Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Lalikiraly

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz #90088192 #36 üzenetére

    Nem inkáb fejvesztésre gondoltál? :C

    Lalikirály nem szép ember; de Gavallér!!!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz #90088192 #58 üzenetére

    "..folyamatosan az olaj áramlása, az hűti a környezetet. ...."
    Logikus. De van kettő problémácska.
    1. Az olaj jó kenőanyag, viszont nem túl jó hűtőanyag. Az elektronka világában használnak hűtőolajat. A kenőképesség viszont nulla, bár nincs is szükség rá.

    Neked van némi műszaki vénád. Nyugodtan feltehetek neked találós kérdést.
    Ha egy olaj képes nagyjából 100 fokos hőmérséklet tartományon belül megfelelő kenést biztosítani, mennyit számít a hővezető képesség?
    A tengely egyik oldalán a hűvös levegő hűt, a másik oldalán a kipufogógáz fűt. Akkor az acél vagy az olajfilm hővezetése szignifikánsabb jobb?
    Azzal érdemes tisztában lenni, hogy a járművezetők döntő többsége nem műszaki beállítottságú. Nem fogja visszahűteni a turbót, a motort, ...
    Én sem teszem.
    Van egy 10+ éves Ford Focus DA3 TDCI autóm. Egy éves korában vásároltam meg. Eszembe sem jutott visszahűteni a turbót. Van néhány baja már az autónak, de a turbó köszöni, jól van.
    Azt már meg sem merem említeni, hogy a turbó, lapát állásszöge változtatható. Ennél a felállásnál a kenőanyag hűtése a legkisebb probléma.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz #90088192 #61 üzenetére

    Értem mit mondasz,
    Maradjunk a példádnál. " miért van 1m3 olaj egy ~1000kw os dízel motorban, es miért kell 300 óránként cserélni."

    Ez ugye előírás a használathoz. A karbantartónak nem kell elgondolkoznia a miérteken. Végre kell hajtania az olajcseréket.

    Egy fogyasztóknak tervezett jármű használatához nem várható el előképzés. A gyártónak kettő lehetősége van.
    Vagy beavatkozásra kéri a jármű vezetőjét.
    Vagy automatikusan biztosítja a szükséges beavatkozást.

    A turbóra vetítve ez így nézhetne ki.
    1 Figyelmeztető jelzés, a motort még nem szabad leállítani.
    2. A motor leállítása után a jármű gondoskodik a szükséges hűtésről.
    A gyakorlatban egyiket sem alkalmazzák. Elemben a turbó okán jobban terhelhető olaj használatát írják elő.

    Az már csak hab a tortán, hogy a hengerekben és a dugattyúknál, magyarul az égéstérben magasabb a hőmérsékket a robbanási ütemben, mint a turbóban. Ott is szükséges kenést biztosítani.
    A következő az lesz, hogy a teljes motort forgatni kell még egy ideig a leállítás után?
    Ne értsd félre. A "visszahűtés" haszna leginkább pszichés és kárt nem okoz. A motor visszahűtésének amúgy sem az a legjobb módja, hogy alapjáraton, állóhelyzetben járatják a motort. A legnagyobb fokozatban a legkisebb gáz mellett közlekedve hűl vissza leggyorsabban a motor. (Az egyik fórumtárs írta le, hogy benzinkúton nézték furcsán a visszahűtési procedúra miatt.)

    "A vissza hűtés lényege annyi hogy pl alapjáraton vagy toló üzemben képes vissza hűlni az olaj és maga a turbó is."
    Na, ja. Ha az egyik oldalon még melegít a motor, a másik oldalon alig van hűtés, miközben a turbó is csak a lendülete miatt forog még, ha forog.

    "Mennyit használod az autodat teljes terhelésen?
    Ha jól sejtem kb 0."

    [Ez ügyben itt lehet nézelődni]
    Olyan országban élek, ahol lehet használni teljes terhelés mellett az autót. Pontosabban itt sem, mert korlátozva van a járművek maximális sebessége. Az egy kicsit gyorsabb haladásért nem iktatom ki a korlátozást.
    Amúgy sem az autópálya gyilkolja az autókat. A városi közlekedés folyamatos gáz és fék használatból áll.

    #62 ncc1701: "Ott a 2009-es yarisunk, valós 140-nél forog 4700-at, közben puszttít 8.5L felett. 1.3 benzin, 87 paci
    Van egy 2 literes dízel insigniánk, az valós 130-nál sem forog 2000-et, ott kér 5.5-6L között, 160 paci. "

    Értem.
    Azt gondolom tiszta mindenki számára, hogy a dízel motor hatásfoka legalább 20%-al magasabb az Otto motorhoz képest. A tragikusabb része, hogy felénk a gázolaj nagyjából ekkora százalékkal olcsóbb is.
    Van még egy dolog, amit figyelembe kell venni. A turbó nélküli motorok esetében, az Otto motor ott adja le a legnagyobb nyomatékot, ahol Diesel véget ér. Ez nem hiba, motor karakterisztika.

    Amúgy elsősorban nem a motoron múlik az "autópálya alkalmasság". A váltónak sokkal nagyobb szerepe van ebben. Alacsony nyomatékú motor esetében csak a váltóval lehet kompenzálni a nyomaték hiányt. Ez "köszörülést" jelent a pályán.

    Kettő autót használunk.
    A régebbi egy Ford Focus DA3. 1,6 turbódízel. 5,5-6,5 literes fogyasztás autópályán. a fogyasztás inkább a szintemelkedéstől függ, kevésbé a sebességtől. A másik egy vérbeli városi autó Mitsubishi Spacestar. 1,2 literes Otto motorral. A nyugodt erőt képviseli. Elméletileg. Egy évvel ezelőtt a Ford motorterében elkezdet zörögni valami. A laza 2000 kilométeres útba nem mertem belevágni vele. Maradt a spacestar. Elméletileg 180 a végsebessége. Soha sem mentem vele 170-él többel. A váltót úgy tervezték, hogy negyedikbe váltva nyomaték maximum körül pörög az autópályákon. Ötödikben 130 felett kezd el élni a motor.
    Nyilván ez egy városi autó. Mondjuk a belépőszint aljáról. Minden munkanapon kétszer 9 kilométert pályázok vele. Fogyasztásban 120-130 körüli sebességgel belefér az 5 literbe, csak ne legyen torlódás a városi szakaszon. Ilyen rövid útra télen a Ford nem is alkalmas. Folyamatos küzdelem a DPF telítődésével. Nem képes felmelegedni a motor az öntisztítás beindulásához.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Új hozzászólás Aktív témák