Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Methionyl

    senior tag

    válasz FireKeeper #15842 üzenetére

    Igen, eléggé az főleg mikor a tenger közepén vagyok 400/190-es túlterheltséggel és a szemét szirének szét harapdálják a hajóm és elsüllyed és úszhatok alap sebesség jó messzire..:D

    They can break you but not your promise, even death won't keep you apart. Through this darkness you will find him in your sword still beats, a heart.

  • janos666

    nagyúr

    LOGOUT blog

    válasz FireKeeper #15842 üzenetére

    Ezt már én is többaször próbáltam meg felhozni több formában, de kevesen értik, hogy bizonyos embereknek, (mint köztük nekem is), egyszerűen van ilyen hajlama, ha úgy tetszik pszichológiai defektje, hogy reflexből, mély indíttatásból szeretne mindent megcsinálni a játékban, amit csak egy végigjátszásban meg lehet..., de ez még nem jelenti azt, hogy közben, vagy utólag visszagondolva úgy fogja érezni, hogy ez megéri számára.

    A probléma pedig ott kezdődik, mikor az ilyen ember találkozik a manapság divatos "modern AAA RGP" címekkel, amikben divattá vált, hogy ilyen hozzáállással már nem a side-quest a szórványos kikapcsolódás, az érdekesség és alkalmankénti vicc (easter egg) a main-quest vonal mellett, hanem gyakorlatilag el lesz nyomva, hanyagolva a main-quest line (felborul a józan paraszti ész és mindig a "kiemelten fontos" küldetést hagyod utoljára), hanem a "priority mission" lesz a kikapcsolódás a farmolás jellegűvé silányuló, végeláthatatlan side-quest gyűrűből.

    Ha van pár tényleg jó, ötletes, vicces side-quest, az csak rontja a helyzetet, mert motivál, hogy tényleg próbálj minél többet megcsinálni, hátha találsz több ilyet, de aztán a puszta mennyiség mégis fojtogatni kezd, egy idő és szám után lehetetlen, hogy ne váljon monotonná a kvázi végtelen számúnak tűnő ilyen tartalom és ne kezd el összességében arányosan értéktelennek érezni.

    Előbb utóbb azon kapom magam (és gondolom sok más ilyen "lelki társam"), hogy túl kevés időt és figyelmet szentelek a tényleg értékes tartalomnak, és kezdem megutálni a játékot, mert összességében idő és munkaarányosan nem elég szórakoztató, ha így játszom. De mire ráeszmélek erre, már sokszor kicsit késő is, ott vagyok hogy már szinte elfelejtettem miről szólna a játék fő szála, mert többször heteken át pihentettem a játékot, miután belefásultam, hogy hetekig szinte csak az ilyen másodlagos/sokadlagos tartalmakkal időztem (valós naptár szerint), de a memóriám véges.

    Ez rányomta nálam a bélyegét a TW3-ra is az elején, de visszagondolva ugyan így a DAI-ra és MEA-ra is (főleg hogy utóbbiaknál van bőven elég baj enélkül is, mert az alapjáték fő vonala is vegyesen gyenge). Annyira sok naptári napon át játszottam és pihentettem őket felváltva, hogy mire a végére értem, már többet ért volna elölről kezdenem, és végigszaladni kizárólag csak a kihagyhatatlan dolgokon, hogy az még mind élénken éljen a fejemben, és úgy egyben éljem át a fő sztorit, ahogy kitalálták. -> Lehet, hogy egyszer meg is fogom ezt tenni a TW3-a (de őszintén nem bízom magamban, hogy kész vagyok már erre, legyűrni a hajlamaim :DDD).

    És igen, a TW3 még nem is olyan rossz, de itt is szépen el lehet nyújtani zavaróan hosszúra a játékidőt, főleg naptári ("valós") időben, hogy kifakul, felhígul tőle a main quest line is.

    Ezért nem játszom a Black Flag óta az AC szériával. Abban is annyit időztem a sok semmitmondó dolgokkal, hogy rá sem tudok már nézni a sorozatra (pedig nem játszottam ezeket se 100%-ra, csak olyan hozzáállással, hogy megcélzom a 90+%-ot...).

    [ Szerkesztve ]

    TV/monitor kalibrálást vállalok. ||| "All right , Thom. But understand this: I do care for you. I care for all the lost souls than end up up here."

Új hozzászólás Aktív témák