Hirdetés

Hozzászólok Aktív témák

  • nbg

    senior tag

    Gyakorlatilag leszallt szepen... :)

    I'm not saying there should be a capital punishment for stupidity, but why don't we just take the safety labels off of everything and let the problem solve itself?

  • petipetya

    nagyúr

    Az istenit... Pedig rendben leszállt, csak utána volt gond a stabilitással.

    "nincs rá lezsóidő"

  • Béééla

    őstag

    "Pedig a Kerbalban működött" - ősi kínai mondás.
    Nagyon érdekes volt látni. Bezzeg sokan rendesen parkolni se tudnak kocsival, a videó nélkül meg simán megkérdeztem volna, hogy miért nem ejtőernyőzött le, mint bármelyik másik.

    Bélabá

  • Cifu

    nagyúr

    Az első hírek szerint állítólag az egyik leszálló láb rögzítése nem kattant a helyére, ezért borult fel. A rögzítő lehet, hogy jegesedés miatt nem tudta ellátni a feladatát (ami az indítási körülményekre vezethető vissza).

    Tudni kell, hogy ez egy Falcon 9 v1.1 változat volt, és mint olyan, az utolsó, továbbá még egy sem tért vissza ebből a változatból sikeresen.

    Az előző, sikeres leszállást produkáló változat, és az ezt követő Falcon 9-esek már a Full Thrust (Teljes Tolóerő) változathoz tartoznak, amelyek többek között módosított leszállólábakat is kaptak. Megy is az agyalás, hogy vajon az FT változatnál fellépett volna-e ugyanez a hiba.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cucuska2

    őstag

    Már ott is az első két alkalom után MechJebbel csináltam. :DDD

    [ Szerkesztve ]

    Rock and stone, to the bone! Leave no dwarf behind!

  • Béééla

    őstag

    Erősen látszott, hogy a bűnös láb érkezéskor megnyeklett kicsit, na most egy akkora túrórudinak van ám nyomatéka, ha csak egy picit is megdől :(

    Bélabá

  • Dudikoff

    csendes tag

    Miért akarnak vízi platformra szállni? Miért nem jó a szárazföldi landolás?

  • Béééla

    őstag

    Azért nem ennyire pesszimisták, szerintem jogi háttér miatt (nemzetközi vizek), meg úgy egyáltalán nem rossz, ha van egy "időjárásfüggetlen" platformod, hiszen hányszor kellett a NASA-nak is elhalasztani a kilövést.
    Értem én, hogy előtte meg hónapokig azt számolják, hogyan lehet ONNAN ideálisan felszállni és az óceán másik végéről nagyon nem ugyanolyan.

    Bélabá

  • kriszpontaz

    veterán

    Olyan volt a lába mint Pumped Gabónak, nem bírta a nyomatékot :DDD.
    "Hiába vagy kib@szva, ha a lábad mihaszna." - Inka közmondás :D.

    [ Szerkesztve ]

  • Dudikoff

    csendes tag

    Aha, szóval azért jó, mert rugalmasabban választhatnak kilövési és landolási időt/helyszínt.

  • Cifu

    nagyúr

    Először is nézzük meg, miként is néz ki egy Falcon 9 első fokozat leszállási terve:

    Az első fokozat függően a változóktól 110-140km körüli magasságban válik le a második fokozattól, és ~300-340 km-re az indítási helytől ér földet (vízet). A leszállás per pillanat a tengeri platformra (ASDS, Autonomous Spaceport Drone Ship) azért a legjobb megoldás, mert oda küldhetik, ahol a legoptimálisabb a visszatérési pálya, vagyis a legkevesebb üzemanyagot kell elhasznália az első fokozat (pontosabban ahova a rendelkezésre álló üzemanyagból a legoptimálisabban el tud jutni).

    A Falcon 9 Flight 20, amit egy Falcon 9 FT (Full Thrust, lent írtam róla) változat hajtott végre, több okból is képes volt arra, hogy visszatérjen Floridába:

    1.: Viszonylag szerény (~2 tonna, plusz a műholdakat kibocsátó szerkezet tömege) hasznos teherrel (11db Orbcomm műhold, amelyek csak 172kg-osak egyenként) repült, emiatt ugyebár sokkal kevesebb üzemanyag kellett, hogy felszálljon, és elérje a kívánt magasságot, ahol a szétvállás megtörtént. Magyarul több üzemanyag maradt a visszatérésre.
    2.: A Falcon 9 FT változat nagyobb tolóerővel rendelkezik, és mélyhűtött üzemanyaggal töltik fel, így az sűrűbb, vagyis nagyobb mennyiséget lehet betölteni, ami több felhasználható üzemanyagot jelent a korábbi Falcon 9 v1.1 változathoz képest.

    Ezek mellett is csak az indítás előtt dönttek arról, hogy Floridában szállnak le az első fokozattal, állítólag az időjárás és az egyébb változók miatt. Tehát az is eredetileg a tengeri kiszolgáló platformon szált volna le az a rakéta is.

    A SpaceX-nek jelenleg 2 indítóállása van, Vandenberg-ről és a Cape Canaveral-ről szállhat fel Falcon 9-es. A Vandenberg-et eddig főleg a Polár pályákhoz használták, illetve a Falcon Heavy-k is onnan indulnának majd. Két új indítási opció lesz, az emberes (NASA megbízásos) repüléseket a Kennedy űrközpontból indítanák majd, illetve épül egy csak kereskedelmi megrendeléseket kiszolgáló bázis Texasban, Brownsville mellett. Leszállni Cape Canaveral-ban tudnak jelenleg, és majd a Vandenberg légibázison is épül el, továbbá feltehetően a Texasi bázison is lesz rá lehetőség.

    Elviekben elképzelhető, hogy a Texasi indítóállásról induló Falcon 9 és Falcon Heavy rakéták első fokozatai majd Floridában szálljanak le, de feltehetően inkább arra játszanak, hogy elég üzemanyag-tartalékot képezzenek arra, hogy az első fokozat az indulási pontnál lévő leszálló pontra tegye le magát. Az ASDS-ekre ekkor is szükség lesz, ugyanis a következő lépcsőfok az lesz, hogy a második (illetve majd a Falcon Heavy esetén akár a harmadik) fokozatot is visszahozzák irányítottan a légkörbe, és leszálljanak vele. Ha ez megvalósul, akkor egy teljesen újrafelhasználható rendszerük lesz, amivel tovább csökkenthetik az áraikat.

    Most ~60 millió dollár egy Falcon 9 v1.1 indítás ára, ebből az üzemanyag mindössze pár száz ezer dollár. A SpaceX állítása szerint a Falcon 9 v1.1 maximális teherbírásának 30%-át "visszatartja", vagyis ennyivel kevesebb képességget "vall be" az ügyfeleknek, és a fentmaradó tömeget arra használja, hogy a Falcon 9 v1.1 első fokozatának visszatérő tesztjeit megcsinálhassa. Itt van egy kis matek probléma, mert több olyan repülésnél is nem történt visszatérési kísérlet, ahol elviekben bőven lett volna biztonsági tartalék, de persze lehet, hogy inkább csak az ütemtervbe beillő indításoknál kísérleteznek vele.

    Arról, hogy mennyire is csökkenne le egy Falcon 9R (Reusable, újrafelhasználható) indítás ára, nincs még pontos info, de volt említve 7 millió dollár körüli ár, és 500$/kg @ Leo ár is (utóbbi 13 150kg-os hasznos teher esetén 6 575 000 dollárt jelent). Ez azért közel 10x árcsökkenés a jelenlegi árakhoz képest, ami nagyon brutális szint. Ha csak a fele valósul meg, akkor is megéri foglalkozni vele, hiszen a Falcon 9 FT így is a legolcsóbb nyugati hordozórakéta (a Delta II. ára 60-90 millió dollár, a nagyobb Delta IV és Atlas V. ára inkább 150 millió dollár, az ESA Ariane-5 ára 200 millió körül mozog), csak az Orosz vetélytársak közül van egy-kettő, amelyik versenyképes, de ott is egyre csak nőnek az árak. A Szojuz-2-1a és b ára mentek fel szépen (akár 80 millió dollárra), szóval már nem olyan vonzóak, mint amikor még ~30-35 millió dollárért mentek. A Proton-M ára 100 millió dollár fölé kúszott kereskedelmi megrendelésekre, az Angara A5 indítási költésge most még ~120 millió dollár körül vannak (~20%-al a Proton-M felett), és csak 2025-re ígérik, hogy a Proton-M alá érnek ~30%-al. A Szojuz frissitésen túl készül egy hasonló méretű 'Főnix' nevű rakéta is, mindkettő ~9 tonnás hasznos teherrel (árakról nincs infó, de a Főnixtől azt várják, hogy 50 millió alatt legyen per indítás).

    Ha az első fokozatot vissza tudják hozni, akkor az már annyit jelenthet, hogy a mostani ~60 millió dolláros árat levihetik mondjuk ~40 millió dollárra a Falcon 9 széria esetén. Ahogy a fenti árakat lehet látni, ezzel is fele annyiért lennének a piacon, mint a potenciális konkurencia.

    Ha a SpaceX valóban elhozza 2020 körülre a ~7 millió árakat egy ~13 tonnás LEO indításhoz, akkor letarolják a piacot, mivel még csak fejlesztés alatt sincs olyan rendszer, amellyel ezzel az árszinttel versenyezni tud (a Blue Origin az egyetlen, amelynél ilyesmit látni, ám ők eléggé titkolódzos fajták)...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • jerry311

    veterán

    A legjobb kommentet maga Elon Musk adta:
    "Hát, most legalább nagyobb darabokban maradt..." :DDD

    https://www.facebook.com/RailwayRelay/ - League of Legends: spambox

  • Dudikoff

    csendes tag

    Köszi a részletes választ. Publikálhatod külön cikkben :)

  • dajkopali

    HÁZIGAZDA

    már korábban jeleztem neki, hogy mi nyitottak vagyunk :)

    "fácánjava calvadosban/teljesítünk, egyre jobban " - Konok Péter

  • Cifu

    nagyúr

    Ígértem egyet az Deep Space Ion-hajtóművéről, és félkészen pihen most is a gépen. :U
    Most van egy ígéretem Molnibalage-nak a HTKA-ra írt esszéjéhez a navigációról, amit írnom kellene, de nagyon. :P

    De ígérem írok egyet a mostani és közeljövőben várható hordozórakétákról, aztán ha tetszik, kirakjátok, rendben? ;)

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Tigerclaw

    veterán

    Továbbra sem értem, hogy miért a rakétától várnak olyan dolgot, amit magán az úszó platformon is meg lehetne oldani egyszerűbben, könnyebben, hatékonyabban, olcsóbban. Lehetne pár kar, ami fokozatosan összezáródna a rakéta körül, ahogy közelít a zero ponthoz. (de erre lenne gondolom még vagy 100 megvalósítható ötlet, ami nem érintené se a rakéta vezérlését, se a hajtóművét, se a súlyát, kábeles, hálós, mágneses rögzítés) Az időzítés a kulcs, de hát ha már idáig eljutottak, akkor az időzítés biztos nem okoz gondot. Ez kb. olyan, mintha azt várnák a rakétától, hogy miután leszáll, ne is kelljen rögzíteni a hullámzó óceánon hazafelé, hanem magától álljon végig.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Cifu

    nagyúr

    Lehetne pár kar, ami fokozatosan összezáródna a rakéta körül, ahogy közelít a zero ponthoz.

    Szép elmélet, csak hát ezek a rakéták szó szerint papír vastagságúak, hogy minél könnyebbek legyenek, vagyis nagyon finoman kellene rögzíteni. Nem ok nélkül van kitalálva a leszállóláb megoldás, mert egyébként a súlypont viszonylag alacsonyan van (a 9 rakétahajtómű azért elég nehéz, és elviekben túl sok üzemanyag nem marad ilyenkorra már a rakétában), és ez a megoldás egyszerű és viszonylag könnyű.

    Az időzítés a kulcs, de hát ha már idáig eljutottak, akkor az időzítés biztos nem okoz gondot. Ez kb. olyan, mintha azt várnák a rakétától, hogy miután leszáll, ne is kelljen rögzíteni a hullámzó óceánon hazafelé, hanem magától álljon végig.

    Meg a pontosság. Mert például per pillanat cirka másfél méteres pontossággal szállnak le (10 méterről indultak anno). Nagyon nem mindegy, hogy egy méterrel erre vagy arra van a rakéta, tehát az általad feltételezett megoldások pont, hogy bonyolítják a dolgot.

    A bonyolultság pedig az olcsósság ellen van. A SpaceX lényegi célja az, hogy minél olcsóbb legyen az üzemeltetés, például éppen ezért nem használnak Rad-hardened (sugárzás ellen megerősített) elektronikai komponenseket, hanem hagyományosabb elektronikát építenek be, viszont többszörös biztosítással, ahol a számítógépek egymást ellenőrzik. Ha valamelyik számítógép eredménye eltér a többiétől, akkor azt a számítógépet újraindítják, és addig a maradék számítógép ellenőrzi egymást (és dolgozik, persze). A becslések szerint ~10x annyiba kerülne ennél a megoldásnál a Rad-hardened számítógépek alkalmazása, és ráadásul azok számítási teljesítménye messze elmarad a SpaceX által használt megoldásnál.

    Ha a rakétafokozat sikeresen leszáll, és egyik lába sem csuklik be, akkor az ASDS-eknek van egy daruja, ami a rakéta támasztókeretét odarakja a rakéta mellé, és így stabilizálja.

    Továbbá ismét: ez az eset egy mára nyugdíjazott Falcon 9 v1.1-es változattal történt. Lehet (még ha nem is biztos), hogy az újabb Falcon 9 FT (vagy v1.1 FT, ki hogy írja) változat módosított leszálló lábainál már nem fordulhatott volna elő ez a baleset...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • jerry311

    veterán

    És akkor még nem említettük, hogy a saját lábain gyakorlatilag bármilyen sík felületre leszállhat a rakéta. Nem muszáj akármilyen platformra, beállhatna akár a Kossuth térre is az ország karácsonyfája mellé.

    https://www.facebook.com/RailwayRelay/ - League of Legends: spambox

  • Tigerclaw

    veterán

    Nem arra gondoltam, hogy egy fix helyre oda lenne állítva egy állvány, amibe pontosan be kellene találni és ha már 30 centivel arrébb száll, akkor nem segít hanem akadályoz. Erre való a szabályozástechnika. Nagyon gyorsan és pontosan oda lehetne pozícionálni a kart, karokat, ahova kell és persze finoman fogná meg vagy támasztaná meg épp ott, ahol lehet/kell. Persze ez csak egy ötlet, de rengeteg féle módszerrel meg lehetne oldani a rakétán kívül a problémát.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Cifu

    nagyúr

    Hidd el, nincs egyszerűbb és jobb megoldás a leszállólábaknál, és annál, hogy a rakéta magától oldja meg a leszállást. Ha lenne, akkor a SpaceX valószínűleg azzal foglalkozna, viszont nem tették.

    Ezen kívül ne feledjük, hogy ez még a tanulási fázis, a SpaceX-nek a visszatérési kísérletek benne vannak az indítási költségben, vagyis nem veszít semmit, ha megsemmisül az első fokozat, épp ellenkezőleg, ha sikerül visszahozni épségben egyet, akkor az nyereség számukra.

    Itt megint van egy kis képzavar, mert a múltkor sikeresen visszatért Falcon 9 FT első fokozatra azt mondta Musk, hogy többet az már nem fog repülni - nem tudni, miért, hiszen az már az új típus, amelyet mostantól a SpaceX használ a v1.1 helyett. Az egyik lekézenfekvőbb magyarázat az lenne, hogy a Falcon 9 FT valójában még nincs arra felkészítve, hogy újra repüljön, erre majd csak a Falcon 9 R újrafelhasználható verzió lesz alkalmas, és a mostani Falcon 9 v1.1 és FT tesztek valójában nem mások, mint... tesztek. Itt még nem cél az újrafelhasználás, csak az, hogy az újrafelhasználáshoz szükséges technológiákat kifejlesszék, ide értve az irányítórendszert, a megbízható leszállólábakat vagy az ASDS leszálló platformokat.

    Ha innen nézed, a SpaceX a létező legpragmatikusabb utat járja, hiszen számára a kudarc is hasznos, abból is tud tanulni. Ráadásul mindezt teszik a lehető legolcsóbban a piacon, vagyis lassan már mindenki velük számol a piacon. Az európai kommunikációs cégek is elkezdtek átpártolni a SpaceX-hez, főleg, hogy jön a Falcon Heavy, amely már Geostacionárius pályára (~36 ezer km, amely folyamatosan a Föld adott pontja felett kering) is komoly tömeget (több műholdat) tud majd felvinni. Ez roppantul fáj az ESA-nak, mert eddig ezen a piacon az Ariane-5 elég jó megrendelésekkel büszkélkedhetett. Csakhogy a cégek szétteszik a kezüket, hogy ha az ESA 60 millió dollárért adná az Ariane-5 indításokat, akkor őket választanák - csakhogy inkább 200-220 millió dollár körüli összegért adja. A piac meg így működik.

    Szóval én úgy látom, hogy a Elon Musk nem ok nélkül vicceli el még a kudarcba fulladt leszállásokat is. És nem ok nélkül nincs itt terv sem bonyolult, de látszólag biztosabb megoldás a fokozatok stabilabb befogására...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • emre33

    addikt

    Én majd akkor hiszek ennek a cégnek, ha a Falcon Heavy 52 tonnát fel fog vinni alacsony földköri pályára és mind a 3 első fokozatot visszahozz épségben.

    Mert én üresen is túlzásnak tartom 52 tonnás teherbírást, olyan 30 tonna körül lenne a reális.

    Sima Falcon 9 teherbírása 10 tonna körül van.
    Majd szólja, ha 10 tonnás teher mellét eléri a tengeri uszó platformot, és nem 500KG játékszerrel. :)

    [ Szerkesztve ]

    Samsung S10+ 512GB ceramic black

  • Depression

    veterán

    LOGOUT blog

    Lehet részvényeket venni?

    "Soha semmilyen virusirtot vagy extra tuzfalat nem hasznalok, es mukodik a gepem. Csak ismerni kell a normalis, megbizhato pornooldalakat, ennyi a titok :D" by kemotox

  • Cifu

    nagyúr

    Korábban írtam, hogy nem teljesen stimmel a SpaceX által felvázolt matek a 30%-os hasznos teherbírás-tartalékról, mert hát a CRS misszióknál végrehajtott első fokozat visszatérési kísérleteknél a Falcon 9 v1.1 elvileg meghatározott 13 150kg-os teherbírásához képest "csak" mintegy 8 tonnás hasznos terhet vitt fel, az első Falcon 9FT repülésnél, ahol az első fokozat sikeresen leszállt, pedig minimális volt a hasznos teher. Ergo olyat még nem láttunk, hogy max. (vagy a közeli) terhelésnél kísérelték volna meg az első fokozat visszaszerzését.

    Viszont ilyenkor valahogy mindig felmerül, hogy én ok nélkül kritizálom a SpaceX-et, és biztos irigy vagyok Musk-ra, azért köpködök rá. :DDD

    A Günther's Space Page oldalon reálisabb adatok vannak (pl. a Falcon 9 v1.1 max. hasznos terhelése 10 450kg a SpaceX oldalán hírdetett 13 150kg-al szemben). Egyébként itt az általad felhozott adatokhoz hasonlóak a Falcon Heavy esetében is: 32 tonnát tudna felvinni LEO-ra, ha az első fokozatot visszaszerzik, és 38,25 tonnát, ha az első és a második fokozat cross-feed (kereszt-táplálás) elvén működő üzemanyag ellátással működtetik.

    Ezt a KSP-ben Asparagus-staging néven ismert, a lényege, hogy az első fokozat (amely egyszerűsítve két Falcon 9 FT első fokozat, amely a második fokozat ugyanilyen modulját fogják közre) üzemanyag-tartályaiból látják el üzemanyaggal a második fokozat hajtóművét. Mikor az első fokozat leválik, a második fokozat teljes tolóerővel működhet tovább és teljes üzemanyag-ellátással bír. A Falcon Heavy lenne az első rakéta, amelynél ezt a megoldást használnák.

    Azonban ha ezeket az érveket felhozza az ember egy (már elnézést, de) SpaceX pártib topicban, akkor rövid úton letrollozzák, hogy márpedig a SpaceX nem hazudik, és különben is GTFO. :DDD

    Amennyiben feltételezzük, hogy ez mégis igaz, akkor annyiból kevésbé kerek a képlet, hogy a SpaceX (és Elon Musk) alapvetően a túlzásokra épített marketingre fekszik rá, és így próbálják a saját szekerüket tolni. De ha már úgy is ígértem egy ilyen hordozórakétás cikket, akkor igyekszem majd ott bővebben kifejteni. :)

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • hemaka

    nagyúr

    Majdnem sikerült. Képzelem, ahogy a kamera másik végén, yes, yes, yes, oh nononooo... paff

    [ Szerkesztve ]

    "Turn your face to the sun and the shadows fall behind you!"☀️

  • emre33

    addikt

    Igen, ebben egyetértük, SPACEX-nél kicsit túl nagy a marketing.

    Nem vagyok benne biztos, hogy ez a fajta hozzáállásra szükség van az űrkutatásánál.

    Nem ismerem a részleteket, de az emberek küldetésektől is tartok, sejtem, hogy hogy lehet olcsóbb ez a cég, min lehet spórolni.
    És ha emberéletekről van szó, nem biztos, hogy pont ezen kellene.

    Sokan tudják, Űrrepülőgépek drágák voltak, de hihetetlen mértékű túlbiztosítás volt. Pl: Szilárd hajtóanyagú rakétákat kihalászás után két külön csapat vizsgálta meg még a parton, haogyha találnak hibát, akkor még a repülés alatt, fent lehessen javítani.
    Persze soha nem találtak semmit.

    Ezek azok, amiket ez a cég elhagy, többek között. És erre jön még a Nagy marketing.

    Alacsony föld-körüli pályára embert juttatni, csakis ilyen cégeken keresztül. Nem éppen a leglogikusabb döntés.

    Samsung S10+ 512GB ceramic black

  • Cifu

    nagyúr

    Nem vagyok benne biztos, hogy ez a fajta hozzáállásra szükség van az űrkutatásánál.

    A SpaceX per pillanat a legolcsóbb alternatívát nyújtja, hogy a világűrbe küld a hasznos terhet, legyen az műhold, űrszonda, űrállomás-modul vagy emberes űrhajó.

    Per pillanat a legnagyobb gátja az űrkutatásnak az, hogy egy kilogramm hasznos terhet 5 000-10 000 dollárért juttatnak fel neked. Ha ezt lecsökkentik 500-1 000 dollár körülire, hirtelen azonos pénzért tízszer annyi terhet tudsz feljuttatni, vagy pedig tized annyiért azonos terhet.

    Kockázat terén sem feltétlen beszélünk komolyabb veszélyről, hiszen a Falcon 9 család 21 indításból egy kudarcal és egy fél-kudarcal (a másodlagos terhet nem sikerült pályára állítani) rendelkezik. Ez akár hogy is nézzük bőven megfelel az átlagos, drága rendszereknek megbízhatóságának. Akkor miért is lenne ez probléma?

    Sokan tudják, Űrrepülőgépek drágák voltak, de hihetetlen mértékű túlbiztosítás volt. Pl: Szilárd hajtóanyagú rakétákat kihalászás után két külön csapat vizsgálta meg még a parton, haogyha találnak hibát, akkor még a repülés alatt, fent lehessen javítani.
    Persze soha nem találtak semmit.

    Ezekről pl. itt írtam bővebben, röviden: emiatt került egy-egy űrsikló út a 2010-es években már egy milliárd dollárba. De hiába, még így is megeshettek balesetek.

    Más szóval hiába biztosítod túl a rendszert, akkor sem tudsz 100%-os biztonságot garantálni. Erre a kedvenc példám az, hogy az utasszállító repülőgépeken sincs ejtőernyő minden utas részére. Azért, mert kb. egy millió repülésből egyszer előforduló esetben segítene csak, a maradék 999 999 esetben az ejtőernyők csak holt súlyként növelnék a repülőgép tömegét. Bizonyos szintű kockázat mindig lesz, ezt el kell fogadni...

    Alacsony föld-körüli pályára embert juttatni, csakis ilyen cégeken keresztül. Nem éppen a leglogikusabb döntés.

    A NASA három lábra állt ilyen téren. A SpaceX Dragon V2 és a Boeing CST-100 fogja elláttni a ISS űrállomás kiszolgálását, míg a NASA "saját" Orion űrhajója a távolabbi feladatokra szolgál. Effektíve bármelyiknél is derülne ki drasztikus probléma, viszonylag rövid úton képes lehet átvenni a másik kettő közül valamelyik (vagy mindkettő) a feladatát. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az NASA féle Orion (és a hozzá párosított SLS hordozórakéta) messze a legdrágább megoldás, drágább, mint a másik kettő együttesen. A SpaceX a Dragon V2 esetén pedig eleve olyan megoldásokkal élt például a hővédő pajzs terén, amely lehetővé teszi az űrhajó mélyűri használtát (amire az Orion-t szánják).

    Az árakat a verseny nyomhatja le, mivel pedig az állami megrendelések ütnek mindent, ezért nincs más út, mint mesterségesen versenyt generálni. Korántsem biztos, hogy a SpaceX a legjobb ajánlat, de eleve ott lesz két másik konkurens (plusz elviekben a DreamChaser is), amivel szükség esetén lehet okoskodni.

    Ha a SpaceX megoldása túl veszélyes, akkor egyszerűen a piac majd nem fogja igénybe venni...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Kozmonauta

    tag

    Azt nem értem miért nem használnak ejtőernyőt?

    A HÁBORÚ: BÉKE A SZABADSÁG: SZOLGASÁG A TUDATLANSÁG: ERŐ

  • Cifu

    nagyúr

    A Falcon 1 esetében az első fokozatnál ez az elképzelés volt tervezve. De nem lett belőle semmi (mégcsak teszt sem).

    Leginkább az a különbség, hogy ezek a fokozatok azért tényleg papír vékony anyagokból készülnek. Ejtőernyővel reálisan ilyen finoman nem lehet letenni egy rakétafokozatot a szárazföldre. Ha a tengerbe ejted, akkor sem. Most lehet jönni az Űrsikló program SRB-ivel, ám azok kvázi üres csövek, kellően vastag külső héjjal. Itt viszont 9 értékes rakétahajtómű, szivattyúk, csővezeték-hálózatokról van szó.

    Ha kellően masszívra építed meg, akkor meg sokkal nehezebb lesz.

    Per pillanat két ilyen leszálló fokozatról tudunk, az egyik a Falcon 9 leszálló első fokozata, a másik pedig a Blue Origin féle New Shepard szub-orbitális jármű rakétája. Mindkettő kvázi ugyan azt a megoldást használja.

    Az oroszok kb. 20 éve előhozakodtak a Bajkál gyorsító fokozattal, amely kinyitható szárnyakkal, kibocsátható futóművel és az orrba épített gázturbinás hajtóművel, kvázi repülőgépként szállna le egy kifutó pályára. Ebből azóta sem lett a maketteknél több.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • emre33

    addikt

    Cikkeket hol szoktál publikálni?

    Samsung S10+ 512GB ceramic black

  • Cifu

    nagyúr

    Eonokkal ezelőtt volt egy Birds of Prey nevű oldalunk, ahol haditechnikai cikkeket írtam, jobbára úgy, hogy az Sg.hu haditechnikai topicjában írt hosszabb lélegzetvételű hsz.-eket bővítettem kicsit ki. Az oldal megszünt valamikor 2008 körül.

    Ebből jött egy felkérés az Sg.hu-ra, ahol ha jól rémlik fejből 2005 és 2011 között jelentek meg cikkeim.

    Közben a Haditechnika magazinban jelent meg pár cikkem (pl. Rafale, F-35 típusbemutatók, valamikor a 2016/1 vagy /2-es számban fog a T-14 Armata harckocsi bemutatóm megjelenni (amire nem leszek büszke, de hát tavaly augusztusban volt a leadási határidő, azóta meg sok dolog kiderült még a témában...).

    Most a már említett, Molnibalage által a HTKA.hu-n majd megjelenő Haditechnikai ismertetőhöz írom (illetve most nem írom) a navigációról szóló fejezetet.

    Ezen kívül persze ott vannak az olyan írásaim, amit itt a Logouton hoztam le, igaz azok között nem sok technikai jellegű volt. Szerk.: de mégis, a lézerfegyverekről szóló a Logoutra kikerült.

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Tigerclaw

    veterán

    Marketing mindenhol van de ők is tudják, hogy ha szerződést kapnak akkor teljesíteni kell és ha nem sikerül visszaszerezni és újrafelhasználhatóvá tenni olcsón a rakétájukat, akkor szintén az ő zsebükre megy. Ebben az iparágban kamuzással semmire se mennek.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    veterán

    Az milyen magazin, hogy fél évvel korábban kell leadni a cikket?

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Cifu

    nagyúr

    Tessék, ez legyen egy kis előleg, a hordozórakétás cikk már elkészült részéből:

    A Kanadai Űrügynökség CASSIOPE műholdja, hogy a szűkös költségvetésbe jobban elférjen, minél olcsóbb indítási opciókat vettek számba. A legjobb ajánlat az akkor még friss játékos SpaceX-től jött, akik még egyetlen rakétát sem indítottak. A 2005-ben SpaceX 10 millió dollár alatt vállalta az indítás 2008 harmadik negyedévében (igazából 5.9 millió dolláros áron hirdette ekkor egyébként), a Vandenberg légi bázisról, egy Falcon 1-es rakétával.

    Csakhogy a SpaceX első három Falcon 1 indítása 2006 és 2008 között kudarc volt, és 2008 szeptemberében végre sikeresen indított egy Falcon 1-est, majd még egyet 2009-ben. Ekkor még úgy nézett ki, hogy a fejlesztett Falcon-1e változat viszi majd fel a kanadai műholdat, de 2012-ben a Falcon 1 szériát nyugdíjazták, és az erősebb Falcon 9 felé vették a fejlesztések az irányt. A CASSIOPE-nak várnia kellett (mivel nem volt a szerződésben kötbér az indítási időpontra, így a SpaceX nyugodtan megtehette ezt), mert az indítási listában a NASA által fizetett feladatok teljesítése előnyt élvezett.

    Végül a SpaceX kiválasztotta a CASSIOPE hordozórakétáját: az emelt teljesítményű Falcon 9 v1.1 első indítása lesz majd az, 2013-ban. Az amerikai Állami Légügyi Hivatal (FAA) megadta az engedélyt az indításra az új rakétához, amiben azonban ott figyelt egy megállapítás, miszerint a kudarc esély az első két (Falcon 9 v1.1) indításnál 50 százalék feletti. A SpaceX számára ez előnyös abból a szempontból, hogy végre teljesítik a szerződésben vállaltakat, ugyanakkor ők maguk is „Demonstrációs indítás”-ként hivatkoztak rá. Mégpedig azért, mert tesztelik a Vandernbergi bázis infrastruktúráját, az új rakétaverziót, illetve az első fokozat vissza hozatalát, ami a későbbi leszállási tesztek első lépcsője lett volna. Az indítás végül sikeres volt (az első fokozat vissza hozatala nem), de 5 évvel az eredetileg tervezett időpont után, ám végül is a megállapodott 10 millió dollár alatt volt az indítás költség….

    Szóval mivel a szerződés megírásakor a Kanadaiak nem voltak elég alaposak (kötbér, indítási időpont garanciák), ezért a SpaceX eljáthatta velük, hogy több, mint 5 évvel később indították fel a műholdat. Egy erősen kísérleti úton, amelyet amúgy sem lett volna könnyű értékesíteni teljes áron.

    Eredmény? A Kanadaiak végül is olcsón megúszták a dolgot, de egy rohad frusztráló késés árán. A SpaceX-nek meg volt talonban egy műholdindításra szóló szerződésük, amelyet a nekik megfelelő rakétához párosíthattak.

    Rossz hatással volt ez az üzletre? Ha megnézed a SpaceX oldalán a tervezett indításokat (Future Launches), akkor azt hiszem egyértelmű a válasz: nem. Annyi megrendelésük van, hogy nem győzik bővíteni a Falcon 9 gyártósorokat...

    Az milyen magazin, hogy fél évvel korábban kell leadni a cikket?

    A Honvédelmi Minisztérium által működtetett. A cikkeket jó előre átnézik, lektorálják, egy NH90 helikopterről szóló cikkemet pl. visszadobták három hónappal a leadás után, mondván, hogy túlságosan wikipédiás lett (kb. ugyanúgy írtam meg, mint az összes többit, és elég bőséges forrásmegjelölés volt hozzá, de hát ez van).

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • kymera

    senior tag

    Kíváncsi lennék az orosz verzióra :D

    1151,AM4,1366,2011, - Lapok,procik,vinyók,tápok,vga-k -akciósan. - 70-2340239

Hozzászólok Aktív témák