Új hozzászólás Aktív témák
-
#45
[Prolixus]
addikt
bambano
#43
[Prolixus]
addikt
" még mindig kémiailag tudunk a legtöbb energiát tárolni azonos térfogatban, mint pl. benzin."
Ez irreleváns érv a végesség szempontjából.
"közvetlenül széndioxidból és vízből állítsanak elő bioüzemanyagot génmódosított baktériumokkal, a termőföld és a növény kihagyásával. szerintem ez sok szempontból jó ötlet"
A fermentációkhoz speciel pont értek. A konkrét kutatásról mondjuk nem olvastam, de ez biztosan bukó, ha mérlegre rakod a dolgokat. Eléggé képtelenség szaga van. Egyrészt a baci nem fog neked hosszú szénláncú alkánokat gyártani (benzin). Nem tudok róla, hogy ilyen enzimek léteznének az élővilágban. Az meg még nagyon messze van, hogy de novo, gyakorlatilag a nulláról tervezzenek olyan enzimeket, amilyenekhez még hasonló se nagyon fordul elő az élővilágban. Másrészt nem CO2-ből. Nem véletlenül van az, hogy az élőlények a komplex szénforrásokat bontják le, és ezekből nyerik az energiát, és nem fordítva. Glükóz, zsírsav stb lebontásából nettó energia lesz. ezek felépítése energiát igényel. Ugyanez igaz lenne az alkánokra is. Tehát tegyük fel, a baci gyártja neked a benzint. Viszont a bacinak akkor is kell energiaforrás, amiből az anyagcseréjét meg az alkángyártás energiáját fedezi. Kell neki táptalaj, amiben szénforrások vannak. Ez lehet mondjuk kőolaj (talán meglepő, de vannak olyan bacik amik tudják bontani), vagy valamilyen más, szerves szénforrás, tipikusan valamilyen szénhidrát. Természetesen ezeket meg kell termelni. Ez természetesen energia, meg úgy is, ha a termésbe fordított energia egy része nyilván napenergia.
Szóval ez így nem működhet. A fosszilis energiaforrásoknál is a nagy molekulákat bontják le, jelentős részben végeredményben CO2-re, miközben energia szabadul fel. A fordított folyamat pont, hogy energiaigényes, akár bacival csinálod, akár mondjuk vegyiparban szintetizálod. Etanolra amúgy ugyanez igaz. Etanolból lehet energiát nyerni, közben CO2 keletkezik. A folyamat ellentettje pont, hogy energiaigényes.
[ Szerkesztve ]
I'm no hero Doc, I'm just your regular US Army Mark 4 cyber commando
-
#47
[Prolixus]
addikt
bambano
#46
[Prolixus]
addikt
Nem írtad, hogy milyen körülmények között lennének a bacik tartva. De igazából mindegy is. A lényegen ez nem változtat. CO2-ból alkánt csinálni energiaigényes folyamat, akárhogy is csinálják. Ehhez az energiát meg megint vagy nem megújuló energiaforrásokból lehet nyerni, vagy megújulókból, de akkor jönnek ugyanazok a problémák, amik jelenleg is vannak.
A "kibúvó" nyilván a napenergia felhasználása lenne. Akkor meg egyszerű fotoszintézisről lenne szó (mint az algás bioreaktornál), annyi csavarral, hogy a termék nem szénhidrát, hanem szénhidrogén. Sokkal jobban nem járnánk.
[ Szerkesztve ]
I'm no hero Doc, I'm just your regular US Army Mark 4 cyber commando
-
Tudomásom szerint villamos energiát nem lehet hatékonyan szállítani akármilyen messzire. Ilyen fél-kontinensnyi távolságok mellett a szállítás költségei túl magasak lennének, még akkor is, ha a termelőnél netán ingyen keletkezne az energia. Tehát Európa nem szomszédos részei nehezen lennének azzal kisegítve, hogy a Szaharában meg Spanyolországban sokat süt a nap. Ha a Hortobágyot lehetne erre használni, az persze M.o-nak sokat segíthetne...
-
itt egy indokolatlan szűkítést követtél el, az energiát leszűkítetted villamosenergiára. holott a beszélgetés bioüzemanyagról szólt. szerintem tök jó megoldás lenne, ha a szahara tengerhez közelebbi részeit telepakolnák olyan biokonverterekkel, ami széndioxidból és vízből napfény hatására bioszénhidrogént állít elő, majd azt csöveken a tengerpartra vinnék, ahonnan tankerrel átjöhetne Európába (esetleg csövön...).
Igazad van, ha napfényből sikerülne olcsón, környezetbarát módon szénhidrogént termelni, akkor az egy igen komoly fegyvertény lenne, mert egyszerre minimalizálná a netto széndioxid-kibocsájtást (a szén körforgásban maradna és nem a föld alatti halott szenet kell újra bevinni a légkörbe mint ahogy most tesszük) illetve egy flexibilis üzemanyagot adna a világnak, amelyet könnyű tárolni, könnyű szállítani, közlekedéstől, fűtésen és villamosenergia termelésen át egészen a vegyiparig mindenhol bevethető...
Bár félek messze vagyunk ettől mint Makó vitéz Jeruzsálemtől...
Ha leszűkítjük a kérdéskört a villamos energiára és nem egyből az egész világot akarjuk megmenteni, akkor szvsz a tóriumos reaktorok adhatnak egy sokáig fenntartható választ a környezetbarát, széndioxid-mentes villamosenergia problémájára...
-
lappa86
tag
Félreértesz. Nem azt írtam, hogy semmilyen robotizált megoldásnak nincsen létjogosultsága (persze hogy van, az SAP-ban is nagyon sok funkció automatizált, de akkor ennyi erővel az otthoni mosógép is robot), hanem azt, hogy az élőmunkát teljesen kiváltó robotizálásnak nincsen létjogosultsága, a cikk ugyanis főleg erről ír. Lehet, hogy ma egy diákmunkás/gyakornok nem a faxon érkezett papíralapú számláról bogarássza ki a fizetendő összeget és a számlaszámot, hanem a monitor képernyőjét bámulja és Excelbe pötyögi be, de a munka lényege ugyanaz. A platform változott, de a folyamat nem lett automatizáltabb, ma is ugyanannyi dolgozó kell erre, mint húsz évvel ezelőtt. Illetve nem mondok teljesen igazat, kevesebb irodai dolgozóra van szükség, de ennek nem a robotok, hanem az az oka, hogy általában hatékonyabb lett a vállalatirányítás a világban.
Always with the negative waves.
-
lappa86
tag
De a gugliba is élő ember pötyögi be a keresnivalót, és ez az ember értelmezi a keresés eredményét.
Azzal, hogy nem a könyvtárba rohangál, hanem az interneten keresgél, csak a platform változott, a munka nem.És ismét félreértesz, (megint) nem olvastad el a rendesen a hozzászólásomat. Nem a számla kiállításáról írtam, hanem a számla értelmezéséről. Gyakorlatilag minden számla máshogyan néz ki, nincs az a szoftver, ami az embernél pontosabban megállapítaná a számlán szereplő különböző információkat. Ma ugyanúgy kell az az ember, aki megkeresi, hogy melyik számla fizethető, mekkora összegben és milyen számlaszámra, mint húsz éve, csak éppen ezt számítógép előtt végzi és nem papíron. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy csak a platform változott, a munka nem. És ahogy az eddigi innovációkat láttam, ez húsz év múlva sem fog változni.
[ Szerkesztve ]
Always with the negative waves.
-
lappa86
tag
Nézd, nem fogom még egyszer leírni a hozzászólásom, mert újfent nem értetted meg, pedig érthetően és magyarul írtam.
Így inkább csak erre a(z érvek híján természetesen ismeretlenül is személyeskedő) megjegyzésre reagálnék: "fogalmad sincs ezekről a dolgokról"
Egy átlagos héten 15 ezer számla megy át a kezem alatt. Egy rakás ember életéből kettő év ment el arra, hogy egy szuperokos szoftvernek próbáltuk "megtanítani", hogy a nagyjából háromszázféle számlaformátumot helyesen értelmezze (a céget érintő cinikus megjegyzéseket megelőzendő: ez egy meglehetősen innovatív multi, aminek több ezer beszállítója van egy naptári évben). Inkább kidobtuk az egész fejlesztést és kettővel több diákot kérünk a diákszövtől. Kérlek, mesélj még, mert szemmel láthatóan neked nincsenek fogalmaid erről a dologról! 
Na jó, még erre reagálok: "az a meló, amiről te beszéltél, az idők során megszűnt"
Akkor én egy párhuzamos univerzumban élek, mert pontosan ezt osztom ki a diákjaimnak.
#111: Mivel nagyon sokféle számlaformátum van, ráadásul a beszállítók állandóan változtatják, ezért bizonyos cégméret fölött ez nem lehetséges.
[ Szerkesztve ]
Always with the negative waves.
-
merazugye teljesen életszerű, hogy az atomerőművi áramot 10 Ft/KWh-ért hozzák helybe, a naperőművit meg 20-ért...
Igen, életszerű...
Ha visszaolvasol, láthatod, hogy a messzire szállítás (Észak Afrikából EU-ba) kivitelezhetőségéről vitatkoztam UnA-val.
Ha a világ végéről (észak Afrika) kell egy adott áramtermelőt rákapcsolni az európai hálózatra, akkor ott ki kell építeni egy drága vezetéket transzformátorállomásokkal, adott esetben tenger alatti kábellel etc. és ezt a hálózati szegmenst üzemeltetni is kell. Aki felhúzza ott a világ végén azt az erőművet, annak legalábbis részben finanszíroznia kell az építendő hálózati szegmenst ami összeköti az erőművet az európai hálózattal illetve annak a résznek az üzemben tartását is.
de ezeket a dolgokat nem kell találgatni 2016-ban, van internet, gugli, szerencsés esetben józan ész, használni kell a hármat együtt.
Vegyél vissza az agyarakból
A 10Ft/kWh-s atomerőművi áramtermelés költség kifejezetten pontos. A szénhidrogénes erőművek meg nagyságrendileg 13ft/kWh költség körül termelhetik az áramot /pár éve ezek pontos adatok voltak/. az hogy az áram nekem nem 10Ft/kWh-ba kerül hanem 40Ft/KWh-ba (rezsicsökkentés után) az a villamos hálózatnak a technikai/adminisztrációs költsége, illetve némi (nem túl magas) haszonkulcs. Nem kell sok ész belátni, hogyha jóval drágábbá teszem a villamoshálózatot, akkor könnyen el lehet jutni oda, hogy a termelés olcsósítása nem fogja kompenzálni a szállítás megnövekedett költségeit.A másik: van ilyen, hogy freemaptools.com, ez tud kört rajzolni. beírod, hogy a kör középpontja Albertirsa (akinek még nem esett le, azért emlegetem, mert ide érkezik a 750KV-os távvezeték a néhai szu-ból), meg beírja, hogy 1000 km-s sugár, rajzol egy kört. Na ami azon a körön belül van, az a hetvenes évek technológiájával kényelmesen elérhető. Tehát 40+ éves cuccal.
Nem azt vitatom, hogy létezik a technológia amivel át lehet vinni Észak Afrikából az áramot Európa nagy fogyasztóihoz, hanem azt a kérdést vetem fel, hogy anyagilag megérhetné-e egy ekkora hálózatbővítés és ennek a költségeit fedezni tudná-e egy esetleges olcsóbb (de távol levő) áramtermelő. Minimum kétséges.
Ma Európa villamossági szempontból nagyjából egy hálózat. Nyilván itt a kontinentális európa az, ami számít. ha én itthon nyomok egy kövér gázt a pc-mnek, azt, hogy felmegy a fogyasztása 200 wattal, Portugáliától Ukrajnáig érzik. Egy hálózatba vagyunk kötve, mióta 220-ról felment az áram 230 voltra.
Igen, és?
Az hogy európai termelői és fogyasztói egy hálózaton vannak az még nem jelenti azt, hogy bárhova beköthetsz egy nagy termelőt vagy egy nagy fogyasztót. Hogy megértsd, példával írom le:Ha a jelenlegi felhasználási szokások mellett hipp-hopp megjelenik Spanyolországban egy 2GW-os teljesítményű fogyasztó, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy az ennek fedezésére szolgáló 2GW termelői kapacitást azt hova építed, milyen távol a fogyasztótól. Ha Ukrajnába építed fel a +2GW-t, akkor mérhetően meg fog nőni a hálózati veszteség. Ha Spanyolországba vagy Franciaországba építed azt a szükséges +2GW-t, akkor kisebb mértékben nő a hálózati veszteség (pedig egy hálózat vagyunk). Villamos hálózat hatékonysága szempontjából az energiatermelés legjobb helye mindig a nagy fogyasztók fogyasztó mellett van és nem a kontinens másik oldalán (attól függetlenül, hogy a fogyasztás és az erőművi kapacitások ingadozását kiegyenlítendő képesek vagyunk az áramot nagy távolságokra is szállítani).
És akkor olyan dolgokról itt még szó sincs, hogy ahova rákötöd azt a képzeletbeli +2GW-t, ott megfelelően teljesítőképes kell legyen a villamos hálózat, hogy el is tudja szállítani az áramot. Szóval, ha Észak Afrikába raknának valami nagy termelőt akkor nem lenne elég elvinni Olaszország déli partjainak falujaig elvinni az áramot, hanem onnan is olyan drótot kellene húzni ami észak felé elbírja a teljesítményt.
J.
[ Szerkesztve ]
Miért gondolod, hogy nem végesek?
munkahely ide munkahej oda...
Új hozzászólás Aktív témák
it Fel kell készülni, egyre több területen váltják gépek az emberi munkaerőt. A folyamat markánsabbnak és gyorsabbnak ígérkezik, mint az ipari forradalom volt.
