Új hozzászólás Aktív témák

• #26 Cifu nagyúr emre33 #24

  Új Válasz 2016-01-19 10:02:16 #26

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cifu

  nagyúr

  válasz emre33 #24 üzenetére

  Korábban írtam, hogy nem teljesen stimmel a SpaceX által felvázolt matek a 30%-os hasznos teherbírás-tartalékról, mert hát a CRS misszióknál végrehajtott első fokozat visszatérési kísérleteknél a Falcon 9 v1.1 elvileg meghatározott 13 150kg-os teherbírásához képest "csak" mintegy 8 tonnás hasznos terhet vitt fel, az első Falcon 9FT repülésnél, ahol az első fokozat sikeresen leszállt, pedig minimális volt a hasznos teher. Ergo olyat még nem láttunk, hogy max. (vagy a közeli) terhelésnél kísérelték volna meg az első fokozat visszaszerzését.

  Viszont ilyenkor valahogy mindig felmerül, hogy én ok nélkül kritizálom a SpaceX-et, és biztos irigy vagyok Musk-ra, azért köpködök rá.

  A Günther's Space Page oldalon reálisabb adatok vannak (pl. a Falcon 9 v1.1 max. hasznos terhelése 10 450kg a SpaceX oldalán hírdetett 13 150kg-al szemben). Egyébként itt az általad felhozott adatokhoz hasonlóak a Falcon Heavy esetében is: 32 tonnát tudna felvinni LEO-ra, ha az első fokozatot visszaszerzik, és 38,25 tonnát, ha az első és a második fokozat cross-feed (kereszt-táplálás) elvén működő üzemanyag ellátással működtetik.

  Ezt a KSP-ben Asparagus-staging néven ismert, a lényege, hogy az első fokozat (amely egyszerűsítve két Falcon 9 FT első fokozat, amely a második fokozat ugyanilyen modulját fogják közre) üzemanyag-tartályaiból látják el üzemanyaggal a második fokozat hajtóművét. Mikor az első fokozat leválik, a második fokozat teljes tolóerővel működhet tovább és teljes üzemanyag-ellátással bír. A Falcon Heavy lenne az első rakéta, amelynél ezt a megoldást használnák.

  Azonban ha ezeket az érveket felhozza az ember egy (már elnézést, de) SpaceX pártib topicban, akkor rövid úton letrollozzák, hogy márpedig a SpaceX nem hazudik, és különben is GTFO.

  Amennyiben feltételezzük, hogy ez mégis igaz, akkor annyiból kevésbé kerek a képlet, hogy a SpaceX (és Elon Musk) alapvetően a túlzásokra épített marketingre fekszik rá, és így próbálják a saját szekerüket tolni. De ha már úgy is ígértem egy ilyen hordozórakétás cikket, akkor igyekszem majd ott bővebben kifejteni.

  Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

• #29 Cifu nagyúr emre33 #28

  Új Válasz 2016-01-19 14:56:33 #29

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cifu

  nagyúr

  válasz emre33 #28 üzenetére

  Nem vagyok benne biztos, hogy ez a fajta hozzáállásra szükség van az űrkutatásánál.

  A SpaceX per pillanat a legolcsóbb alternatívát nyújtja, hogy a világűrbe küld a hasznos terhet, legyen az műhold, űrszonda, űrállomás-modul vagy emberes űrhajó.

  Per pillanat a legnagyobb gátja az űrkutatásnak az, hogy egy kilogramm hasznos terhet 5 000-10 000 dollárért juttatnak fel neked. Ha ezt lecsökkentik 500-1 000 dollár körülire, hirtelen azonos pénzért tízszer annyi terhet tudsz feljuttatni, vagy pedig tized annyiért azonos terhet.

  Kockázat terén sem feltétlen beszélünk komolyabb veszélyről, hiszen a Falcon 9 család 21 indításból egy kudarcal és egy fél-kudarcal (a másodlagos terhet nem sikerült pályára állítani) rendelkezik. Ez akár hogy is nézzük bőven megfelel az átlagos, drága rendszereknek megbízhatóságának. Akkor miért is lenne ez probléma?

  Sokan tudják, Űrrepülőgépek drágák voltak, de hihetetlen mértékű túlbiztosítás volt. Pl: Szilárd hajtóanyagú rakétákat kihalászás után két külön csapat vizsgálta meg még a parton, haogyha találnak hibát, akkor még a repülés alatt, fent lehessen javítani.
  Persze soha nem találtak semmit.

  Ezekről pl. itt írtam bővebben, röviden: emiatt került egy-egy űrsikló út a 2010-es években már egy milliárd dollárba. De hiába, még így is megeshettek balesetek.

  Más szóval hiába biztosítod túl a rendszert, akkor sem tudsz 100%-os biztonságot garantálni. Erre a kedvenc példám az, hogy az utasszállító repülőgépeken sincs ejtőernyő minden utas részére. Azért, mert kb. egy millió repülésből egyszer előforduló esetben segítene csak, a maradék 999 999 esetben az ejtőernyők csak holt súlyként növelnék a repülőgép tömegét. Bizonyos szintű kockázat mindig lesz, ezt el kell fogadni...

  Alacsony föld-körüli pályára embert juttatni, csakis ilyen cégeken keresztül. Nem éppen a leglogikusabb döntés.

  A NASA három lábra állt ilyen téren. A SpaceX Dragon V2 és a Boeing CST-100 fogja elláttni a ISS űrállomás kiszolgálását, míg a NASA "saját" Orion űrhajója a távolabbi feladatokra szolgál. Effektíve bármelyiknél is derülne ki drasztikus probléma, viszonylag rövid úton képes lehet átvenni a másik kettő közül valamelyik (vagy mindkettő) a feladatát. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az NASA féle Orion (és a hozzá párosított SLS hordozórakéta) messze a legdrágább megoldás, drágább, mint a másik kettő együttesen. A SpaceX a Dragon V2 esetén pedig eleve olyan megoldásokkal élt például a hővédő pajzs terén, amely lehetővé teszi az űrhajó mélyűri használtát (amire az Orion-t szánják).

  Az árakat a verseny nyomhatja le, mivel pedig az állami megrendelések ütnek mindent, ezért nincs más út, mint mesterségesen versenyt generálni. Korántsem biztos, hogy a SpaceX a legjobb ajánlat, de eleve ott lesz két másik konkurens (plusz elviekben a DreamChaser is), amivel szükség esetén lehet okoskodni.

  Ha a SpaceX megoldása túl veszélyes, akkor egyszerűen a piac majd nem fogja igénybe venni...

  Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

• #33 Cifu nagyúr emre33 #32

  Új Válasz 2016-01-19 18:33:56 #33

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cifu

  nagyúr

  válasz emre33 #32 üzenetére

  Eonokkal ezelőtt volt egy Birds of Prey nevű oldalunk, ahol haditechnikai cikkeket írtam, jobbára úgy, hogy az Sg.hu haditechnikai topicjában írt hosszabb lélegzetvételű hsz.-eket bővítettem kicsit ki. Az oldal megszünt valamikor 2008 körül.

  Ebből jött egy felkérés az Sg.hu-ra, ahol ha jól rémlik fejből 2005 és 2011 között jelentek meg cikkeim.

  Közben a Haditechnika magazinban jelent meg pár cikkem (pl. Rafale, F-35 típusbemutatók, valamikor a 2016/1 vagy /2-es számban fog a T-14 Armata harckocsi bemutatóm megjelenni (amire nem leszek büszke, de hát tavaly augusztusban volt a leadási határidő, azóta meg sok dolog kiderült még a témában...).

  Most a már említett, Molnibalage által a HTKA.hu-n majd megjelenő Haditechnikai ismertetőhöz írom (illetve most nem írom) a navigációról szóló fejezetet.

  Ezen kívül persze ott vannak az olyan írásaim, amit itt a Logouton hoztam le, igaz azok között nem sok technikai jellegű volt. Szerk.: de mégis, a lézerfegyverekről szóló a Logoutra kikerült.

  [ Szerkesztve ]

  Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák