például a Kinect érzékelőit használják?
A képfeldolgozást a Myriad 1 chip végzi, ezt a Movidius gyártja. Szemben például a Kinect PrimeSense chipjeivel melyek akár 1 watott is fogyasztanak, a Myriad mindössze néhányszáz milliwattot kér enni az 1 teraflopos számolási kapacitásért cserébe. Ez a jelenlegi telepek energiatárolási kapacitását figyelembe véve jelentős tényező.
A Movidius vezetője, El-Ouazzane korábban a Texas Instrumentsnél dolgozott, az OMAP (Open Multimedia Applications Platform) igazgatójaként. Most az ő irányításával teljesen egyedi architectúrára épülő chipet készítettek. A Movidiusnak olyan nevekkel kell felvennie a versenyt, mint az ARM és a Qualcomm.
Nem is kétszáz a kétszáz?
A Project Tango teljes készletének egy részét már le is foglalták például beltéri navigációs szoftverek fejlesztéséhez, illetve a környezeti adottságokat, potenciális fedezékeket vagy rejtekhelyeket a valós térbe helyező játékok tervezéséhez. Nem tudni pontosan, végül is hány telefon fog ténylegesen a fejlesztőkhöz kerülni, az tűnik egyedül biztosnak, hogy 2014. március 14-ig dönteni akar a Google az összes szabad eszköz sorsa felől.
A nagy kérdés persze most is az, ami a Leap Motion esetében, mire fogjuk a gyakorlatban használni jövőbeni mobileszközeink új képességeit? A fenti két videó adhat némi kezdőlökést az ötleteléshez.
