Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • lo_jo

    senior tag

    válasz Cs1csó #17 üzenetére

    Szerintem nem lesz általánosság belőle. A legtöbb munkakör, ahol ezeket kísérleti jelleggel próbálgatják, az valamilyen kreatív, szellemi terület. Az átlag és a többség nem ilyenben dolgozik ma itthon, a 3 és 4 műszakosok elég nagy része valamilyen termelésben vesz részt, ahol a vezetésnek pont nem számít, hogy mennyire kreatív, kipihent a dolgozó. Persze, ott is lenne előnye, egy nyugodt, nem stresszelő, kipihent munkás kevesebbet hibázik, de az átlag magyar munkáltató nem tart ott, hogy ezt belássa.

    A 3x8, 4x6, 2x12 stb. munkarendben is megoldható. Több ismerősöm is 3 műszakban 4-2 munkarendben dolgozik, náluk lenne ebből 4-3 vagy 3-2. Attól a 8 órás műszak ugyanúgy 8 órás, csak több embert kell felvenni, hogy mindig ugyanannyian legyenek egyszerre munkában. És itt jön a probléma. A multi ezt még ki tudja gazdálkodni, egy nagyobb cégnél jól beosztható, hogy ne legyen leállás, még akkor sem, ha esetleg 1-2 ember elmegy szabadságra vagy épp kidől táppénzre. De egy kkv-nál már akkor is meg tud állni vagy legalábbis lelassulni az élet, ha egyszerre ketten lesznek betegek. Az ilyen helyek nem engedhetnek meg maguknak annyival több bérköltséget, hogy megmaradjon a jelenlegi termelés, de a dolgozók pihentebbek legyenek.

    @Parson Ez nem feltétlenül csak malmozás miatt van, de persze az sem kizárható. Saját példám IT-ból: A karácsonyi szabadságok előtt a csapatunkban láthatóan és mérhetően csökkent a produktivitás. Policy szerint az ünnepi időszakra már nem volt release december eleje óta, a karácsony előtti hétre és a két ünnep közötti napokra pedig csapatonként legalább 1-1 fejlesztő és tesztelő kellett, ha beütne bármilyen gebasz. Szépen lebeszéltük előre, ki-mikor-meddig, mindenkinek jutott pihenés. Januárban beindult újra a nagyüzemi tempó, látható és mérhető volt a javulás a november végi számokhoz képest. Utána eltelt 2-3 hónap és újra érződött a lassulás. Nekünk jött a márc. 15. hosszú hétvége, én meg is toldottam a maradékot szabadsággal, az ügyfélnél is akkoriban volt hasonló hosszú hétvége (több ország, több vallás, van, ahol ortodox naptár van, különböző nemzeti ünnepek, nőnap munkaszünetként, stb), szépen elosztották, hogy ki megy előtte és ki utána szabadságra, a csapat nagy része kipihente magát és újra javultak a mutatóink. Azóta megint lassulunk, de most jönnek a nyári szabadságok. Persze az ilyen hosszabb, 1-2 hetes szabadság után az első pár nap lassabb, fel kell venni a fonalat, de látható, mérhető és beszélgetések alapján érezhető, ha valaki kipihent, feltöltődött. Ilyenkor nem ritka, hogy a csapat által közösen megbecsült feladatokkal valaki hamarabb végez, mert szimplán csak produktívabb.

    [ Szerkesztve ]

  • lo_jo

    senior tag

    válasz Parson #30 üzenetére

    Nem kell még Németországig sem menni, sok helyen ha nem egy kontrollmániás a főnök, akkor a dolgozó vállalkozóként bedolgozva rendszeres státuszjelentésekkel letudja az egészet és onnantól úgy osztja be az idejét, ahogy akarja, amíg kész van a munka határidőre.

    Természetesen egy gyárban könnyebb ránézésre megmondani, hogy kész lett-e a napi 6 raklap bizbasz vagy csak 4,5, de ez közel sem jelenti azt, hogy a kreatív/szellemi munkáknál ezt ne lehetne mérni. Ezért vannak pl. a SMART goal-ok: specific, measurable, achievable, time-bound. Annyi a különbség, hogy a time-bound itt nem a műszak/nap végét jelenti, hanem az adott project végét, ami lehet hetekkel vagy hónapokkal később is. Persze ezeknek a kifutási ideje is hosszabb, ha valaki alkatrészt gyárt, akkor a vevő viszonylag gyorsan elviszi és fizet érte, míg egy reklám kampány egy új termékre hosszabb idő után fejti ki a hatását az eladásokra. Akik pedig értenek hozzá, azok a sikerességét is meg tudják állapítani, figyelembe véve a piaci, gazdasági, társadalmi és egyéb analízisket.

    Aztán persze vannak azok a mérőszámok, amiket ugyan használnak, de sok mindent nem mutatnak meg. Egyik supportos ismerős korábbi munkahelyén volt a lezárt ticket per nap az atyaúristen a mérőszámok között, persze megfűszerezve egy kontrollmániás főnökkel. Ezzel csak azt érték el, hogy a banális, "próbálta már újraindítani" jellegű dolgokért már majdnem ökölharc ment (a főnök örült, hogy milyen lelkes a csapat), a valóban problémás eseteket meg tologatták jobbra-balra. Így néha hetek vagy hónapok után jutott csak oda a dolog, hogy visszakerült hozzájuk és a főnök tudomást szerzett róla, akkor viszont már tényleg meg kellett csinálni. Na ezért nem mindegy, hogy milyen vállalati környezetben kezdenek egy ilyen kísérletbe.

    [ Szerkesztve ]

  • lo_jo

    senior tag

    válasz Parson #36 üzenetére

    Azért ennél több buktatót is érzek, akár 5 munkanapos héttel is. Ilyen feszített tempóval Béla még most elvan 5 napig a munkájával, de hosszú távon úgy fog kiégni, mint az izzószálas villanykörte, az pedig normális helyen a vezetésnek sem célja, Bélának meg főleg.

    Ha van ilyen felállás, akkor arra megoldást kell keresni. Lehet ez az, hogy a Béláknak össze kell dolgozni az Aladárokkal, a Menedzser Marciknak kisebb szeletekre kell bontani a projectet, kitolni a határidőket, de legrosszabb esetekben a Béláknak váltani kell, cégen belül vagy a piacon. A teljesítmény metrikák ki fogják mutatni, hogy hosszú távon az Aladárok viszik előre a céget, a Bélák meg húzzák vissza, legalábbis abban a munkakörben, amiben jelenleg vannak.

    Nálunk is egyébként hasonló helyzet alakul, mert az ügyfél oldalon sokan mondanak fel, főleg Aladárok. Szerencsére Menedzser Marciék látják és értik, hogy mi a helyzet, így nem a Bélák ostorozása megy, hanem átértékelnek dolgokat, előre veszik azokat, amikkel semmiképp nem kéne kicsúszni a határidőből (törvényi, jogi megfelelések, 3rd party változások, stb) és kitolják a "csak" pénzt termelő újítások határidejét, amíg nem tudnak valahogy javítani az Aladár-Béla arányon. Tény, hogy ezen most a 32 óra nem javítana rövid távon, de akár fél éves távlatban is már lehetne előnye. Az első mindenképp az, hogy a Bélák nem a seggükön veszik a levegőt a 3. hónap végére, a másik pedig az, hogy ezzel lehetne Aladárokat csábítani a céghez, akik motiválják, tanítják, segítik a Bélákat, hogy ha nem is Aladárokká, de legalább Ágostonokká váljanak. Mert nem biorobotok dolgoznak, volt a csapatunkból felmondók között is olyan, aki konkrétan elmondta, hogy kevesebb pénzért, de nyugisabb körülményekre vált, neki most arra van szüksége.

  • lo_jo

    senior tag

    válasz Parson #51 üzenetére

    Eleve a kijelző előtti munkavégzés is korlátozott, napi 6 óra a maximum. Ez persze nem feltétlenül 2 órányi kávézást meg kulázást jelent, de pont egy kreatív munkakör az, ahol lehet a géptől felállva is ötletelni, gondolkozni, tervezni. De még nálunk, az IT-ban is bőven van napi 1-1,5 órányi nem gépnél töltött idő, aminek viszont haszna van. Jobb helyeken az issue tracking is úgy megy, hogy nem 8 órát vált át egy napra, hanem 6-ot. Korábban ilyen projecten voltam, a mostanin 8 óráznak, ez is az egyik baja a korábban leírt Aladár elvándorlásnak. A programozás pedig tipikusan olyan, hogy nem a kód beírása az időigényes, hanem eljutni odáig, hogy mit is kell írni. Na ahhoz pont jó, ha a dolgozó többet pihen, hétvégén feltöltődik.

    Ja és még ahhoz egy adalék: az Aladárság és a Bélaság nem egy kőbe vésett szerep, van átjárás. Főleg A->B irányban, elég csak egy magánéleti döccenés és a top Aladár pár hétre Bélává válik. A másik irányban sajnos ritkábban látok mozgást, de volt már nagyon kellemes csalódásom.

  • lo_jo

    senior tag

    válasz Gargouille #72 üzenetére

    De még ott is megoldható, ahol a munka az időkerethez kötődik, csak a munkáltatónak extra bérköltséggel fog járni, mert fel kell vennie embereket. Általában az ilyen helyek nem h-p 8-16 rendben működnek, hanem 24/7. Ahova eddig elég volt X ember, oda most kelleni fog 1,2X. Ez nem fog beleférni minden munkáltatónak, ahogy nem fér bele mindenhol a versenyképes fizetés sem, de szerintem nem hozzájuk kéne igazodni.

    A második felével is tökéletesen egyetértek. Ahol az tud megakasztani teljes folyamatokat, hogy egy ember nincs éppen bent a jóváhagyás miatt, ott nem a 32 órás hét lesz a legnagyobb probléma, hanem már egy kificamodott boka, egy lebetegedő gyerek vagy egy felmondás is katasztrófa. Értelmes vezetés az ilyet észreveszi és tesz ellene, ne legyen olyan feladat, amit csak 1 vagy 2 ember tud ellátni, legyen jogköre a helyetteseknek, stb. Voltam már ilyen helyzetben, szóltunk, hogy ez így nem jó, csináljanak valamit, de az ügyfélnél csak makacskodtak. Aztán amikor beütött a krach, akkor mindenki pislogott és tétlenül topogott. Megvártuk, hogy elmúljon a vihar és szépen válaszoltunk a hónapokkal korábbi email threadre, hogy "esetleg erre kitaláltatok valami megoldást?" 1 hónapon belül kialakították a megfelelő emberekkel az új rendszert.

Új hozzászólás Aktív témák