- Microsoft Office és Office 365 topic
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Proxmox VE
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Az Apple iPadOS-t is megrendszabályozza az EU
- Synology routerek
- Windows 11
- HBO Max & OD topic
- Otthoni hálózat és internet megosztás
Új hozzászólás Aktív témák
-
Abu85
HÁZIGAZDA
A törlés. Ez nyilvánvaló. Nincs értelme a Cannonlake-et az Ice Lake után kiadni. Ha nem csinálna ebből presztízskérdést az Intel, akkor már rég rátenyereltek volna a DEL-re, mert kb. két hónapnyi közelségre került az utódhoz.
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
A gyártástechnológiában nyilván, de ez nem azt jelenti, hogy a Cannonlake-hez ragaszkodni kell. Az Ice Lake is ott van.
Amúgy 2021 jelenleg a 7 nm-es target. Még az eredeti Otellini útitervben volt a 7 nm 2018-ra időzítve, de ahhoz képest már nagyon elcsúsztak. Ez amúgy még nem lenne baj, de a többi gyártó nagyon durván rágyúrt a density libekre, míg az Intel ide alig rakott pénzt, mondván úgyis mindenki előtt maradnak. Az egyáltalán nem volt benne a számításban, hogy nekik 2019-re nem lesz 7 nm-es node-juk. Igazából nem is biztos, hogy célszerű végigvinni az útitervet a tologatással. Sokkal kedvezőbb lenne, ha már 2020 utánra terveznének.(#26) b. : Többször írtam már neked, hogy ezek az értékek így önmagukban nagyon csalókák. A 14 nm-es node-on a GloFo-nak kellene hoznia a legrosszabb tranzisztorsűrűséget, mégis a tényleges lapkák esetében ők hozzák a legjobbat. A density libek a fontosak ebből a szempontból.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
Nem lesz 2020-2021-nél hamarabb 7 nm-es lapkájuk. Ez nem egy olyan dolog, hogy a következő héten eldöntöm, hogy jövőre már gyártom. Erre vonatkozóan 2015-ben kellett volna meghozni a döntéseket. Egyébként nem nagyon tudnak ezzel mit csinálni. Brian jött és költségcsökkentési céllal szélnek eresztette a mérnököket, akiket felszippantott a TSMC, a GloFo, stb. Mire rájöttek, hogy a fiatalok nem tudja ugyanazt megcsinálni, akkorra késő volt. A Cannonlake-et is hiába tervezték 2016 végére, 2018 vége lesz belőle.
Erre mondtam, hogy csalóka. Vesd össze a 14/16nm-es node-oknál ezeket az adatokat a végleges lapkákkal. A gyakorlatban fordítva alakult minden, mint az akkori táblázatokban. Ezek nem szentírások, nem a komplex áramkörökre vonatkozó adatok.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
Mint írtam nem igazán van olyan, hogy fejlettebb node. Az egészbe nagyon beleszól az alkalmazott density lib. Emiatt például a Zen kisebb mag is, mint a Skylake mag. Pedig ha a papírból indulunk ki, akkor nagyobbnak kellene lennie. Csak a papírnál sokkal nagyobb hatása van a density libnek.
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
Az Intel nem árulja már el az újabb lapkák adatait. Nem akarják, hogy az emberek rájöjjenek erre. Egyébként nem a node a probléma. Lényegtelen, hogy hányadik verzió az adott 14 nm-es csík. Az előnyt az AMD a density libből szedi össze. Képzeld el ezt úgy, mint egy programfordítást. Minden gyártónak van egy "fordítója", és abból lesz meg a fizikai dizájn. Na most a "fordító" döntően befolyásolja, hogy ez milyen lesz, mint a programozásnál is számít, hogy mivel fordítod a forráskódot. Az AMD-nek ez a "fordítója" veszettül jó, míg az Intel ebbe nem rakott túl sok pénzt, mert akkor nem volt értelme, amikor nekik volt a legkisebb szám a nanométer előtt. Tehát mindegy, hogy +, vagy ++, vagy végtelen+ verzióval nézed, a különbség a "fordítónál" keletkezik.
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
válasz Fücsök007 #37 üzenetére
Ez attól függ, hogy hol nézed a technológia előnyt. Ha például kizárólag a gyártástechnológiánál, akkor még mindig előnyben vannak. Nem sokban, de még előny. Viszont vannak más tényezők is, amelyekbe az Intel nem invesztált, míg a többiek igen, és itt hátrányba kerültek. Egy kész lapkánál ezek a tényezők keverednek. Például az AMD általános gyártástechnológiai háttere a Raven Ridge esetében már alapvetően jobb lehetőségeket biztosít számukra, mint az Intelnek a saját háttere a Coffee Lake-nél. Ezért tudták átvenni az ultramobil szinten a trónt, és erre az Intel nem is fog tudni válaszolni a következő node-ig.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
válasz Fücsök007 #44 üzenetére
Tavaly novemberben Krzanich is eladta a minimum feletti részvényeit. Sőt, alapvetően mindenki, aki tudomást szerzett a Meltdown/Spectre dologról. Azért a bennfentes kereskedelmet nagyon nehéz bizonyítani, pénzt bukni pedig senki sem szeret. Azt pedig pontosan tudják, hogy a Meltdown fix eléggé kibabrál a szerverbe szánt hardvereikket, míg az AMD megoldására nincs negatív hatással.
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
A tényeket ne vedd már figyelmen kívül kérlek. [link] - ezek létező lapkák, ebből lehet számolgatni. Abszolút igazat mond Fücsök007, amikor azt írja, hogy ugyanakkora csíkből az AMD jobb tranyósűrűséget hoz ki. Nem is kevéssel jobbat. Ha nem hoznának jobbat ki, akkor az Intel még mindig publikálná a saját adatait az újabb lapkákra, mert régen erre verték a mellüket.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
Az a baj, hogy nem fogod fel, hogy miről van szó. Nézhetnénk 14 nm++++++++++++++++++++++-t is, de az Intel nem tud ledolgozni HDL-hez hasonló hatékonyságú denslib nélkül egy ekkora hátrányt. Ez nem a gyártástechnológiánál keletkezik. Ha nem lenne itt hátrányuk nem azt mondanák a tranyószámot firtató kérdésekre, hogy a Skylake óta titkosak az adatok. Vagy esetleg úgy gondolod, hogy ezeket azért titkolják, mert nem akarják megalázni vele az AMD-t?
Igazából rákötötted magad egy adatra, de meg sem próbálod megérteni, hogy a gyakorlatban mennyire kevés jelentősége van annak a több tucat más tényező mellett.[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
Csak nem veszed számításba, hogy a gyártástechnológiába a szoftver is beletartozik, elvégre a tervezés már nagyrészt automatizált. És végeredményben mindegy, hogy szoftverből, vagy a fémből hozod a jobb tranzisztorsűrűséget. Ami számít, hogy melyik lesz a jobb. Fücsök007 nyilván fogta a publikus adatokat a lapkákra vonatkozóan és összehasonlította. Neked is leírtam ezeket.
(#57) b. : Úgy, hogy olyan libet írsz, ami közelebb tudja egymáshoz helyezni a tranyókat a fizikai dizájnban. Persze ez marha nehéz, de leegyszerűsítve ez a titok. Azért azt számold bele, hogy amikor a nyers táblázatos adatokból dolgozol, akkor azok sokszor SRAM adatok. Egy komplex áramkör esetében a tranzisztorok sokkal, akár háromszor-négyszer távolabb lehetnek csak egymástól.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
Nem teljesen. Részigazság van benne, csak nem az órajel az oka a tranzisztorsűrűség változásának, hanem a density lib. A prototípus GPU azon a liben készült, amit az Intel a kicsi lapkáihoz használ (Apollo/Gemini Lake). Ettől még lehetne magas az órajel, ha a density lib jobban lenne kalibrálva, de mocskos nehéz magas órajelet is biztosítani jó tranzisztorsűrűséggel. Egyedül az AMD HDL-je tud 3-4 GHz-es órajelet, a többieké 1-2 GHz-nél megáll. Ezért használnak sokan HPL-szerű libet a nagyobb lapkákhoz, míg az AMD már a CPU-t is HDL-lel tervezi, sőt, manapság az IGP-t HPL-en. A lényeg, hogy a HDL-szerű lib nem zárja ki a magas órajelet, csak rendkívül nagy mérnöki kihívás összehozni.
A 14 nm-es FinFET node nem SOI, hanem bulk.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
A Raven Ridge is SOC és működik 12 wattos TDP-vel. Nem ez a probléma, hanem az órajel. Veszettül nehéz olyan HDL-szerű libet csinálni, ami 2 GHz fölé megy. Az ARM-os lapkák éppen ezért használnak a gyors processzorklaszterre HPL-szerű implementációt. A körülötte lévő komponensek HDL-ek. Bár hozzá kell tenni, hogy ha az ARM dizájnját használják fel, akkor az mind HPL-szerű, mert az ARM Artisan licenc nem optimalizál másra.
Még a Carrizo APU esetében jelentették be, hogy HDL-re optimalizálják a CPU-s részt. Elég jó az implementációjuk már ahhoz, hogy hozzák ezzel is a 3-4 GHz-et. [link] , [link] - A Raven Ridge nem sokban különbözik, több részegység van a CPU körül HDL-lel tervezve. Ezért lett olyan magas a tranyósűrűsége. Az IGP a Carrizo óta HPL, de a Raven Ridge esetében annyiban változott ez, hogy az egyes részegységek HDL-lel vannak tervezve, tehát ilyen hibrid megvalósítás lett.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
Könnyűnek egyáltalán nem az, ha az lenne, akkor nem csak egy maroknyi cég tudna egy lapkát széles teljesítményspektrumon skálázni.
ARM CPU nincs, mert ők nem adják meg. Az egyes gyártók néha a teljes SOC-ra megadják, de a mobil lapkáknál sokszor csak a lapkaterület 20%-át teszi ki a CPU, sőt, manapság annyit sem.A Carrizo volt az első lapka, aminél ezt komolyabban bevetették. Azóta ezt a modellt alkalmazzák mindennél.
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
Új hozzászólás Aktív témák
- Microsoft Office és Office 365 topic
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Autóhifi
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Milyen okostelefont vegyek?
- Az alaplapgyártókra hárítja az Intel az egyes Core CPU-k stabilitási gondját
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- PlayStation 5
- MWC 2024: Titkok, HMD, Barbie
- Proxmox VE
- További aktív témák...