Új hozzászólás Aktív témák

  • mave13

    őstag

    Sziasztok!

    Mister_X:
    "Létezik olyan fordítóketyere?"
    Persze. Kismillió féle az olcsótól a brutálisan drágáig. Csak azt kell látni, hogy ezek inkább tényleg japán-japán szótárak, az hogy beszélnek angolul is, csak másodlagos. Főleg a helyi lakosoknak szánják őket, mivel ők sem ismernek minden kanjit.
    Azt hiszem fizikailag fájna ilyennel újságot olvasni. Nem kamera alapú, hanem gépelős. A nagyon über cuccokon van tapipad, berajzolgathatod a karaktert, amit a gép felismer, és lefordít. Tehát, nem olyan egyszerű a dolog.

    Forestjo: Japán módon "tiszteletet adni" számomra lehetetlen, már csak azért is, mert nem vagyok japán, hanem csak egy gaijin. Így ez a lehetőség eleve kizárt. Egyébként meg, iszonyat bonyolult a rendszerük, és mint Crystalheart is említi lejjebb sokszor számomra láthatalan apróságokban nyilvánul meg. A meghajlásnak is rengeteg formája létezik. Pontosan milyen testtartásban, kar, és fej pozíciója, mélysége, száma, stb. Nekik ez ösztönös, nekem felfoghatatlan. És akkor még a megszólítások, gesztusok, stb... Ebbe születni kell.

    "Tomról jutott eszembe, amit már korábban is kérdezni akartam, hogy valóban fiatalabb tőled?" Tom 34, Attila 28. :)
    Pofátlanul fiatalnak látszanak. Majd lesz később kép az intézetigazgató profról, kíváncsi vagyok kitaláljátok-e hány éves...

    "A másik kérdésem: említetted az Androidot, ott is sokan használják, vagy a helyi masinákon inkább saját, a mobil márkának megfelelő menü van?"
    Ami itt egyértelműen vezet, és mindent visz, az az iOS, ha okostelefonról, vagy tabletről van szó. Tényleg minden második mobil Apple, és természetesen a legújabb. Egész Cupertino vígan megélne csak a japán eladásokból, köszönhetően a hirdetési stratégiájuknak. Az itteniek tényleg elhitték, hogy ez Amerika szimbóluma. A második legnépszerűbb az Android. Nagyon elterjedt, de a hardverek eltérőek, mint otthon. Sok világmárka jelen van, de sok az egyedi, Japan only cucc is, mint pl. a Regza. Illetve, sok otthon is ismert gyártónak vannak csak itt elérhető modelljei. Szívesen vennék valami fasza telót, csak otthon használhatatlan lenne.

    vida14:
    "Szép kis orvos vagy, mondhatom" :D Ezt nem szükséges tőlem eltanulnod. :)

    Honlapodat majd meglesem.

    Elvileg majd egyszer részt fogok venni egy teaceremónián, csak sajna öttől indul, és én akkor még dolgozok. Azok csinálják, akik a főzőiskolát is, már mondták, hogy ha tudok, menjek, egyszer be fogok nézni. Biztos, hogy nagyon bonyolult.

    "Azt hiszem, én derekasan bevallanám, hogy még a saját hazámban sem tudnék rendesen elmenni egy étterembe..."
    Ezzel kapcsolatban nekem is sokáig problémáim voltak. Gyerekkoromban családdal sosem mentünk étterembe, így főleg egyetem alatt kellett kitanulnom a dolgot. Sok embernek tök természetesnek tűnik beülni és kajálni, nekem kezdetben nagyon nem volt az. Szerencsére voltak tapasztalt barátaim, akik sokat segítettek, így most már minden feszültség nélkül lazán képes vagyok beülni valahova. Persze, itt megint minden új, és újra el kell lesni mindent, ami legalább az alapszinthez elég. Jó, eddig a pálcika volt a legbonyolultabb, ez tény.

    Crystalheart:
    "Lehet, engem sem bírnál ilyen szinten, pedig a konfliktuskerülés egyszerű politika." Nem azt mondom, hogy a konfliktuskerülés rossz, én is használom ezt a taktikát elég sokszor, mert szeretek játszani. De vannak olyan helyzetek, vagy kérdések, amikhez egyszerűen nem passzol ez a fajta reakció. Ha megkérdezek valakit mondjuk, hogy indul-e vonat 10:30-kor Shinagawából Kyotóba, akkor ne mondja már nekem azt, hogy "Talán..." Igen/nem/nem tudom. Na, de talán? Főleg, ha épp ügyfélszolgálatos az illető. Mondja, hogy igen, vagy nem, ha meg nem tudja, nézzen utána, nem szégyen az. :) Tehát, valahol a középutat tartanám az ideális megoldásnak. Míg otthon tényleg sokszor félretájékoztatás, meg nyílt anyázás megy, addig itt pont az ellentéte. Vérprofi módon térnek ki a konkrét választ elöl, és hagyják teljes bizonytalanságban az embert. Persze, nem mindig zavaró, mert sokszor rá lehet jönni arra, hogy mit is akart az illető, és mit jelent a válasz, de sokszor a fejemet tudnám a falba verni (vagy a válaszolóét...).
    Lehet, hogy valóban nem bírnálak ilyen szinten, de lehet, hogy remekül el tudnánk beszélgetni, vagy vitatkozni sok dologról, mert ilyet játszani jó, vitázni, érvelni például nagyon szeretek, ahol pedig nem mindig az egyenes válaszok a legcélravezetőbbek. Mi értelme pár lépésből mattot adni, ha lehetne egy izgalmas játszma is a dologból... Ugyanakkor szeretem a konkrét válaszokat, és érveket is, éppen azért, mert konfliktushelyzetet lehet vele teremteni. Ekkor az illető vagy meghátrál, vagy kellő intelligencia, és magabiztosság esetén reagál valamit, és már ki is alakul egy vita. Szerintem, a parlamentben sem mindig a konkrét, és egyértelmű válasszal van a gond, hanem egyrészt a stílussal, amiben érkezik, másrészt azzal, ahogy a másik fél erre reagál. Illetve, sokszor kiállnak valami mellett, de ahhoz már nincs eszük, hogy képesek legyenek indokokat, és érveket is felhozni mellé, inkább megsértődnek, vagy ha kissé primitívek a felek, mint az mostanában látható, akkor anyázás lesz a dologból. Ilyen partnerrel nincs mit tenni, nincs értelme győzködni. Lehet teljesen, és tisztán ellent mondani valakinek, csak ahhoz kellenek érvek, meg persze, magabiztosság, és ha mégsem jön össze a dolog, akkor képesnek kell lenni emelt fővel elismerni a "vereséget". A parlamentben levők többségének először némi gerincet, majd észt kéne szerezni, aztán elkezdhetnének véleményt alkotni, meg hinni valamiben, és utána láthatnánk érdekes és tartalmas vitákat. De, azt hiszem ez nem mostanában fog megvalósulni.
    Idegenekkel szemben is bármikor hajlandó vagyok egyenesen szembe menni, ha úgy gondolom, igazam van. Lehet persze, hogy nincs, de akkor majd valami kompromisszumra fogunk jutni, ha meg teljesen meg tud győzni az igazáról, el fogom ismerni, hogy tévedtem.
    Szóval, igen, eléggé különbözünk ilyen téren, de ez nem baj. Viszont, ez a fajta hozzáállásom itt nem sikeres. Sokszor nem tudunk mit kezdeni egymással, én túl agresszív vagyok ide, ők meg nagyon kitérőek nekem, nem hagynak esélyt vitára, érvelésre. Joe valószínűleg azért tudott sokkal jobban beilleszkedni, mert ő is nagyon konfliktuskerülő (mégis remekül megértjük egymást). Valószínűleg, neked is könnyen menne.

    [ Szerkesztve ]

    Icewolf || kósza ||

Új hozzászólás Aktív témák