Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz sh4d0w #37 üzenetére

    Miért ne kéne kompenzálni? Tegyük fel, hogy vásárolsz egy filmet és szeretnél róla egy második példányt is. A jogtulajdonos érdeke, hogy ebben az esetben vásárolj egy második példányt. Ezt kompenzálod az adathordozói jogdíj megfizetésével.

    Az már más kérdés, hogy nem túl életszerű, hogy a megvásárolt filmeket és zenei albumokat másolgassam magamnak szórakozásból. Ez az egész jogdíj fizetősdi egyik legnagyobb anomáliája.

    Majd amikor a jövőbeli meseföldön megjelennek a kvantum sokszorosítók, melyekkel bármilyen tárgy másolható lesz és te az autódról csinálsz két másolatot, hogy jusson az asszonynak, meg egy a kölyöknek, akkor ugyan ezek a körök lesznek majd lefutva az akkori jogalkotásban is. Ugyan az újabb példányok/másolatok létrehozása egy fillérjébe nem kerül az autógyártónak (~jogtulajdonosnak), mégis érdeke fűződik hozzá, hogy másolás helyett újabb példányokat vásárolj.

    (#24) dabadab: Azért arra is kíváncsi vagyok, hogy miként szolgál társadalmi célokat, hogy jogvédett tartalommal leléphetsz lényegében fizetés nélkül. A művészek kötelesek ingyen vagy kompenzációért cserébe dolgozni?

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Hadeska22 #76 üzenetére

    Van Creative Cloud Photography Bundle (Photoshop CC + Lightroom) 10 EUR havidíjért (individual licenc, egy számítógépre). Amúgy az én egyetememen is Adobe szoftverekkel kellett dolgoznunk és akinek nem volt otthon, használhatta a benti gépeket a feladatok elvégzésére. Tudod, mint amikor nincs meg az adott könyv, akkor irány a könyvtár. Nem tudom ebből hogyan sikerült kihozni, hogy rákényszerítenek a kalóz verziók futtatására. A CS6 licencek tényleg drágák voltak még tanár-diák kedvezménnyel is, de azóta van (sőt május 30 után már csak az lesz) havidíjas hozzáférés (nevével ellentétben nem felhőben fut, ugyan olyan szoftver mint eddig volt). Szerintem havi 10 EUR nem a világ vége, most lett igazán megfizethető.

    Nem beszélve a freeware alternatívákról melyek képesek Photoshop kompatibilis PSD fájlok létrehozására.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Dr. Akula #104 üzenetére

    Nem szoftverről volt szó, hanem audiovizuális tartalom magáncélú másolásáról. Amiért az üres adathordozói sarcot fizeted. A cikk is erről szól, ezt akarja a szakértőnk elmagyarázni, hogy a jogalkotó célja nem az illegális, hanem a legális forrásból származó tartalom másolásából eredő kompenzáció.

    Ez alighanem egy meghaladott gondolat, ha valóban ez a jogalkotó célja, akkor a jogalkotó célja rossz. Gyömbér Béla szerint a szerzői jognak nem kell lépést tartania a megújuló technológiákkal, csak a szerzők védelmére kell koncentrálnia (ami az ő értelmezésében inkább üzleti körök érdekvédelme, csak nem mondja ki). Ez hatalmas baromság, nem csak kell velük lépést tartani, de ez lenne az egyik legfontosabb eleme a modern jogalkotásnak.

    Két feltevés alakulhat ki ennek kapcsán:

    1.) Ha az adathordozói jogdíj valóban csak a legális forrásból származó audiovizuális tartalmak másolását fedezi, akkor felmerül, hogy ilyenek vásárlása során nem a művet vásárolod meg, csak egy adathordozót. Hiszen ha a művet vásárolnád meg (mondjuk egy zenei albumot), akkor mindegy lenne, hogy te azt hány adathordozón tárolod, amíg a felhasználója csak te vagy. Így ebből fakadóan nincs mit kompenzálni.

    2.) Ha az adathordozói jogdíj nem fedezi az illegális forrásból származó audiovizuális tartalmak másolását, akkor felmerül, hogy mégis miért szedhetik be utána a kompenzációt. Itt visszakanyarodva az első pontra, viszont egy rohadt nagy ellentmondásra lelünk, mivel a szerzői jogi törvény is kimondja, hogy harmóniára törekszik a jog által védett szerzők és a felhasználók érdekei között.

    Egészen pontosan:

    "1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

    A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről. Az Országgyűlés e szempontokra figyelemmel - összhangban Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel és az Európai Közösség jogszabályaival [...]"

    Tehát Gyömbér Béla értelmezése nem helytálló annak kapcsán, hogy a szerzői jognak nem célja lépést tartani a technika fejlődésével és egyedül a szerzők védelmét szolgálja. Az idézett bekezdés a legelső a szerzői jogi törvényben, mely önmagát definiálja és céljait meghatározza.

    Ez persze nem jelenti, hogy a szerzői jogi törvény jelenlegi formája helyes, ha alapot adhat olyan értelmezésre, mely a közös (szerző és felhasználó) érdekek helyett csak az egyik félnek kedvez.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz csongi #140 üzenetére

    Csak megjegyzésül tenném hozzá, hogy a könyvpiacon átlagosan 53% kiskereskedői árréssel dolgoznak a hálózati kereskedők (Alexandra, Libri-Shopline, Líra), ami pofátlanul magas és visszaélnek azzal, hogy egy kiadó kénytelen velük szerződni, mert ők bonyolítják a könyveladások szinte egészét. Én nem félteném őket, hiszen pont a kereskedők azok akik a legjobban nyerészkednek az üzleten.

    Az Alexandra és Matyi Dezső meg egy külön történet. Ők egy ideje már senkinek sem fizetnek, hamarosan bedől az egész. Az egyik ismerősöm kiadójának 10 millája van náluk beragadva és szinte biztos, hogy búcsút is inthet neki. Mivel ez egy kis független kiadó, ezért őket is boríthatja ez a veszteség.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz BonFire #144 üzenetére

    Ez így van, de remélem nem azt a következtetést akarod levonni ebből, hogy amire szükséged van azt nyugodtan lophatod. :)

    Azért azt hozzátenném, hogy a film és zene mellett van számos alternatíva a tartalmas és minőségi kikapcsolódásra, ilyen szempontból pedig nem lehet azt mondani, hogy ha nem tudod megvenni, akkor el kell lopni, mert élni nélkülük nem lehet.

    Szerintem jó kaják nélkül sem élet az élet, de ettől még fizetek a lazacért, libamájért és jó borokért, még ha nem is engedhetem meg minden nap. Ha hónap kévén megkívánom a rib-eye steaket, de a pénztárcám azt mondja, hogy nem fér bele, akkor nem kapom hónom alá és szaladok el vele fizetés nélkül.

    Múltkor már burkoltan le lettem hülyézve, mert megemlítettem, hogy előfizettem zenei szolgáltatásra (Spotifiy Premium, kb 1300 Ft/hó), miközben hát letölthetném én őket ingyen is, hiszen a törvény elvileg lehetővé teszi. Sajnos így állunk, ha nincs az ember fejéhez pisztoly tartva, akkor még a szerzők iránti tiszteletből sem fizetne a többség még ilyen nevetséges összeget sem (az elérhető zenemennyiség és a szolgáltatás minőségéhez képes nevetséges). Persze van a láncban néhány "middleman" aki leveszi a maga részét, de ismerek szerzőket és kiadókat akik például ma már nem a lemezekből, hanem a Deezer/Spotify/Google Music hármasból nyerik a legtöbb bevételt (ami mondjuk még mindig kevés hozzá, hogy valaki a zenéből éljen meg, nem árt mellé némi médiaszereplés meg egyéb vállalkozások).

Új hozzászólás Aktív témák