Új hozzászólás Aktív témák

  • peterk

    senior tag

    válasz ArthurShelby #41472 üzenetére

    A bit mélység színkomponensenként értendő. Ha úgy tetszik, subpixelre, bár én ezt a kifejezést nem szeretem, mert könnyen összekeverhető egyéb fogalmakkal. Szerintem a megértéshez érdemes a józan paraszti észből kiindulni, aztán ha már az alapokban minden érthető és tiszta, akkor belekeverni a subsamplinget, subpixel renderinget és a többit. Józan paraszti ésszel egyszerűen, az LCD TV-ben minden pixelt 3 kis "subpixel" jelenít meg. Egy piros, egy kék és egy zöld. Ennek a három színnek az együttese keveri ki a pixel végleges színét. A bit mélység egy subpixelre (színkomponensre) értendő. A piros színt 8 (10, 12) bit definiálja, a kéket is és a zöldet is. Egy pixel tehát 3x8 (3x10, 3x12) bittel van leírva. Így jön ki a 16 millió, 1 milliárd, stb. összes variációs lehetőség.

    És akkor elkezdhetjük csavarni a történetet. Ha a képet valóban a három színkomponensre (vörös, kék, zöld) bontva tárolják, ahol minden színkomponens 8 bit (10 bit, 12 bit) mélységben van tárolva, azt hívják RGB módnak. Ilyenkor tényleg az van, amit eddig leírtunk. A vörös 8 biten, a kék 8 biten, stb. Namost, mivel az emberi szem ennyi különböző színt nem képes megkülönböztetni - még 16 milliót sem, nemhogy 1 milliárdot -, viszont a fényességre érzékeny, ezért az RGB színtér helyett kitaláltak más adattárolási módot (YCbCr), ahol fényességet (Y), kék (Cb) és vörös (Cr) színárnyalatot tárolnak, a zöld színt pedig egy un. színmátrix segítségével számolják ki (un. gamma adjustment-el, a fekete szint skálázásával). De ez már blikkfang, hacsak nem streaming technológiával vagy video processing algoritmusokkal foglalkozik az ember. A "józan paraszti ésszel" elég annyi is, hogy egy pixel pontos színét és fényességét nem csak RGB (piros, zöld, kék) színtérrel lehet leírni, hanem pl. az említett YCbCr színtérrel is, ahol a pixel "színét" a fényessége és a vörös és kék szín írja le (a zöldet pedig számolja egy algoritmus). Ezt jelzi a "mágikus" 4:2:0, 4:2:1, 4:2:2, 4:4:4, stb. amiket folyton emlegetnek. Az első szám a fényesség, a második a vörös, a harmadik a kékre vonatkozó adat. Ez mondja meg, hogy a fényesség arányában mennyi adat jut a vörös és kék színeknek. A 4:4:4 a tömörítetlen, ilyenkor a fényességet ill vörös és kék színt is ugyanannyi adat írja le. A 4:2:2 esetén az adat tömörített, mert fényességre 4 egység, a vörösre és kékre pedig már csak fele annyi adat jut. Ezt hívják "subsampling"-nek. (A 4 az nem(!) 4 bit, hanem arányszám. Azt jelzi, hogy a három komponens egymáshoz viszonyított aránya milyen.)

    Végül még annyit, hogy létezik egy un. "subpixel rendering" nevű eljárás is, aminek a nevében ugyan szintén ott van a "subpixel", de a fentiekhez nincs köze. A fent leírtak kép továbbító (tömörítő) szabványok, a "subpixel rendering" pedig egy kép javító eljárás. Ezért is szeretem jobban, ha a fenti esetben nem subpixeleket emlegetünk, hanem színkomponenseket. Úgy világosabb, hogy mikor miről beszélünk. (A subpixel rendering valóban sub pixelrő szól, legyen a subpixel akármi. Ez hardver ill. megjelenítési technológi specifikus is. Függ attól, hogy pl. a subpixel hogyan van fizikailag megjelenítve, milyen formájú, betekintési szögű, stb. Az eljárás más egy IPS ill egy VA panel, más OLED esetén, stb.)

    u.i.: A VESA egy "szabvány gyár" :) Hasonló, mint a Dolby. Eredetileg / ill. részben ma is / gyártók szövetsége, amelyiknek az a szerepe, hogy az industry megállapodhasson bizonyos sztenderdekben, amihez aztán mindenki tartja magát, így egyrészt a termékek leírása összehasonlítható lesz, másrészt összeköthetőekké, együttműködőekké tehetőek (pl. egy erősítő egy TV-vel, stb.). A VESA mindenféle szabványt alkot, a fali konzolokra vonatkozó méretszabványtól a HDR "sztenderdizálásáig".

    [ Szerkesztve ]

    Aki hisz a parajelenségekben, emelje fel a kezem!

Új hozzászólás Aktív témák