Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Cifu

    nagyúr

    Nagyon nehezen hiszem, hogy ez ebben a formában átmegy. Vagy ha igen, akkor lesz valóban az új nap alatt, hiszen a korábbi IP alapú azonosítás mehet a kukába.

    Hogy egy kicsit érthetőbb legyen:

    -Például bizonyos zenei/videó tartalmak német IP-ről nem elérhetőek (erről a WIKI szócikk). Ha igaz, amit itt írnak, akkor a Youtube többé nem blokkolhat semmiféle tartalmat a GEMA kérése alapján. Ettől a német jogvédők úthenger üzemmódba fognak kapcsolni...

    -A Netflix dettó elérhető lesz bárhonnan az EU-n belül, nem csak azokban az országokban, ahol a Netflix szolgáltat.

    A technikai megoldásról nem igazán beszélnek, de erre kvázi egy megoldást látok: valamiféle EU-n belüli internet-azonosító kódot kell kérnie a felhasználók követésére (vagy pedig a személyi számot / személyi igazolvány számot, mint a korellenőrzés Dél-Koreában).

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz anulu #2 üzenetére

    Pontosan ezért tartom ezt a tervezetet egy nem picit üresnek. Egyfelől szeretné megvédeni a szellemi tulajdont, másfelől szeretné országtól függetlenné tenni a szolgáltatások elérését úgy, hogy az adott állampolgár elérje bárhonnan a saját szolgáltatását.

    Erre a Netflix jó példa, hiszen nyugat európában elérhető már, itt nálunk nem.

    Most megint egy sokváltozós kérdés jön, hiszen ez esetben a szolgáltatónak valahogy azonosítania kell a felhasználót.

    1.: Sima felhasználó / jelszó páros (nincs IP követés), amit a szolgáltatók és a szellemi tulajdont védők aligha fognak elégségesnek tartani.
    2.: Azonosítás személyi ig. számmal (vagy valami olyannal, ami elég komoly ahhoz, hogy csak úgy ne add meg másnak), ami miatt a személyiségi jogot védők fognak kiakadni.
    3.: Központilag kiadott regisztrációs azonosító az EU felügyelete alatt. Ez megint a személyiségi jogok terén lesz mókás.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz szabogabor10 #4 üzenetére

    Ellenérdekeltek ebben a szolgáltatók. Vegyük a Netflix-et. A magyar vásárló elvárná, hogy magyar szinkronnal legyenek fent a filmek. A szinkronokat viszont moziforgalmazók vagy a TV adók fizették ki. Egyenként meg kellene egyeznie a Netflixnek, hogy melyik filmhez / sorozathoz tud szinkront szerezni. A hazai forgalmazó / TV adó pedig konkurenciát lát a Netflixben, tehát nem érdekelt a dologban. Pláne, hogy sok jogi esetben a forgalmazó / TV csatorna kizárólagos jogot kapott X időre az adott országban. Na ezt hogy oldod fel?

    Sajnos ehhez alapjaitól újra kell dolgozni és egységesíteni az EU-n belüli szerzői jogokra vonatkozó szabályozást, amely viszont nagyon-nagyon sok érdek és ellenérdek ütközik. Ezt pedig nem lehet simán átvágni...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Stanlee #12 üzenetére

    Mennyiben változik az Amazon kiadása, a szerzői jog tulajdonosának a bevétele, ha egy filmet megnézek az előfizetésemen Mo-n?

    Megpróbálom leegyszerűsíteni:

    -Németországban megnézel egy filmet az Amazon Prime-on. Az Amazon megegyezett a németországi jogtulajdonossal, hogy ezt megtesse. Lehet, hogy megtekintésenként fizet X összeget, lehet, hogy előre fizet Y összeget évente. A lényeg, hogy a jogtulajdonosnak szerződése van az Amazonnal, hogy az Amazon ezt megtehesse a németországi előfizetők részére. A hangsúly a németországin van.

    -Magyarországon egy teljesen más cég jogosult ugyanannak a filmek a szerzői jogát árusítani. Ő feltehetően semmiféle szerződésben nincs az Amazonnal, viszont van egy szerződése arra, hogy földrajzilag Magyarország határain belül ő rendelkezik a jogokkal.

    A fenti két esetben látható a különbség, van két cég, aki fizet vagy fizetett azért, hogy az adott országban övék legyen a film szerzői joga. Az Amazon viszont csak az elsővel van szerződésben, és csak az adott országra vonatkozólag állapodtak meg. Emiatt amennyiben a felhasználó nem németországi IP-ről próbálná igénybe venni a szolgáltatást, azt letiltja. Ha nem így tenne, adott esetben a magyarországi jogtulajdonos beperelheti az Amazont.

    Ez az, amit a fenti EU szerződés szeretne megváltoztatni, és ami a fentiek miatt roppant bonyolult ügy lesz, mert alapvetően úgy néz ki, hogy az adott országban való szolgáltatáshoz köti a felhasználót, és nem a területhez, ahol tartózkodik az EU-n belül. Ez azt jelenti, hogy a szerzői jogokra vonatkozó szabályokon változtatni kell.

    Ez látszólag egyszerű dolog, de ugyan az a probléma vele, mint például az autók értékesítésével: az egyik országban ilyen, a másik országban olyan adók és díjak kerülnek felszámításra, így ugyan az az autó drágább mondjuk Németországban, mint Olaszországban. Német állampolgár mégse veheti meg azt az autót Olaszországan.

    Az ezzel kapcsolatos jogszabályok és egyezmények igazi jogi aknákkal felszórt területek, és itt próbál(na) az EU most rendet tenni. Kérdés sikerül-e...

    Voltak magyar előadók, akiknek egy dalát meg akartam venni. Németországban megvehetem, Mo-n nem. Mármint Mo-n nem is árulták digitálisan letölthető formátumban, csak CD-n.

    Ugyan ez peptiában, de apróbb csavarral. Ha dekódolni próbálnám, akkor az történhetett, hogy a zenekar leszerződött egy kiadóval, hogy magyarország területén kiadják fizikai formában az albumot, a kiadó viszont nem tud / nem akar foglalkozni a digitális kiadással (viszont erre is csak ő jogosult a szerződés szerint). Az együttes viszont fogja magát, és leszerződik egy aggregálással foglalkozó céggel, hogy az albumát külföldön digitális formában megjelentesse.

    Hidd el, a szerzői jogok nagyon ingoványos talajon mozognak, és bizony nagyon nem egyszerű eset ezeket átlátni...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz E770 #15 üzenetére

    Megbocsáss, de akkor nem látod át sem azt, hogy is működik a szerzői jog, sem azt, hogy az EU új tervezete mit is próbál elérni.

    Egy példát szeretnék hozni:

    1.: A nagy cégeknek nem éri meg, hogy a kis piacokkal foglalkozzanak. Például ezért vonult ki a Warner Music magyarországról.
    2.: Hogy mégis elérhetőek legyenek az általa birtokolt zenék, kell egy helyi disztributor. Ha nincs, akkor legálisan nem elérhető az általa birtokolt zenei repetorár. Ezt általában helyi kiadók veszik meg, és sokat fizetnek érte. Nekik elemi érdekük, hogy ebből bevételük legyen, tehát körmükszakadtáig próbálják a szerződésben foglalt jogaikat védeni. Amelyek országhatárra vonatkoznak.

    Látod a problémát?
    Ugyan ez igaz a filmekre is.

    Na most az új EU szerzői jogtervezet ettől annyiban tér el, ettől, hogy ha te mondjuk megveszed a jogdíjat X országban, legyen a példát folytatva ez Németország, akkor meg kell oldani, hogy ezt elérhesd Y országban is, ha az az EU-n belül van, így mondjuk Magyarországban is.

    Arra ez továbbra sem jogosít fel, hogy te innen Magyarországról előfizess a német szolgáltatásra.

    Itt van az óriási lyuk a tervezetbe meglátásom szerint, mert a technikai oldalát nem fekteti le. Nem igazán tudja. Eleddig az IP volt az a lehetőség, ami alapján meg tudta szabni a szolgáltató, hogy akkor ez a felhasználó X országból jön, számára tudok szolgáltatni, mert szerződésük van a jogtulajdonossal. Ha Y országból jött, akkor őt pedig visszautasította, hogy sorry, de nálatok a jogdíjakról nincs szerződés.

    Az, hogy lehetővé akarja tenni a tervezet, hogy X ország állampolgára Y országban is igénybe vegy az X országban kifizetett szolgáltatást, nagyon támadhatóvá teszi az egészet. Mert Y országban a jogtulajdonos élhet a gyanuval, hogy lesznek, akik igénybe veszik a szolgáltatást Y országból, holott ezért ő nem kap egy petákot sem. A szolgáltató ezért pedig nagyon megütheti a bokáját, mert ha a bíróság ezt megalapozottnak tartja, akkor fizethet, mint a katonatiszt. Na ezért van a Netflix is úgy blokkolva, ahogy.

    A baj az, hogy miközben az EU vámuniót és a belső határok ledöntését hírdeti, valójában ezer és egy jogszabály és törvény továbbra is az országhatárokhoz van kötve. Amíg nem egységesül a szerződéses jogok használata az EU-n határain belül (ne adj isten, világviszonylatban), addig erre nem is lesz valódi megoldás.

    Szóval az, amit te itt próbálsz mondani, az nem fog változni a fenti EU-s szerzői jogtervezetben sem.

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz E770 #17 üzenetére

    Attól tartok, megint az egyoldalú látásmód hibájába esel. Látsz (hallasz) egy kis szeletet a történetből, majd e köré kipótolja mindenki a vérmérséklete alapján a maradékot.

    Ajánlom figyelmedbe az itt, az IT-n megjelent Artisjus-os cikkeket. (Legalábbis ha jól emlékszem, itt olvastam róla) Az is rávilágít pár dologra.

    A jogdíjakkal való kereskedelem is csak kereskedelem. Ez olyan dolog, amikor azzal jön valaki, hogy milyen csúnya dolog, hogy a termelő / gyártó X összegért legyárt / megtermel valamit, majd utána hőköl mindenki, amikor a boltba Y összegért látja ugyanazt.

    A zenész barátaidat is meg lehetne kérdezni, hogy miért nem maguk mentek el a VTCD-hez vagy más gyártóhoz, hogy gyártsák le a CD-iket, majd mentek el a nagykerekhez vagy akár közvetlenül a kiskerekhez, hogy eladják nekik azokat. Ugyanis nyugodtan megtehetnék, megtehették volna. De egyszerűbb utólag a kiadókra mutogatni, hogy hát csak ennyit meg annyit adtak egy-egy CD után...

    Ja kérem, te leszerződtél egy kiadóval, hogy ilyen és ilyen feltételek mellett Ő megfinanszírozza a gyártást, intézi a szállítást és terítést, adott esetben reklámozza is azt. A kockázatot ugyanis a kiadó vállalja. Nyilván ha már befutott, vállalható zenész vagy, akkor jobb konstrukciókat tudsz a szerződésben kiharcolni, mert a kiadó ezt bevállalja, feltételezve, hogy lesz kereslet is majd a lemezekre. Ha ismeretlen zenész vagy, akkor a zenédtől függ, milyen szerződést tudsz kiharcolni.

    Akár hogy is, ma per pillanat nem véletlen, hogy még a komolyabb hazai zenekarok is főleg a koncertekből élnek meg. Lehet sírni a kiadók miatt, a realitás mégis inkább az, hogy a "hőskorban" valahogy a zenészek és a kiadók is általában egész jól megéltek az eladot zenehordozókból (mert el lehetett adni őket). Ma más világ van, nagyon más. De ez más tészta.

    Szó se róla, én is örülnék neki, ha a szerzői jogdíjak helyzete EU szinten lesz rendezve. De attól tartok abban ismét tévedsz, hogy az úgy megvalósulhat, ahogy te most vizionálod.

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz ReSeTer #21 üzenetére

    Sehogy...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák