Új hozzászólás Aktív témák

  • Cs.Orsolya

    aktív tag

    válasz tildy #168 üzenetére

    Tudod jól, hogy az emberi elme olyan, hogy megkreálja magának a logikus és racionális magyarázatot a saját belső tudattalan késztetéseire. S ha talál egy-kettő ilyet, megelégszik vele, ahelyett, hogy az igazság végére járna. A környezet ezért tud segíteni abban, hogy megfelelő tükröket tart a másik elé pl olyasmivel, hogy jelzi, Neked nem áll jól a rövid haj, vagy jelzi, hogy annyi időt igenis engedj meg magadnak, amikor magaddal törődsz. A terhesség lényege, hogy az any és a gyerek hosszú időn keresztül Egy.Ez az egység a szüülés-születés traumájával megszakad, de lélektanilag hosszú időn át fennmarad. Sokakban még felnőtt korukra is. Ebből fakadnak azok a tragikus történetek, amikben iszonyúan sokat szenvednek a felek. mindannyian. mert nem tudott a gyerek leválni az anyjáról, a szüleiről, és képtelen megfelelően kötődni más emberekhez is. A pszichológiai születés egy elhúzódó időszak, és ezt követnie kell újabb és más jellegűbb születéseknek is. Aki nem lépi meg még az elsőt sem, nem lesz alkalmas egyéb átalakulási formákra sem, és nem lesz alkalmas arra, hogy egy gyerekszüklés után jó anyává váljon, és egítse gyermeke pszichológiai születését is. A terhesség és szülés ugyanakkor tudattalanul megismétli a saját születésünk traumáját is. Segít annak visszamardt nehézségeit leküzdeni, tudatosítani, és integrálni. A szülés emiatt nagyon spirituális, és lélektanilag az anyának is egy újjászületési élmény. Ezen fázisokon neki keresztül kell mennie, és egíteni kell őt. Nem véletlen, hogy ez beavatási szertartás volt régen, és a mai napig is bizonyos "primiítv kultúráknak" titulált helyeken. Az sem véletlen, hogy idősebb nők lehettek csak jelen ennél a folyamatnál, és hogy idősebb női támogatással zajlottak a szülés utáni első pár hónapok, és évek. Ez egy nagyon fontos lélektani idószak mind a baba, mind az anya számára. De a civilizációnknak köszönhetően a nők elidegenedtek mind önmaguktól, mind a gyermekeiktől, és ezen kersztül néha az egész világtól is.
    Ezért hangsúlyozom újra és újra a szeretetteli és elfogadó viszonyulás jelentőségét. ha a férfiak tanulnak a nőkről, megértik őket, sokkal hamarabb, és gyorsabban kapják vissza a feleségük, barátnőjük szeretői, partneri oldalát, azt az egyedi, önálló lényt, aki már lélekben képes a férfihoz is újra kapcsolódni, és levált a gyermekével megélt szimbiotikus kapcsolatról.
    Persze, vannak nők, akik pont abban szenvednek, hogy ezt nem élik meg, ezt a lelki szimbiózist, és a születéssel kiürülnek hirtelen, és jön a gyermekágyi depresszió. Ezen nők esetében a szülés élménye annyira mély sprituális rétegeket érint, annyira megáélik az egovesztést, hogy ennek traumája során hirtelen értelmetlenné válik az életük. rájönnek tudattalanul, vagy küszöb alatt, hogy a létezésnek valami más a lényege, és arra is rájöhetnek, hoyg élettörténetükben, sorsfeladatukban nem lett volna szabad gyermeket szülniük, mert ezzel megnehezítették a dolgukat. Ez iszonyúan nehéz szembesülés... Ezért szükséges az önismeret. Elengedhetetlen... Sóhaj..

    "Aki a meséket megtalálja, az élet forrásából iszik."

Új hozzászólás Aktív témák