Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Ezekiell

    veterán

    válasz BiP #60 üzenetére

    A fajunk fennmaradása nem jelenti, hogy ugyanúgy is kell viselkednünk, mint faj.

    Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes békénkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes békénkben nem bízik, az áruló.

  • Tuomas

    addikt

    válasz BiP #69 üzenetére

    + ugye a NASA Artemis programja, mivel 2024-ben már ismét szeretnék elérni a holdat, és azt továbbfejleszteni, a kereskedelmi űrrepülés jelentős bevonásával.

    We were here

  • Ezekiell

    veterán

    válasz BiP #69 üzenetére

    Telejsen lehetetlen megbecsülni 100 évet is. Szakértők szerint a 20 év is lehetetlen. Nézz meg mondjuk egy 1990-es reportot a technolgyról (Gartner ad ki ilyeneket). Szó sincs róla benne pl az internetről se :)
    Szóval lehetetlen tudni, mi lesz még a mi életünkben is, nemhogy generációkra előre.

    A technológia fejlődése olyan sebességű, hogy beláthatalan, mi lesz. 10 éve SpaceX se volt, kezdjük itt :)

    Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes békénkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes békénkben nem bízik, az áruló.

  • Ezekiell

    veterán

    válasz BiP #72 üzenetére

    sokszor meg egyszerűen csak a véletlenen múlik, hogy egy technológia megveti-e a lábát (elterjed-e) vagy sem

    Jaja. Meg 1-1 zsenin/őrülten, hogy fejlődik-e: lásd Musk :)

    Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes békénkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes békénkben nem bízik, az áruló.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz BiP #69 üzenetére

    "Ez úgy szokott menni, hogy a távoli cél a Mars terraformálása. De ez nem megy egyik napról a másikra. Ha 500 nem is, de mondjuk 100-200 év (ami sokmindentől függ)."

    Ennyi erővel a távoli cél a fekete lyukak bányászata is lehetne. A különbség a cél és a fantazmagória között, hogy látjuk-e legalább az elméleti lehetőségét a megvalósíthatóságnak.
    Verne "Utazása a Holdra" c. regénye fantazmagória volt, Kenedy bejelentése a Hold utazásról pedig cél.
    A különbség a kettő között, hogy Verne az akkori kor ismereteit kiegészítette a fantáziájával, míg Kenedy a bejelentés előtt kikérte a tudományos közösség véleményét, hogy egyáltalán megvalósítható-e az ötlet.
    Márpedig tetszik-nem tetszik a Mars terraformálására semmilyen komolyan vehető technológia nem áll rendelkezésünkre és akkor még nem beszéltünk a gazdasági kérdésekről.
    A 2001 Űrodüszeia-ban látható forgó űrállomás megépítéséhez pl. a Föld egy éves energiatermelését teljes egészében fel kellene felhasználi és akkor lenne egy pörgő kerék az űrben. Na ehhez képest gondolj bele, mekkora energiára lenne szükség egy komplett bolygó légkörének kialakításához, amikor még a Föld légkörének CO2 összetételét sem tudjuk pár százalékkal csökkenteni.

    "Most meg tettek egy lépést arra, hogyan lehet bevonni a privát szektort, hogyan lehet olcsóbbá, újrafelhasználhatóvá tenni az emberi űrutazást.
    Ez egyébként egy baromi nagy lökés az emberi űrprogramnak."

    Ez kétségtelenül így van. De ha megnézed, akkor a privát szektor bevonása nem hozott lényegében technológiai áttörést, hanem a már meglévő rutint tették hatékonyabbá és gazdaságosabbá. Ami vitathatatlanul nagy eredmény, és a gazdaságosabb űrrepülés minden bizonnyal fel fogja gyorsítani az űripari kutatásokat és ezzel együtt az eredményeket is, de ettől még nem sok értelme van teljesen légbőlkapott elképzelésekről fantáziálni.

    (#68) Ezekiell:

    "Az 500 év meg, amit mondasz - hát nézz vissza, h 500 évvel ezelőtt hol volt az emberiség, és úgy becsüld meg, hol leszünk 500 év múlva "

    A fejlődés nem egyenletes és töretlen. Akadnak tudományos áttörések, politikai és társadalmi szituációk, amikor a fejlődés meglódul, máskor meg évszázadokon át nem történik semmi.
    Nézd meg hogy mennyit fejlődött az emberiség 1500 és 1800 között, majd 1800 és 2000 között.
    Vagy mennyit fejlődött az űrtechnológia 1950 és 1970 között, majd 1975 és 2005 között.

    És akkor most gondolj vissza hogyan képzelték el 2020-at mondjuk 1980-ban és abból mi valósult meg. És nem csak a hollywoodi filmeket meg a fél(ál)tudományos jövőkutatásokat, hanem mondjuk a NASA terveit is érdemes számba venni.
    Az emberes Mars küldetéseket pl. már a Hold missziók idején is 20 éven belülre tervezték és azóta következetesen 20 év múlva fogunk leszállni a Marson, 50 éve mindig 20 évnyire vagyunk a Marstól.
    Szal ha a terraformálást nézzük az az 500 év igen csak optimista becslésnek tűnik.

  • Ezekiell

    veterán

    válasz BiP #75 üzenetére

    Mindkettőre a válasz a stabil "nem, vagy sokára". :) Musk néha elmebeteg, de rengeteget mozdított előre a világon ezeken a területeken már eddig is.

    (#74) kpbendeguz
    a privát szektor bevonása nem hozott lényegében technológiai áttörést, hanem a már meglévő rutint tették hatékonyabbá és gazdaságosabbá.
    Ez a konkrét technológiai áttörés.

    Az emberes Mars küldetéseket pl. már a Hold missziók idején is 20 éven belülre tervezték és azóta következetesen 20 év múlva fogunk leszállni a Marson, 50 éve mindig 20 évnyire vagyunk a Marstól.
    Ennek semmi köze a technológiai fejlődéshez, ez simán politikai/gazdasági döntés volt mindig is.
    Az űrkutatás az USAban a hidegháborúban simán azért ment olyan tempóban, amilyenben, hogy megroppantsák az oroszokat. Utána nem volt már annyira fontos.
    Most megint nagyon fontos, mert nagy társadalmi támogatottsága van. Szóval a kettőt egymástól nem vonatkoztathatod el.

    A technológia meg igenis kész, hogy a Marson kolóniát létesítsen az emberiség. Nem tökéletes még, de mire oda jutunk, az lesz.

    Szal ha a terraformálást nézzük az az 500 év igen csak optimista becslésnek tűnik.
    Fogalmad sincs, hogy optimista, pesszimista, vagy realista becslés. Teljesen random szám, megbecsülhetetlen, szóval felesleges dobálózni vele. Majd realitás lesz, amikor realitás lesz. Azért dolgoznak, hogy ez mihamarabb így legyen.

    [ Szerkesztve ]

    Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes békénkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes békénkben nem bízik, az áruló.

  • Tuomas

    addikt

    válasz BiP #137 üzenetére

    Őszintén, én már nem tudom.
    Azt igazából senki nem is cáfolta, hogy be lehetne osztani az élelmiszert, meg azt sem, hogy lehetne kevésbé pazarlóan élni.
    Az "eszmecsere" onnan indult, hogy leírta fórumtárs az 1. hozzászólásában, hogy nincs túlnépesedés, és kiírtjuk az őserdőket, romboljuk a természetet, amire én és Ezekiell fórumtárs kapásból leírtuk, hogy azért írtják az erdőket, hogy a túlnépesedés során jelenkező területtöbbletet (termőföld, lakóterület) ki tudják elégíteni.
    És kb itt el is akadt a dolog, mert azóta is csak azt tudtam meg, hogy nincs túlnépesedés (az okát nem), és éhezés van, és pazarlás. De ugye én nem is erre lennék kíváncsi, hanem arra, hogy szerinte miért nincs túlnépesedés.
    És (ahogy te is írtad), nem is lehet mondani azt, hogy nincs túlnépesedés, csak azért mert lehetNE máshogy élni, feltételes módban. Mert (ahogy én írtam korábban) 7-8-9-10 milliárd ember nem fog kollektíven lemondani a javairól, meg a pazarlásról, jó ha 1 % megteszi.

    [ Szerkesztve ]

    We were here

  • Ezekiell

    veterán

    válasz BiP #150 üzenetére

    Persze, pont ez a lényeg. Csak ezt kimondani úgy, hogy a Demo2 még bőven fut, nem nagyon ildomos (nem véletlen h internal kommunikáció csak). De én is ezt csinálnám a helyükben.

    (#149) Tuomas hát nyissunk egyet :)

    Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes békénkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes békénkben nem bízik, az áruló.

Új hozzászólás Aktív témák