Új hozzászólás Aktív témák
-
A Napszinkron pálya (észak-dél) esetén jó lenne. Az egyenlítő főleg a Geostacionárius (GEO/GTO) pályánál előny.
De egyébként nemrég jött a Virgin Galactic, hogy lehet tárgyalnak a skót űrkikötő igénybe vétele terén.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Na, akkor kicsit bővebben, most már nem telefonról.
Először is mindig az a kérdés, hogy milyen pályára akarsz valamit állítani. Tök jól hangzik, hogy egy rakéta X kg hasznos terhet képes 200km magas LEO pályára állítani, de legalább ennyire fontos, hogy milyen pályaszögre és milyen földrajzi szélességről. 0°-os, vagyis egyenlítői pályára értelemszerűen az egyenlítőről a legoptimálisabb indítani. No és ha te 52°-os pályaszögre akarsz állítani, az ISS-re valamit? Akkor a rakétának északnak kell tartania, és bizonyos szintig "ellendolgoznia" az egyenlítői szélesség perdületi energiájának, ami amúgy hasznos volna.
Nem túl jó ábra, de hirtelen ezt találtam:
Ezen különféle dőlésszögű pályákat lehet látni. Érdemes megfigyelni, hogy az adott pályák a Föld mely szélességi fokáig mennek "fel". Értelemszerűen az egyenlítő felett keringő műhold sose fogja a sarkkört meglátni...
Most lépjünk egyet vissza, ha van egy adott szélességi körön lévő indítóállásod, és elindítasz keletre a Föld perdületét maximálisan kihasználó rakétát, akkor a szélességi körnek megfelelő dőlésszögű pályára állítod.
Bajkonur például a 45°-os északin van, Cape Canaveral a 28°-os északin. Akkor miért 52°-os pályaszögön volt a Szaljut, Mir vagy az ISS? Mert ez volt az ideális középút a Szovjetunió és aztán Oroszország területi lefedettsége és a rakéta ideális teherbírása között. Anno még a Vosztok-1 is ezért meg 65°-os pályán - hogy minél több időt töltsön el a Szovjetunió felett. Az amerikaiak a Mercury és Gemini űrhajóknál nem szórakoztak ezzel, mert egy csomó hajóról és földi bázisról követhették őket, így aztán 25-32°-os pályákra álltak ezek az űrhajók. Az első űrsikló út meg például 40°-osra...
A lenti ábra jól mutatja, hogy a különbség nem sok (0,4%), csak ne feledjük el, hogy kb. minden kg feljuttatásához nagyjából 250-500kg kell. Tehát úgy néz ki, hogy ha egy adott rakéta az egyenlítőn mondjuk 10 tonnát tud felvinni 0°-os pályára, akkor Bajkonurból 0°-osra már csak nagyjából 8 tonnát fog tudni. Hozzávetőleges érték, de érthető, hogy miért akarták az EuroSoyuz programot tető alá hozni, hogy az egyenlítő mellől lehessen Szojuz rakétát indítani....
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Próbálom képekkel jobban illusztrálni:
Ezen az látszik, hogy adott dőlésszög esetén mekkora terület felét halad el az űrjármű. A 28° ugye Cape Canaveral esete, az 52° pedig az ISS.
Tök jó, akkor a skótok mit akarnak...
Nos nézzük meg ezt a képet:
Ez a polár pálya, észak-dél felé. Mivel a Föld elforog alatta, a pályán haladva elhalad az egész bolygó felszíne felett. Ezért népszerű a kémműholdak terén, vagy a Föld-megfigyelő (pl. Meteorológia műholdak) esetén.
Ennek egy speciális változata a Napszinkron pálya, melynél mindig adott napszakban halad el a műhold az adott terület felett.
Nos ilyen palyáknál igenis van értelme egy ilyen északi indító állásnak...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#15
Cifu
nagyúr
Depression
#13
válasz
Depression
#13
üzenetére
Sacc per kábé ezt megépíteni:
A rakéta, ami innen indulni fog a tervek szerint a brit Orbex Space (és a Lockheed Martin UK) által építendő, max. 180kg-ot Föld körüli pályára állítani képes Prime hordozórakéta lesz, amire nagyjából 30 millió fontot szedtek össze eddig (ebből 5,5 millió fontot állami támogatásból).
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A Skócia felvidék és szigetek cég (Highlands and Islands Enterprise) pont azért van a támogatók között, hogy 400 munkahelyet teremtsen Skócia egyik legelmaradottabb térségében (nem lakatlan rész, csak ritkán lakott). Ez kb. olyan, mintha itthon egy Tiszántúli beruházást támogatnának...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
-Skylake-
#17
üzenetére
Hajdan volt brit hordozórakéta-program, aztán összebútoroztak a németekkel és a franciákkal az Europa program keretében - és ebből lett egy jó nagy fiaskó. Especiel az első fokozatot adó brit rakéta mindig jól működött.
Jelenleg ahol tényezők próbálnak lenni azok a kis méretű nano-műholdak (pl. Cubesat) indítására specializálódott hordozórakéták piaca. E téren nagyjából 2-3 tucat cég próbálkozik jelenleg, az Egyesüt Államoktól kezdve Spanyolországon át Kínáig mindenfelé. A cél az, hogy olcsó műholdakat olcsó rakétákkal indítsanak, mégpedig függetlenül más tehertől. Jelenleg a cubesatok leginkább nagyobb műholdakat indító rakétákra "rideshare" módra kerülhetnek, ezzel kapcsolatos problémákkal (a fő tehertől függ mikor és milyen pályára indulhatnak). Ezen a piacon legelőrébb az amerikai SpaceLab jár, aki már egy tesztindításon túl van. A legnagyobb feltörekvő pedig a Virgin Orbit, amely a Virgin Galactic cég spinoffja lett, és a Virgin Airways egyik kiszuperált Boeing 747-esének szárnya alól fog kis méretű rakétát indítani. Ők eredetileg amerikai működéssel számoltak, de jelenleg érdeklődnek a brit területről való üzemelés felé is.
Ez egyébként a katonaság számára is fontos terület, az USAF kb. 2 évtizede szeretne olyan kis méretű hordozórakétát, amely 1-2-3 napon belül műholdakat juttathat fel a jelenleg általános hónapokkal szemben. Egy háborús helyzetben a lelőtt műholdak pótlása, avagy megfelelő pályára állítandó kommunikációs / kémműholdak indítása igen vonzó lenne a hadsereg számára. Ezt jelenleg csak Kína valósította meg, ők a Hosszú Menetelés 6 rakétát erre kondicionálták, ráadásul gumikerekes alvázra rakták, hogy még fix indítóállásra se legyen szükség, amit háború esetén könnyű lebombázni...
Hogy az Orbex hol van ezen a skálán? Hát jelenleg eléggé alul. Most toboroznak munkaerőt, de egy hajtóműteszten már túl vannak. Alsó hangon is 2-3 év lesz, amíg sikeres indítási kísérletig eljuthatnak. Ez most alapvetően két dologról szól(t). Egyfelől a HIE verheti a mellét, hogy Észak-Skóciában munkahelyeket teremthetnek, az Orbex meg mutogathatja a befektetőknek, hogy hát ők öles lépésekkel haladnak a fejlődés útján, már indítóállásuk is lesz (ami persze még mindig arról szól, hogy adjatok még pénzt, hiszen a SpaceLab több, mint 90 millió dollárt égetett el az első kísérleti indításig, az Orbex meg még fele ennyi pénzt se tud felmutatni...).
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@Batchman: Ez valahol kényszerházasság. A Skótok munkahelyteremtést, fejlesztést akarnak, az Orbex meg azt, hogy minél kevesebb saját pénzből elérjen valamit.
Egyébként ez még a jobbik féle fejlesztés. A briteknél tavaly verte ki a biztit az, amikor ráébredtek, hogy miként működik a piaci világ a nagy megrendeléseknél. Építettek két 65 000 tonnás hordozót (Queen Elizabeth és Prince of Wales), és anno durva kampány ment, hogy Angliában építsék meg őket (az egyik konzorcium Franciaországba vitte volna a végső összeszerelést, mert ott volt megfelelő méretű és megfelelően felszerelt dokk). Persze a hazai ipar, nacionalizmus és a többi. A vége az lett, hogy felszereltek egy megfelelő szárazdokkot - de például az 1000 tonnás portáldarut Kínából vették, mert hát olcsó és jó. Megépült a két hajó, drágán, lassan, sok botránnyal (már elkezdték építeni a QE-t, mikor még mindig azon vitáztak, hogy akkor katapulttal felszerelt hajó legyen F-35C-vel, vagy ugrósáncos, F-35B-vel...). Majd amikor a PoE-t is vízre bocsátották, a hajógyár közölte, hogy szép, akkor most pár ezer embert leépítünk, mert nincs több megrendelés, a portáldarut meghirdették eladásra, mert sose lesz többé kihasználva, és így tovább. A média és a szakszervezetek meg ki voltak akadva, a hajógyár viszont szétette a kezét, hogy mégis mi járt a fejükbe, mi fog történni, ha elkészülnek a hajók?
Alapjában véve ez sem különbözik egy "zöldmezős" fejlesztéstől, "csak" itt rakétaindító-állást építenek...
@Lacc: A Skylon-ról rohadt nagy kuss van, amióta a BAe bevásárolta magát a Reaction Engines cégbe. A saját tippem az, hogy a SABRE hibrid (rakéta-torlósugár) hajtómű a BAe-nak hiperszonikus robotrepülőgépekhez kell, de amúgy ők nem akarnak pénzt adni egy űrrepülőgépre - az drága, és ki tudja mikor térül meg. Egy hiperszonikus rakéta viszont rengeteg téren kihasználható, robotrepülőgépek, levegő-levegő vagy föld-levegő rakéták, stb...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
it A britek célja, hogy a műholdfejlesztésben és -gyártásban vezető szerepet töltsenek be.
- Több db HP Thunderbolt dock 230W G2 230W -os töltővel MONITORCENTER
- Philips Evnia 42M2N8900 Gamer Oled Monitor!42"/4k/138hz/0,1ms/Freesync-Gsync/HDMI 2.1/TypeC/Ambiglow
- -56% HP EliteBook 840 G8:i7 1165G7,16GB RAM,512GB NMVe SSD,Iris Xe,IR kam.+ujj.olv.,vil.MAGYAR bill.
- Monitortató plexi konzol több elérhető készletről MONITORCENTER
- -50% HP EliteBook 840 G8: i7 1165G7,32GB RAM,1TB NMVe SSD,Iris Xe,IR kam.+ujj.olv.,vil.MAGYAR bill.