Glass-próba, második kör

(Ahogy korábbi, kissé hosszúra nyúlt blogbejegyzésemben jeleztem, másodjára szerencsére már több időre sikerült megkaparintani a Glasst az EU Edge-től, így néhány órára volt lehetőségünk megsétáltatni Budapesten a Google szemüvegét. Mivel a szemüveg nálam azóta is adott, szerkesztőségünk legújabb tagja, Szűcs Péter vállalta magára a fő tesztalany szerepét, bemenve mindenféle bankokba és egyéb helyekre, és próbálva szokatlanul feltűnően bámulni a szembejövő járókelőkre, hátha valakinek feltűnik a testidegen tárgy a fején. Az alábbi beszámoló tehát tőle származik, a jogi háttérről pedig külön-külön, két szakemberrel beszélgettünk, a cikk erről szóló része közös munka eredménye – a szerk.)

2012. április 4-én jelent meg az első kedvcsináló videó. Mint minden ”normális” kütyüfetisisztában, bennem is azonnal felébredt a birtoklási vágy, de majdnem két évet kellett várnom arra, hogy végre élesben is kipróbálhassam az utóbbi idők egyik legizgalmasabb fejlesztését. Úgy képzeltem, csak felveszem a Google Glasst, és soha többé nem akarom majd levenni.

Szerencsére a hétköznapokban nem kényszerülök szemüveg viselésére (és napszemüveget sem igazán hordok), így kicsit aggódtam, hogy kényelmetlen lesz az eszköz használata. Az 50 grammos szemüveget azonban néhány perc alatt megszoktam, fel sem tűnt, hogy plusz súlyt cipelek. A Google Glass alapvetően lencse nélkül is használható, de a tesztkészülékhez víztiszta és sötétített lencséket is kaptunk. Belepattintottuk hát az átlátszó darabot (enélkül elég feltűnő jelenség egyébként), majd Budapest utcáit kezdtük járni, kíváncsian várva, mit szólnak az emberek.

Nemsokára egyre többen "simogatják" majd a fülüket

Legnagyobb meglepetésünkre az emberek semmit sem szóltak. Sem a budai utcákon, sem a bevásárlóközpontban, de még a bankokban sem vette észre szinte senki, hogy nem csupán egyszerű látásjavítót viselek, hanem valami sokkal izgalmasabbat. Összesen két ember nézett meg hosszabban, közülük az egyik optikusként dolgozik, így neki helyzeti előnye volt, valószínűleg ő minden szemüveges embert alaposabban megvizsgál. Amikor odamentem hozzá, kiderült, ő sem tudta, mi ez a szerkezet a fejemen, csak az tűnt fel neki, hogy valami apró világító kocka kitakarja a látóterem egy részét, ez keltette fel az érdeklődését.

Ezzel el is érkeztünk a Google Glass egyik nagy kérdéséhez. Mennyiben más ez az eszköz, mint a hazánkban illegálisnak számító, szemüvegkeretbe épített kémkamerák (persze azon túl, hogy lényegesen többet tud)? A fénykép, vagy videó készítése nem jár semmilyen hang- vagy fényhatással, mindössze kacsintanom kell, és már el is készült a fotó. Ez újabb kérdéseket vet fel, de erről később. Úgyis mindenki arra kíváncsi, mit tud a kütyü, nem húzom tovább az időt.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!