Hirdetés

Hozzászólok Aktív témák

  • borg25

    senior tag

    válasz Kopi31415 #25 üzenetére

    Iszom szavaid mester!
    Enged meg, hogy idézzem:
    ugyanis a téli hőmérséklet ingadozást nem is említettem, hanem a nyári 35 fokos kánikulára reflektáltam, összevetve a tavaszival. Ahhoz pedig a télinek semmi köze. Ahogy a nyári ingadozás mértékét sem vitattam

    Aztán itt egy másik idézet gyöngy betűiddel a #18 hozzászólásodból:
    Nyáron pont nem szokott a nappal és az éjszaka között húsz fok lenni, tavasszal, ősszel azonban igen.

    Nem értem mester, a szövegértelmezésemmel van gond. Nekem az jön le a #18 hozzászólásodból, hogy tavasszal és ősszel nagyobb a hőingadozás mint nyáron.
    Az idézésem meg a gyaur MET-esekről meg így hangzott:
    Magyarországon a napi hőingás évi változása igen jellegzetes, legkisebb (4-6 °C) a legrövidebb nappalú és legborultabb decemberben, míg a hosszú nappalú és csekélyebb felhőzetű nyári hónapokban a minimális ingásnak több mint a kétszeresét (11-13 °C) tapasztalhatjuk.

    Bevallom, már akkor sejtettem, hogy gond lesz, mert ebben tél is meg van említve, te meg azt nem mondtad. Nekem - én oktondi - az jött le, hogy télen van a legkisebb hőingadozás, és nyáron a legmelegebb. Gondoltam benne hagyom a télről szóló szöveget is, hogy úgy érthetőbb, de belátom hiba volt. Vagy félreértettem valamit. Tudom lusta voltam, s jobban rákereshettem volna a Googleban, hogy legyen egy ábra ami mutatja a napi átlagos hőingadozásokat éves lebontásban kis hazánkban, de ilyen nem volt. Gondoltam ha a MET-en nincs, akkor máshol nem keresek, mert mennyire lenne megbízható?

    Az én értelmezésemben ezek után az jött le, összerakva az egészet, hogy:
    1. Télen a legkisebb a hőingadozás
    2. Nyáron a legnagyobb a hőingadozás
    3. Tavasz, ősz nincs megnevezve, feltehetőleg azért, mert tavasszal és ősszel az átlagos napi hőingadozás a téli és a tavaszi közt van.
    Hiba a mátrixban, mert te azt mondtad, hogy "Nyáron pont nem szokott a nappal és az éjszaka között húsz fok lenni, tavasszal, ősszel azonban igen." Azaz tavasszal jobban előfordul a kiugró napi hőingadozás. Tény, nem azt mondtad, hogy tavasszal átlagosan nagyobb, hanem, hogy tavasszal több a 20C eltérés mint nyáron. (Noha ez a MET szerint az átlagban nem jelentkezik, de matematikailag simán előfordulhat.)

    Én balga azt gondoltam, azt mondod, sorry, tévedtem, mégis csak nektek van igazatok, és nyáron nagyobb az átlagos hőingadozás, de végül is te ilyet nem mondtál. Te csak azt állapítottad meg, hogy darabszámra tavasszal több a 20C eltérés nap közben mint nyáron. Én balga meg ezért nem fogok Excelezni, hogy megszámoljam. Pedig biztos neked van igazad.

    Ezek után nem is tudom kire vonatkozik ez az idézeted:
    Innentől kezdem javasolni, hogy tipli vissza általános iskolai alsó tagozatba az értő olvasás skill alapszintű elsajátításáért,

    A hűtőben ha a hűtőközeg energiát vesz fel a halmazállapot változáshoz, mégis honnan a francból tudná azt elvonni, ha nem a hűtendő közegtől?
    Nem tudom mester! Dereng valami termodinamika második tétele, hogy entrópia, meg "Nincs olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a hő az alacsonyabb hőmérsékletű rendszer felől a magasabb hőmérsékletűnek adódik át."
    De én kicsi vagyok, csak balgán feltételezni tudom, hogy a hűtő közeg az energiát csak akkor tudja felvenni az állapotváltozáshoz, ha alacsonyabb a hőmérséklete mint a hűtendő tárgynak. (Gondolom azt akartál írni, annak nem sok értelmét látom, hogy a hűtő közeg hűtő közegből vesz fel energiát a halmazállapot változáshoz, de mondom, én oktondi vagyok.)

    Ez se értem:
    Mondd már meg, kell forralnod a vizet, hogy elforrjon az edényben, ha már elérte a 100°C-ot, vagy magára hagyhatod és nem marad hátra víz?
    Mármint az még tiszta, hogy a víz elforralásához egyrészt fel kell melegíteni a vizet 100C-ra, (Normál légköri nyomáson) aztán még közölni kell vele annyi energiát, amennyi a párolgáshoz kell, de én a #24 hozzászólásomban azt mondtam, hogy míg a víz el nem forr nem fog a példáddal élve 101Cra melegedni. A vízgőz az már igen, az átment az állapotváltozáson, az már el tudja érni a 101C-ot. Állapotváltással nem fog a hűtőfolyadék hőmérséklete változni.
    A termodinamika második tétele szerint egy melegebb (pl 10C) folyadék azzal, hogy gázzá alakul nem fog lehűteni egy nála hidegebb(pl 4C) tárgyat. A második tétel szerint inkább a hidegebb tárgy fog felmelegedni, s hőt von el a melegebb folyadéktól, ezzel gátolva annak gázzá alakulását. De én hülye vagyok, s lehet, hogy ismételten öntökön lőttem magam.

Hozzászólok Aktív témák