Új hozzászólás Aktív témák

• #25 Nekomajin aktív tag #40553216 #24

  Új Válasz 2013-05-28 00:17:06 #25

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Nekomajin

  aktív tag

  válasz #40553216 #24 üzenetére

  Szerintem is arra van a középiskola, hogy gondolkodni tanítson, de:
  - Az előző kommentedben nem azt írtad, legalábbis nekem a read the fucking manual nem azt jelenti. De ha neked igen, akkor félreértés és elnézést.
  - Gondolkodni tanítani, készségeket elsajátítatni csak úgy lehet, ha először konkrét dolgokat is tanítunk, mert valahonnan el kell indulni. Konkrét példát kell mutatnom, mert egy 14-15 éves gyerek az elvont magyarázatot nem fogja érteni. (Pontosabban lehet induktívan is, csak az eszközhasználatnál a trial and error módszer baromi lassú.) Ahogy írtam, általában pont a gyakorlásra nincs elég idő, ezért hiába mondom el, hogy egy adott műveletet hányféleképpen lehet még elvégezni, vagy hogy logikailag miért oda tartozik, ahova, amíg nem csinálja gyakorlatban is a gyerek, addig egyik fülén be, a másikon ki. És nem azért, mert ezekamaifiatalok, hanem mert az ember így van genetikailag programozva.
  - Én hiába tanítok gondolkozni, ha a többi tanár nem ezt teszi. Persze ez nem ennyire sarkos dolog, meg attól nekem még nem kell abbahagyni, de az ideális az lenne, ha minden tanárnak csak annyi gondolkodást kéne tanítani, amennyi rész ráesik, és nem kéne a többiek munkáját is elvégezni.

  Szóval a probléma az, hogy bemegy a gyerek az iskolába X tudással, kijön Y-nal, a nép meg azért háborog, hogy X és Y között nincs elég nagy különbség. Közben meg fogalmuk sincs arról, hogy milyen sok változó van a rendszerben (meg a rendszeren kívül, lásd oktatáspolitika, szülők, gazdasági helyzet). És hidd el, hogy nagyon sok jó tanár van, akik próbálják a lehető legtöbbet kihozni az adott helyzetből, de ez sokszor olyan, mint széllel szemben...
  Ez a gyakorlatra levetítve úgy működik, hogy hiába tanítják meg nekem az egyetemen, hogy mit és hogy kéne csinálni, hiába tapasztalom azt, hogy tényleg úgy kéne, hiába próbálom meg, a tanmenetben akkor sincs rá több idő, a gyerek akkor se csinálja meg a házifeladatot, meg úgy általában nem is érdekli a táblázatkezelés, én meg verhetem a fejem a falba. Ha meg nagy nehezen kiizzadok Y+1 eredményt, akkor kívülről megint csak azt kapom, hogy ez nem elég, meg különben se így kéne.

  Egy kicsit az ECDL-re is visszatérve, hiába tudja a legtöbb tanár, hogy rosszak a feladatsorok, hiába látja az eredményt, amíg nincs ennél nevesebb, széles körben elfogadott rendszer, addig ezt kell csinálni. Az igazgatónak is el lehet magyarázni, hogy mennyire rossz, valószínűleg meg is fogja érteni, de egy iskolának minden statisztikailag kimutatható eredményt fel kell használni, ha túl akar élni. Bele kell írni a promó anyagba, hogy nálunk bizony évente n darab sikeres ECDL vizsga születik, és aztán továbbra is el kell küldeni a gyerekeket vizsgázni, hogy a következő évi prospektusba is bele lehessen írni.

  Ugyanakkor a jelenlegi ECDL feladatsorok olyan sok, (és néha felesleges) tudást várnak el egy-egy modulon belül, hogy azt megtanítani, és készség szintre gyakoroltatni borzasztó sok idő lenne. Egy osztálynak gimnáziumban általában heti 2 informatika órája van. Ez egy tanévben ~72 órát jelent. Ebben benne vannak a dolgozatok is, de most kerekítsünk felfelé, és számoljunk évi 70 órával. (Mondom, a gyakorlatban ilyen nincs, mert 4-5%-ot amúgy is el kell hagyni esetleges óraelmaradások miatt, de most számoljunk ennyivel.) A kerettanterv szerint 9-10. évfolyamon van informatika, tehát van összesen 140 óra. 140 órába kell beleférni az OS kezelésnek, a szövegszerkesztésnek, a táblázatkezelésnek, az adatbázisnak, a prezentációnak, a keresés+levelezésnek meg az általános IT ismereteknek. Modulonként jut 20 óra, ami kb. 2 hónap. (Persze az IT meg az internet modulnak nem kell ennyi óra, de a táblázat meg az adatbázis viszont nehéz.) De az ECDL-ben nincs benne semmi az IT biztonságról meg a multimédiáról (képszerkesztés, videóvágás, weblapkészítés, stb.), szóval egy modulra vagy nem jut 2 hónap, vagy ezek teljesen kimaradnak. Ja, és akkor a programozás szó még el sem hangzott.
  Most azt a helyzetet vettem példának, amikor a tantervbe integrálva készítenek fel az ECDL-re is, de ez igazából teljesen mindegy, mert ha nem tesznek ECDL vizsgát, ezeket akkor is tanulni kell a kerettanterv szerint. Ennyi idő alatt meg kell tanítani egy csomó ténybeli ismeretet (szövegszerkesztési, stilisztikai szabályok, informatika történelem, mégha csak minimális is, mert nem csak a NAT, de a jóízlés is megköveteli, hogy a gyerek tudja, hogy ki volt, és mit csinált pl. Neumann János), eszközhasználatot (amiről szó volt, hogy gondolkozzon is), logikát és sajnos néha matematikát (Excel függvények, adatbázis, programozás), és sokszor sajnom még a helyesírást is, mert újabban az emberek amúgy se tudnak helyesen írni, de ha nem toll van a kezükben, hanem billentyűzet, akkor még azt a kicsit is elfelejtik. Mindezt alaposan rendszerbe szedve, hogy hatékony legyen.
  Érted már, hogy a gondolkozni tanítás miért nem olyan egyszerű? Nem lehetetlen feladat, és erre kell törekedni minden erővel, de az nem úgy megy, hogy a közvélemény azt mondja, hogy szar az oktatási rendszer, nem így kéne csinálni.

Új hozzászólás Aktív témák