Új hozzászólás Aktív témák

• #40 Penge_4 veterán #54625216 #39

  Új Válasz 2022-02-17 23:18:49 #40

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Penge_4

  veterán

  válasz #54625216 #39 üzenetére

  "hogy akkor és ott el tudjam dönteni, hogy nekem megér-e egy zsák búzát. Nem kell."
  
  Akkor kezdjük a legelején... Kezdetben cserekereskedelem volt, mígnem rájött az ősember, hogy az áruk egy része romlandó, másik része meg nem osztható el. Nem tudsz adni egy negyed kecskét egy nyúlért cserébe, meg az aranyrögből is nehéz lefaragni éppen annyit, amennyit egy teve ér. A pék meg a hentes meg nem tudta már hova tenni azt a sok tűzifát, kovácsolt vas cuccokat amit a kenyéérért, feldolgozott húsokért kapott cserébe a falu többi lakójától. Így a szükség életre hívott egy univerzális értékmérőt, ami megfelel a következő szempontoknak.

  1. Nehezen vagy egyáltalán nem hamisítható.
  2. Elismeri mind a két fél, aki a tranzakcióban szerepel, illetve minél többen ismerik el, annál hatékonyabb, hiszen annál több mindenre lehet több emberrel akár országhatárokon át cserélgetni különböző javakra.
  3. Könnyen osztható.
  4. Nagyobb értékben is viszonylag könnyen tárolható.

  Az, hogy végül jött az állami pénz és még az aranystandardot is kivezették már a sokadik folyománya a dolognak. A pénz, mint értékmérő ennél sokkal hosszabb múltra tekint vissza.
  Szóval ahogy az arannyal is példálóztál, ott is azért tudod, hogy egy kilós aranyat megér a disznó árfolyamcsekkolás nélkül, mert a beleszülettél, hogy az arany már érték volt még az üknagyapádnak is. Nem kell nézned, hogy most 1000, 2000 vagy mennyi dollár egy uncia.
  A kriptó még relatíve új, de a disznós példát itt is meg lehet feleltetni, hogy ha valaki felajánl egy bitcoint érte, akkor nem kell nézni, hogy most a történelmi 69000 dolláros csúcson áll-e vagy visszaesett 30000-ig.

  "Az állam szerepe volt a kérdés, nem a jogi eljárás hatékonysága."
  A kettő eléggé összefügg. Ha a jogi eljárás nem hatékony és gyakran téved, akkor vagy túlkapásokkal van tele a puha diktatúra, vagy annyira balliberálissá válik a törvénykezés, hogy lassan pezsgőfürdő meg lávaköves masszázs is lesz a börtönökben.

  "Állami erőszak monopólium nélkül semmilyen jognak nem tudsz érvényt szerezni, se hatékonyan, se máshogy.
  Az érdekeidet persze érvényesítheted magánúton erőszakkal is, csak annak meg a joghoz nem lesz köze."

  A jog egy társadalmi konstrukció. Kezdetben itt is természeti törvények voltak, aztán rájöttek, hogy civilizációt csak összefogással lehet építeni, szóval a jog elődjét a vallások és az Egyház adta, annak idején ők mondták meg, hogy mit szabad és mit nem.

  Végül itt is eljutottunk a mai állapotig, amikor meg az erősebb kutya politikus mondja meg, hogy mit szabad és mit nem és ezt akár visszamenőleges hatállyal is törvénybe iktatja.
  Illetve a csoda 21. századodban is ahhoz van jogod, amihez az adott terület, amelynek fennhatósága alatt állsz keretet enged. Thaiföldön jogod van 8 éves transzneműekkel dugni, viszont egy füves cigiért börtönbe kerülsz. Az arab államokban jogod van 3 feleséget tartani, ha anyagilag el tudod őket tartani az iszlám előírásai szerint és lehet akármennyi ágyasod, emiatt nem nézhet rád rosszallóan egyik asszonyod sem, a megcsalásért meg kövezés jár. Egyes afrikai országokban vásárolhatsz rabszolgákat és meg is ölheted őket. És most erre ha azzal jönnél, hogy az állampolgárság átnyúlik a határon, van kettős állampolgárság is és ebben az esetben lemondhatok bármikor a magyarról, akkor meg már adóalany sem leszek meg papíron semmi közöm az országhoz többé.

  És ez a 21. század. Úgyhogy a jogot inkább ne állítsuk be úgy, mint valami magától értetődő, univerzális, mindenki által elfogadott, korrektnek, igazságosnak, méltányosnak, akárminek tartott valami. Mert az még a fejlett világon belül sem érvényesül.

  "születhetett volna azóta n+1 kreált nyelv jobb marketinggel, jobb konstrukcióval, de még csak kísérletek se nagyon voltak, mert megértették, hogy már az alapelvek szintjén hibás az elgondolás."

  Vagy talán amiatt a paradoxon miatt, ami miatt a társadalom is ilyen, amilyen (gazdagok-szegények aránya, PhD végzettségűek és iskolázatlanok aránya, stb.).
  Mégpedig, hogy aki eljut arra a szintre, hogy elkezdje őt foglalkoztatni egy ilyen társadalmi kérdés, akkor számára és a közvetlen környezete számára nem is probléma többé.
  Akinek meg probléma, az fel se fogja magát a problémát, nemhogy stratégiát alkosson a megoldására.

  A nyelvekkel foglalkozó szakemberek pedig nem épp a legjobban fizetett szakmák.
  Tehát még mindig hiányzik a képletből egy nagyon gazdag ember, akinek rengeteg felesleges pénze van és szívügye az adott dolog. Hogy elterjessze a számára kedves mesterséges nyelvet az egész világon.

  Mint Bill Gates a vakcinákat kezdetben Afrikában, majd a covid valóságos mennyei manna volt számára. Vagy Soros György, aki a nyílt társadalommal kísérletezik, egyelőre sandboxban, jó nagy óceánnal elválasztva a valódi lakóhelyétől, hogy ha valami félresiklik, akkor ő és a fia tisztes távolságból biztonságban legyen.

  Bezosnak meg Musknak az űrutazás a hobbija. Másoknak a kriptopénzek, metaverzum, akármi. Buffettnek a jó öreg tőzsdézés, a jó öreg omahai házikó meg a jó öreg 3 dolláros meki menü. Bernard Arnaultnak meg a Gucci táskák meg a márkás pezsgők.
  Nem nagyon látok a Forbes listán olyan milliárdost, aki potenciálisan tolná egy bármilyen n+1. mesterséges nyelvnek a szekerét, mert ez válna a személyes szívügyévé.
  Ahogy az S&P500 felső mezőnyében sem olyat, akinek költség/haszon arány tekintetében egy ilyen törekvés a prioritási lista elején lenne vagy szerepelne egyáltalán bárhol is, mint ötlet.

  Főleg manapság, amikor már az okostelefonok, tabletek, internet meg minden miatt a legújabb generációk folyékonyan beszélik az angolt és angolórán 4-es, 5-ös az osztály, magyar nyelvből meg a fele bukásra áll és a szlengjeik többsége is az angolból van átvéve.
  A fordítóprogramok meg olyan szinten vannak, hogy két olyan ember elcseveg egymással minimális hibákkal, ahol mindkét fél a saját nyelvéről fordítja a másikéra (ahol a fordítóprogramban még köztes nyelv az angol).

  Tehát még ha valaki látna is benne fantáziát, beláthatja, hogy 20-30 éven belül már mindenki közel anyanyelvi szinten fogja beszélni ha nem az angolt, akkor az arabot vagy a mandarint vagy ezekből lesz majd összerakva valami halandzsa, mint az indiai angol.

Új hozzászólás Aktív témák