Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #40553216

    törölt tag

    válasz #06658560 #21 üzenetére

    Tájékozatlanságodat leplezheted magabiztossággal, de csak nevetségessé teszed magad. Inkább olvasgass! (A HVG blogja talán elfogadható forrás):
    Miért felelős Marx?
    Miért nem hiszik el?

    Proletárdiktatúra
    „A proletárdiktatúra Karl Marx által a 19. század közepén bevezetett fogalom, azon átmeneti időszak megnevezésére szolgál, melynek során a proletariátus képviselői a kezükbe ragadnak minden hatalmat a tőkés társadalmakban fennálló burzsoá állam lerombolása érdekében, és ezzel lehetővé teszik az átmenetet egy osztályok nélküli társadalomba, a kommunizmusba.”

    Kitől tanulta Lenin a forradalmat?
    Előzmények:
    Ki volt Lenin?
    Kéz a torokra, térd a mellre
    Új módszerek, új kegyetlenségek

    [ Szerkesztve ]

  • #40553216

    törölt tag

    válasz #06658560 #31 üzenetére

    Szerinted az 1847-es, az 1867-es és az 1881-es Marx ugyanaz a személy volt?
    Már ne haragudj, de ha te az agyament komcsi utópia kiötlője által is buktának tartott, ezért az élete végéig farigcsált elméletét először a nyilvánosság elé táró Kommunista Kiáltványhoz mint ősforráshoz akarsz visszanyúlni, az szánalmasan. Nem tűnik fel, hogy ez a szerencsétlen nyomorult Marx éppen azért faragta egész életében, mert még idejében pofán vágta a valóság?
    A Szu-nak nem volt semmi köze? Nem hát. :DDD
    „Marx tanításait még Nyugaton is elismerik; ezen felül mind ott, mind Oroszországban elterjedt az a nézet, miszerint ahogy Sztálin "eltorzította" Lenin tanításait, úgy Lenin is "eltorzította" Marx és Engels eszméit – többek között éppen a "össznépi társadalmi boldogulás" építése során alkalmazott jakobinus módszerekkel. Azonban Marx és Engels tanításainak tüzetesebb vizsgálata során kiderül, hogy ők éppúgy hívei voltak a jakobinusoknak és azok forradalmi terrorjának, amit az "emberiség boldog jövője" érdekében gyakoroltak. Amikor Oroszországban a Zemlja i Volja (Föld és Akarat) nevezet? szervezet 1879-ben a forradalmi agitáció és a forradalmi terror híveinek két táborára szakadt, Marx az utóbbiak pártjára állt. Közeli ismerősei egyike is alátámasztja ezt: "A kettő közül egyértelműen a terroristák oldalára állt, és azok programját támogatja." 1880 novemberében az európai forradalmi helyzet összegzése során Marx ezt írja: "Oroszországban... még nagyobb a sikerünk. Egy terrorista központi bizottság van a mi oldalunkon."
    Marx öröme nem ok nélküli; 1881. március 1-jén ez a terrorista bizottság végzi ki II. Sándor cárt – éppen őt, aki felszabadította a jobbágyokat, és széles kör? reformok megvalósítását indította el országszerte: ha ezek időben végbementek volna, valószínűleg semmiféle szocialista forradalomra nem került volna sor Oroszországban. Az uralkodó megölését követően azonban fia, III. Sándor fékezni kezdte a reformfolyamatokat, a forradalmárok szervezeteit pedig feloszlatta.
    1887-ben az új cár elleni merényletkísérletért kivégezték Lenin bátyját, Alekszandr Uljanovot, aki a Narodnaja Volja (Népakarat) nev? párt terrorista frakciójának egyik szervezője és vezetője volt – ez a frakció vitte véghez egyébként II. Sándor meggyilkolását is. Sokan úgy tartják, éppen ez az esemény indította fel Vlagyimir Uljanovot a marxizmus tanulmányozására, és később már Leninként bosszulta meg bátyja halálát az Orosz Birodalom lerombolásával, és nemcsak az egész cári család, de emberek millióinak kivégzésével is.
    Bizonyára ebben is van némi igazság; azonban kiért és miért álltak bosszút maguk a marxizmus alapítói – főként a gyártulajdonos, viszonylag jómódban élő vállalkozó, Friedrich Engels? Még 1845-ben a következőt írja A munkásosztály helyzete Angliában cím? könyvében: "Az egyetlen lehetséges kiút az erőszakos forradalom maradt, és ez nem is fog sokáig váratni magára... A szegények harca a gazdagok ellen véresebb lesz minden eddigi háborúnál, amit emberek vívtak egymással." A küszöbön álló, szegények és gazdagok közötti polgárháborúról Marx azt tartotta, hogy ötven évig is el fog tartani; és ami különös, ez egyáltalán nem zavarta őt! Hiszen ahogy vallotta, "az erőszak csupán a régi társadalom bábaasszonya, amikor az már az újjal viselős".
    Ahogy a francia jakobinusok, Marx, Engels és később Lenin és a bolsevikok is a terroron keresztül képzelték el az "új társadalom" megszületését. Így beszélhetett aztán Marx II. Sándor gyilkosairól mint "valóban tettre kész, melodramatikus pózok nélküli emberekről".
    A már nem "ifjú és bohó", hatvankilenc éves Engels ezt mondja: "Nekem mint forradalmárnak minden, a célhoz közelebb vivő eszköz megfelel, úgy a legerőszakosabb, mint a legszelídebbnek látszó."
    Marx és Engels ifjúkoruktól kezdve bálványozták a tengernyi vért ontó jakobinusokat; főleg a vérszomjas Marat-t, akit a forradalmárok "a Nép Barátjának" neveztek el. Engels időskorában így írt: "Sok szempontból tudat alatt a Nép Barátjának nagy példáját követjük… Marat kíméletlenül leszakította a maszkot a nap bálványairól (Lafayette-ről és másokról). Egyrészt azért, hogy lelepleződjenek, akik a forradalom elárulására készültek, másodszor pedig ő, miként mi, nem tartotta befejezettnek a forradalmat, ellenkezőleg, azon volt, hogy folytonosnak kiáltsák ki azt."”
    „Engels pedig már 1891-ben kijelentette a németországi forradalommal kapcsolatosan, hogy "Németország csakis forradalmi módszerekkel fogja tudni megtartani magát, amiért könnyen lehet, hogy nekünk fel kell állnunk az állam etetőjénél, és visszajátszani az 1793-as évet".
    "Visszajátszani az 1793-as évet" – vagyis újra felidézni azt a tömeges terrort, amit száz évvel azelőtt a francia jakobinusok véghez vittek. Így hát kétségtelen a marxizmus és a jakobinusok közötti párhuzam – ugyanúgy, ahogy a leninizmus is összefonódik az előbbi kettővel.
    Ilyen módon Lenin (később Sztálin) fő tanítómesterei Franciaország és Németország forradalmárai voltak. Az sem véletlen, hogy az orosz forradalom hírét épp ezekben az országokban fogadták pozitívan széles társadalmi rétegek; erre ma nem szívesen emlékeznek Nyugaton, ahol a lenini és sztálini kegyetlenségeket inkább az "orosz vadsággal" magyarázzák.”
    Van néhány eredeti, a Kommunista Kiáltvány előttről származó részlet Marxéktól. Tudod, azok a felesleges tanulmányok is pofán tudják b.szni az embert, mikor kiderül, egész életében hülyeségben hitt, mert egy ostoba komcsi volt a töritanára, ő maga meg jó komcsihoz illően megfelelően lusta volt egész életében az önálló gondolkodáshoz.

    [ Szerkesztve ]

  • #40553216

    törölt tag

    válasz #06658560 #31 üzenetére

    Szíved joga egy beteg, embertelen, agresszív ostobaságban hinni. De ezt otthon tedd, a négy fal között!

    (#33) Rive
    Mit is akart közölni a költő?

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák