Hirdetés

Keresés

Hozzászólok Aktív témák

  • borg25

    senior tag

    Jó kérdés, hogy mi van benne, de ugye a halmazállapotváltáshoz hatalmas energia kell.
    Víz esetén pl az olvadáshoz annyi energia kell, mint amennyivel utána 0-ról 78C-ra felmelegíti az ember a vizet. Pedig a víz 4,2kJ/kg fajhője piszok nagy szám, a maga kategóriájában.
    Gondolom kerestek egy anyagok ami mondjuk 10C-on olvad/forr s azt használják ki.

    Az energiamegtakarítást azzal lehet elérni, hogy hővel működő gépeknél nem mindegy a külső-belső levegő hőmérséklete. A hatásfok végső fokon csak ettől függ. Ezért kísérleteztek gépkocsiknál a kerámia motorokkal, mert ott minél magasabb a motor hőmérséklete, annál jobb a hatásfok.
    Hűtés esetén pont fordítva. Minél kisebb a két közeg hőmérséklete annál jobb a hatásfok. Itt az lenne az elv, hogy akkor hűtők le egy közbenső elemet míg éjszaka van/hideg van, s a hűtést sokkal jobb hatásfokkal tudom megtenni. Aztán mikor kint felszökik a hőmérséklet 40Cra és sokkal rosszabb lenne a hűtés hatásfoka, akkor amíg lehet a lehűtött közeg segítségével hűtőm az eszközömet.

    Azon nem kéne fennakadni, hogy egy kísérleti termékről nem adnak részletes leírást. Mi kéne komplett tervrajz a gyártási know how-val? Kici kinai szeret copy, picit kémked, nagy profit. Kat-kat ezt a tervrajot is kat. Nemszabad festményt kat? Köszönöm. Kér nyomtatott festmény? Mint eredeti, csak picit ocó. Van 10000 darab teszék.

  • borg25

    senior tag

    válasz Chea #9 üzenetére

    A hűtőszekrény az nRT=pV gáztörvényt használja ki. Azt, hogyha egy gázt összenyomsz, akkor felmelegszik, ha kitágul akkor lehűl.

  • borg25

    senior tag

    válasz Kopi31415 #13 üzenetére

    Ok igazad van, a hűtés során ahogy hűti a hűtő belsejét a benne lévő folyadék elpárolog, az ehhez szükséges párolgáshőt a hűtő belsejéből szedi. Amit én mondtam az a kompresszornál kezdődik és a fojtásig tart.
    Párologtatással gyűjti össze a hőenergiát a hűtőből, de aztán gáztörvény alapján kompresszióval szabadul meg tőle a bordákon.

  • borg25

    senior tag

    válasz Kopi31415 #15 üzenetére

    Mester taníts, tudatlan vagyok!
    Azt hittem a gázok termodinamikáját a gáztörvény írja le. Hogyha összenyomnak egy gázt, akkor a nyomással együtt a hőmérséklete is nő. Ha egy gáz kitágul, akkor a hőmérséklete lecsökken. De ezek szerint én tudatlan vagyok. Az érzékeim is hibásak. Nem tudom miért éreztem hidegnek a CO2 palackot mikor az abból kiáramló gázzal tisztítottam az alaplapot. Csakis Soros állhat mögötte, belátom.
    Tudom, hogy a szövegértelmezéssel is gondjaim vannak. Itt van pl a Gőzkompressziós hűtőgép működésének a leírása:
    A hűtőközeg nedves gőz halmazállapotban lép be a kompresszorba, mely megnöveli nyomását[1] és hőmérsékletét is....A kondenzátorban vagy egy csőkígyón vagy több párhuzamos csövön vezetik keresztül a hűtőközeget, amely leadja víznek vagy levegőnek a rendszertől elvont hőt.

    Én tudatlan. Azt hittem ez csak akkor lehetséges, ha a összenyomott gáz hőmérséklete magasabb, mint annak a víznek, vagy levegőnek a hőmérséklete aminek leadja a hőt. Nyilván nem. Hisz nyilván a kompresszió hatására nem változhat a gáz hőmérséklete. Sőt nyilván ez elírás, és gáz sosem kering a hűtőben, csakis folyadék. Mert a folyadékok könnyen összenyomhatóak. Egyet rálehelsz s annyi. Ezért is használnak folyadékot hidraulikus emelőkben. Mert könnyen összenyomható, most már belátom. Taníts kérlek!

    Azt is beláttam, hogy az országos meteorológiai szolgálat is hülyék gyülekezete. (vagy sorositai) Ilyet írni nem is értem:

    Magyarországon a napi hőingás évi változása igen jellegzetes, legkisebb (4-6 °C) a legrövidebb nappalú és legborultabb decemberben, míg a hosszú nappalú és csekélyebb felhőzetű nyári hónapokban a minimális ingásnak több mint a kétszeresét (11-13 °C) tapasztalhatjuk.

  • borg25

    senior tag

    válasz rednifegnar #20 üzenetére

    Passz. Azért a 13C azt jelenti, hogy mikor napközben 36C van, akkor a legalacsonyabb hőmérséklet 23C. Az csak 2 fokkal több, mint a 21C (Amit az emberek nyáron szeretnek, mert az ember fordítva működik: nyáron a szoba legyen 20-21C, télen 24-25 :) ) Szóval csak 2C a difi, és nem 18C ami 9x több, annyival nagyobb nyomás kell, passz mennyivel több energia. Mondjuk a klimában gondolom 22C-nál hűvösebb folyadék kering. Mondjuk 18C akkor az arány kb3,5x: 5C a 18C helyett.
    Tavasszal és ősszel feltételezem annyival jobb a helyzet, hogyha kint 7-8C van, akkor még a kompresszoros hűtés se kell, elég csak éjszaka betárolni a hűvöset.

    [ Szerkesztve ]

  • borg25

    senior tag

    válasz CzGöbe #23 üzenetére

    Az ok, hogy a halmazállapot váltás hatalmas energiaigénnyel jár, viszont nem jár hőmérséklet változással. Párolgással lehet hűteni, de itt zárt rendszer van. A hűtőgép nem működne, ha a gáz összenyomásakor a hűtőközeg nem melegedne fel a hűtő 3-4C hőmérsékletéről a szoba hőmérsékleténél nagyobbra (30-40C?)
    Az is ok, hogy a hűtőrácsban a magas nyomás miatt a gáz újra halmazállapot változást szenved, s ezzel sokkal jobban le tudja adni a hőt, s a 30-40C gázból 30-40C-os, majd közel szoba hőmérsékletű folyadék lesz.
    Ezért mondom azt, hogy a folyamat lelke a gáz összenyomása, a miatt működik, tehát minimum egyenértékű hangsúlyról beszélünk. (Bár az is igaz, hogy egy olyan zárt teljesen kioptimalizált folyamatnál mint a Carnot körfolyamat nem nagyon van értelme arról beszélni, hogy melyik a lényegi része, ha abból valamit elhagyunk, akkor az nem fog működni.)
    Persze amit írtam az a hűtésre vonatkozik, a cikkben említett találmányban tényleg az a nagy ötlet, hogy a halmazállapot váltással járó energiaigénnyel "tárolja el a hideget".

  • borg25

    senior tag

    válasz Kopi31415 #25 üzenetére

    Iszom szavaid mester!
    Enged meg, hogy idézzem:
    ugyanis a téli hőmérséklet ingadozást nem is említettem, hanem a nyári 35 fokos kánikulára reflektáltam, összevetve a tavaszival. Ahhoz pedig a télinek semmi köze. Ahogy a nyári ingadozás mértékét sem vitattam

    Aztán itt egy másik idézet gyöngy betűiddel a #18 hozzászólásodból:
    Nyáron pont nem szokott a nappal és az éjszaka között húsz fok lenni, tavasszal, ősszel azonban igen.

    Nem értem mester, a szövegértelmezésemmel van gond. Nekem az jön le a #18 hozzászólásodból, hogy tavasszal és ősszel nagyobb a hőingadozás mint nyáron.
    Az idézésem meg a gyaur MET-esekről meg így hangzott:
    Magyarországon a napi hőingás évi változása igen jellegzetes, legkisebb (4-6 °C) a legrövidebb nappalú és legborultabb decemberben, míg a hosszú nappalú és csekélyebb felhőzetű nyári hónapokban a minimális ingásnak több mint a kétszeresét (11-13 °C) tapasztalhatjuk.

    Bevallom, már akkor sejtettem, hogy gond lesz, mert ebben tél is meg van említve, te meg azt nem mondtad. Nekem - én oktondi - az jött le, hogy télen van a legkisebb hőingadozás, és nyáron a legmelegebb. Gondoltam benne hagyom a télről szóló szöveget is, hogy úgy érthetőbb, de belátom hiba volt. Vagy félreértettem valamit. Tudom lusta voltam, s jobban rákereshettem volna a Googleban, hogy legyen egy ábra ami mutatja a napi átlagos hőingadozásokat éves lebontásban kis hazánkban, de ilyen nem volt. Gondoltam ha a MET-en nincs, akkor máshol nem keresek, mert mennyire lenne megbízható?

    Az én értelmezésemben ezek után az jött le, összerakva az egészet, hogy:
    1. Télen a legkisebb a hőingadozás
    2. Nyáron a legnagyobb a hőingadozás
    3. Tavasz, ősz nincs megnevezve, feltehetőleg azért, mert tavasszal és ősszel az átlagos napi hőingadozás a téli és a tavaszi közt van.
    Hiba a mátrixban, mert te azt mondtad, hogy "Nyáron pont nem szokott a nappal és az éjszaka között húsz fok lenni, tavasszal, ősszel azonban igen." Azaz tavasszal jobban előfordul a kiugró napi hőingadozás. Tény, nem azt mondtad, hogy tavasszal átlagosan nagyobb, hanem, hogy tavasszal több a 20C eltérés mint nyáron. (Noha ez a MET szerint az átlagban nem jelentkezik, de matematikailag simán előfordulhat.)

    Én balga azt gondoltam, azt mondod, sorry, tévedtem, mégis csak nektek van igazatok, és nyáron nagyobb az átlagos hőingadozás, de végül is te ilyet nem mondtál. Te csak azt állapítottad meg, hogy darabszámra tavasszal több a 20C eltérés nap közben mint nyáron. Én balga meg ezért nem fogok Excelezni, hogy megszámoljam. Pedig biztos neked van igazad.

    Ezek után nem is tudom kire vonatkozik ez az idézeted:
    Innentől kezdem javasolni, hogy tipli vissza általános iskolai alsó tagozatba az értő olvasás skill alapszintű elsajátításáért,

    A hűtőben ha a hűtőközeg energiát vesz fel a halmazállapot változáshoz, mégis honnan a francból tudná azt elvonni, ha nem a hűtendő közegtől?
    Nem tudom mester! Dereng valami termodinamika második tétele, hogy entrópia, meg "Nincs olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a hő az alacsonyabb hőmérsékletű rendszer felől a magasabb hőmérsékletűnek adódik át."
    De én kicsi vagyok, csak balgán feltételezni tudom, hogy a hűtő közeg az energiát csak akkor tudja felvenni az állapotváltozáshoz, ha alacsonyabb a hőmérséklete mint a hűtendő tárgynak. (Gondolom azt akartál írni, annak nem sok értelmét látom, hogy a hűtő közeg hűtő közegből vesz fel energiát a halmazállapot változáshoz, de mondom, én oktondi vagyok.)

    Ez se értem:
    Mondd már meg, kell forralnod a vizet, hogy elforrjon az edényben, ha már elérte a 100°C-ot, vagy magára hagyhatod és nem marad hátra víz?
    Mármint az még tiszta, hogy a víz elforralásához egyrészt fel kell melegíteni a vizet 100C-ra, (Normál légköri nyomáson) aztán még közölni kell vele annyi energiát, amennyi a párolgáshoz kell, de én a #24 hozzászólásomban azt mondtam, hogy míg a víz el nem forr nem fog a példáddal élve 101Cra melegedni. A vízgőz az már igen, az átment az állapotváltozáson, az már el tudja érni a 101C-ot. Állapotváltással nem fog a hűtőfolyadék hőmérséklete változni.
    A termodinamika második tétele szerint egy melegebb (pl 10C) folyadék azzal, hogy gázzá alakul nem fog lehűteni egy nála hidegebb(pl 4C) tárgyat. A második tétel szerint inkább a hidegebb tárgy fog felmelegedni, s hőt von el a melegebb folyadéktól, ezzel gátolva annak gázzá alakulását. De én hülye vagyok, s lehet, hogy ismételten öntökön lőttem magam.

Hozzászólok Aktív témák