Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #36031232

    törölt tag

    válasz Kansas #56 üzenetére

    "Contrary to popular belief, Computer Science is not really about
    programming, even though you do learn how to
    program. Programming languages are tools that
    Computer Scientists use or create in order to solve
    problems of interest to them."

    Az egyetemnek nem az a dolga, hogy az épp aktuális divatnak megfelelően alakítsa képzését, hanem hogy gondolkodásmódot tanítson, konkrét tárgyakon keresztül, főleg elméletet: oprendszerek, architektúrák, diszkrét matematika, lineáris algebra, hálózatok, algoritmuselmélet, adatbázisok, rendszermodellezés stb.
    Ha megérted a logikai működésüket/felépítésüket, a természettudományos alapokat, tökmindegy, hogy Javascript vagy ADA, menni fog minden.. Persze jó sok önálló munkát kell majd beletenni.

    "..egyik kurzuson sem kapott senki gyakorlatban használható tudást"

    A gyakorlatot neked kell hozzátenned, az egyetemen nem erről szól. Egy munkakört ismer az emberiség, ahol azt tanítják, amivel majd foglalkozni fogsz, célzottan, se többet, se kevesebbet és ez a betanított szakmunkás. Ezért is tartom veszélyesnek ezeket az infós gyorstalpalókat, mert i lesz ha 10-15 év múlva valami mással kell majd foglalkozniuk, aminek teljesen más a "logikai" működése, mint amire betanították őket. A GreenFox 4 hónap alatt képez hardver programozókat, nulla előtudás nélkül, csak angolul kell tudni. Hát persze!

    [ Szerkesztve ]

  • #36031232

    törölt tag

    válasz proci985 #63 üzenetére

    gabor.79: Régi rendszer, szigorlatokkal a mai facebookos, kardashianos világban ? Feljelentenének emberiség ellenes bűntettért!:)

    Kezdjük azzal, hogy nálam műszaki felsőoktatási intézmény a BME és az ELTE-IK/ELTE-TTK. A többivel nem foglalkozom.

    Nézd, én a laborokon semmit extrát nem tanultam progból, nekifutásra megcsináltam az összes feladatot, aztán hazamentem és saját dolgokat találtam ki. A "papíros" infós gyakorlatot sokkal jobban szerettem, mert nagyon belementünk az elméleti, "logikai" részébe és ez sokat segített megértésben.

    Megtanítottak a gimnáziumba az önálló tanulásra, a nagy házinál se kértem konzultációt, megnéztem hogy kell kinéznie egy specifikációnak, hogy tudok megvalósítani egy minmax függvényt és megcsináltam az amőba programomat. A többit leadták előadáson és gyakorlaton.

    "Meg lennel lepodve, hogy nyugatabbra mennyi gyakorlat is van."

    Én az elmúlt hónapokban tanulmányoztam pár egyetem képzését (MIT, Caltech, Chicago, NUS, ETH) és nem láttam hatalmas eltéréséket BME/ELTE-hez képest. 1ea 1lab, a jobb helyeken még 1 papiros gyakorlat is van. Vannak olyan választható tárgyak ahol csak labor van, de ennyi. Mondjuk az igaz, hogy náluk teljesen más a képzési rendszer (hol negyedek, hol harmadok, de pl a NUSon félévek vannak), van freshman year, elég komoly alapozással.

    (#61) Kansas:
    "Az otthoni extra munkát pedig nem ér belevenni az egyetemi anyagba, azt bármely oktatási intézmény látogatása(sőt, akár munka) mellett is bele lehet fektetni a tanulásba."

    Pedig de. Ez az egyetemi képzés alapja, hogy neked a többszörösét kell beletenned otthon, mint amit az előadásokon+gyakorlaton+laboron kaptál. Ezért értéktelen rakás sz#r a legtöbb magyar egyetemista, mert azt hiszi, ha végé az órának, akkor a vége a munkának. Pedig nem, pont ezért jár az ember egyetemre, nem tanfolyamra.
    Nézd meg az MIT bevprog syllabusat. Semmivel sem jobb.

    "A gond az, hogy nem csak a divatdolgokat nem tanítják, hanem a frissebb elméleti vívmányokat sem."

    Mire gondolsz ? Az oprendszerek, az architektúrák, a programozási nyelvek, ugyan úgy működnek már vagy 40 éve. A számítástudomány alapjai sem változtak.

    (#65) hcl: Ebben tényleg le vagyunk maradva, de ehhez sajnos pénz kell. Amúgy olyan nagy problémának nem érzem, tapasztalataim szerint a diákság nagy része elég jó laptopokkal rendelkezik (BME) és a laborokon lehet használni.

    (#66) cucka:
    "Matek tételeket megtanulni fejből meg stopperórával számolni papíron crc-t az nem ad semmiféle szemléletet. "
    Sőt nem elég csak megtanulni, szóban bizonyítani is kell. CRC-t nem számolunk papíron :) De aki tud papíron programozni, az tud gépen is. Ennyi.
    Szórótárgy azt jelenti, hogy kedves diák, ez az a tárgy amit otthon is tanulni kéne,mert nehéz, de mivel nem tanulod, ezért buktatunk. BME első félévében a felvettek 30%-a kihullott.. Pedig én idősebben vágtam bele, nem vagyok zseni, pénzt is keresek mellette és volt időm felkészülni, hogy a bukás legalább 1 jegy távolságra álljon tőlem...

    Nem erőszak a felsőoktatás, ott a Greenfox, 4 hónap alatt szoftverfejlesztő lehetsz.

    [ Szerkesztve ]

  • #36031232

    törölt tag

    válasz hcl #76 üzenetére

    a gyakorlati oktatás hiánya nagyon gáz - programozni még elég a PC, de nagyon sok esetben kellene robotot, mikrokontrollert, stb. programozni... kellenének fejlesztőkörnyezetek, kellenének ehhez értő szakemberek...
    Nálunk ilyen mind van. Sőt az idei tanévtől egy elég modern, egyedi FPGA-t csináltatott a BME az előző helyett, a prototípusát már láttuk ősszel. Ez máshol ennyire nem alap ? ELTE-n is bohóckodnak mindennel, ők most nagyon beakarják tenni a közoktatásba a bbc-s microbitet.

    ugyanakkor a mérnökinfó tananyag fele matematika - átlagos infós sosem használja, amelyik igen, azt programozó matematikusnak hívják

    Hát inkább csak a harmada. Prog mat már nincsen, amire te gondolsz, az a Computer Science szak, az mindenhol a világon ilyen. A logikai, számítástudományi ismeretek miatt kell, mert nem mindegy, hogy amit írsz programot, az mennyi idő alatt fut le.

    csodálkozunk, hogy rossz az emberanyag, amikor olyan szinten nincs követelmény szakmai tárgyakból informatika szakon, hogy még? IT cégnél tele vagyok olyan kollegával, akik nem ismernek csatlakozókat, nem tudják a számítógép működésének alapjait, az IT biztonság alapjairól nem beszélve... szakmai érdeklődés max. a játékokban, talán telefonokban kimerül.

    Ezzel egyetértek, bár nálunk elég jó az it biztonság oktatás és van hozzá platform, ahol ki lehet próbálni a támadásokat (avatao).
    Csak ha túl sok a követelmény és nehéz az anyag, akkor megy a sírás hupon meg mindenhol, hogy szórótárgy és nem éri meg a diploma.

    userek terén is borzalmas a helyzet, oda van írva a CV-be mindenkinek, hogy windózt, ofiszt tud használni, de valójában fészbúkozni tud - na most így várd el, hogy használjon egy céges infrastruktúrát

    Nekem az a kedvencem, amikor valaki feltünteti a passzív nyelvtudását :D

    (#77) cucka:
    "Az van, hogy a tanárokat abszolut nem érdekli, hogy megértetted-e vagy sem, az oktatásnál és a vizsgáztatásnál is az a cél, hogy részükről a lehető legkevesebb energiabefektetés történjen."
    Bárcsak. Ma már úgy mész be szóbelizni, hogy te vagy az egyetlen szűzlány a bálban és mindenki téged akar elkapni. De ha tudod az anyagot, legalább húznak gumit.

    [ Szerkesztve ]

  • #36031232

    törölt tag

    válasz cucka #80 üzenetére

    Hát mondjuk az utóbbi pár évben minden átköltözött a felhőbe. Tör előre az ML minden területen. Az emberiség által létrehozott adatmennyiség pár évente duplázódik. GPU-ra írnak szoftvert. A Javascript pár év alatt lett az egyik legtöbbet használt nyelv. Blockchain. IoT.
    De azt elismerem, a for ciklus tényleg nem változott sokat az utóbbi 40 évben.

    De az alapok és a működési elvek ugyan azok maradtak, csak több lett a feature :) Nem lehet elkezdeni az oktatást a big.little koncepcióval, ha a neumann elv és a harvard architektúra még mindig legit. Mint ahogyan a UNIX-ot sem kell kidobni a kukába, mert a linux és az OSX is erre épül.

    Az feltűnt, hogy minden egyetemen és szakon más-más szórótárgyak vannak? Tehát az egyik helyen az analízis a szórótárgy, a másikon az algoritmusok, a harmadikon a logika, stb.
    Mindenhol a matematikai alapú tárgyak a szórótárgyak, legyen az diszkrét matek vagy számítógépes grafika.

    A papíron programozás az kb. olyan mint papíron énekelni meg papíron autót vezetni?
    Szerencsére az informatika nem ilyen tárgyiasított. Elég csak begépelni a fordítóba :)

    [ Szerkesztve ]

  • #36031232

    törölt tag

    válasz cucka #84 üzenetére

    "Minden más gyökeresen megváltozott."
    Az hogy egyre több lehetőséget aknázunk kiés folyamatos a technikai fejlődés, még nem jelenti azt, hogy a működési elv nagyban változna. Sajnos vannak olyan problémák, amiket a mai napig nem sikerült feloldani.

    Hát a hálózatos tárgy, ha jól tanítják, a matekon át a fizikáig minden van benne :) Marketingből vagy ergonómiából nem nagyon szoktak megbukni. Az algoritmuselmélet is matek és az adatbázisok is, ha jól tanítják (vagyis inkább matematikai logika).

    (#85) Kansas:

    "de ez nem mentesíti az egyetemeket/főiskolákat az alól hogy legalább megpróbáljanak ne a munkanélküli hivatalnak "termelni"!"
    Ezért találták ki a húzós követelményeket, mert ha nem tanulsz, megbuksz és nem kapsz diplomát. ;]

    Oprendszerek tárgyból van nagyon sok minden, VMware nélkül nincs élet és van beágyazott rendszer és windows azure laboratórium is. Illetve most van kéthetente egy előadás, ami szakmai demózás.

    Devops,scrum, uml, folyamatelemzés, CRM stb. mind előjön, csak el vannak rejtve különböző programozós tárgyakba (C++, JAVA, C#). De akit komolyan érdekel (pl. IoT fejlesztés), az felveszi választható tárgyként, ami általában labor szokott lenni.

    De nem lehet mindenhez érteni. Aki kernelt fog programozni, az nem fog CRM-mel foglalkozni.

    [ Szerkesztve ]

  • #36031232

    törölt tag

    válasz cucka #90 üzenetére

    Ismerőseim alapján fel is készít :) De ameddig a magyar diákság többségének az a hozzáállása, hogy mindenből a minimumszintet, mindenből a legkönnyebbet választja, addig ez lesz. Vannak olyan laboros választható tárgyak ahol megtanítanak linuxos szervert üzemeltetni, a jegyet is erre kapod (tetszőleges paraméterezésű szervert kell felhúzni számonkérésnél), de sokan nem veszik fel, mert sokat kell hozzá tanulni és minek, ha ott az ergonómia, amire be se kell járni. Kredit az kredit.

    Mivel "kvázi" ingyen van, semelyik diák nem kéri ki magának az oktatás minőségét, ha meg igen, akkor a költségvetésre hivatkozva "ez van, próbálunk rajta javítani" választ kapja. Ráadásul mivel nem fizet érte közvetlen, a diák nem is nagyon tanul. Viszont Amerikában $20.000-$40.000 is lehet egy év/szemeszter és ott már marha nem mindegy az iskola szempontjából, milyen szolgáltatást nyújt és a diák is 2x meggondolja, hogy bukik egy zsák pénzt, mert lusta szar volt.

    A VIK költségvetése 2 milliárd. Ha duplája lenne, lehetne gépeket venni, lehetne ipari előadókat meghívni, el lehetne küldeni a tanárokat tanulmányutakra külföldi top egyetemekre. Máris javulna az oktatás színvonala. De ilyen kevés pénzből nyugaton se tudnának többet kihozni.

    [ Szerkesztve ]

  • #36031232

    törölt tag

    válasz cucka #92 üzenetére

    Valaki mondjon már pár céget, akik ilyen 4 hónapos képzésről vesznek fel embereket.

    [ Szerkesztve ]

  • #36031232

    törölt tag

    válasz cucka #100 üzenetére

    Ezaz, mindenhol ezt a sablon szöveget írják, de jó lenne tudni hogy a Morgan Stanleyről beszélünk vagy a Szabó&Fia Bt.-ről.

  • #36031232

    törölt tag

    válasz proci985 #105 üzenetére

    "aki tud papiron programozni, az tud papiron programozni. az, hogy tud szamitogepen programozni es lefordul e a kodja, hogy tud e mit kezdeni a compiler visszajelzeseivel az mar mas kerdes."

    A compiler visszajelzései elég egyértelműek, nem hinném hogy ezzel bárkinek gondja lenne, aki tud papíron bármit is írni, helyesen. Én annyira nem szeretek papíron kódot írni.

    "jellemzoen aki tud szamitogepen irni egy ido utan papiron (gyakorlatban: whiteboardon) is jo kozelitessel megoldja"

    Erre azért ne vegyél mérget, de mivel gépen kell alkotni, igazából lényegtelen.

    "de a papir es a ceruza megintcsak egy olcso megoldas ha nincs penz normalis laborra."

    A gyakorlat ma már egy extra dolog nálunk, alap az ea+lab, sőt, már az ea-n is előkerülnek a szakmai demózások. Ebben sokat fejlődtünk az elmúlt tíz évben.

    "oke, tanulmanyoztad a kepzesuket, e.g. megnezted a tantargyi celkituzest, vagy hallgattal is kulfoldon kurzust? mert en igen (tobb campuson is) es van tapasztalatom jonevu magyar egyetemmel is."

    Olvastam a hszeidet az északi oktatással kapcsolatos tapasztalataidról, szóval tisztában vagyok az eltérésekkel. Személyes tapasztalatom nincs, de pl. az egyik mostani csoporttársam két testvére is az Oxfordra jár (ő is oda ment volna de nem vették fel) és sokat mesélt nekünk az ottani állapotokról. Illetve voltam több beszélgetős programon, ahol olyan emberek meséltek, akik külföldön tanultak (KIT, VU Amsterdam). Persze, jobb ezeken a helyeken az oktatás (főleg a többpénz/jobb eszközök, nyugodtabb körülmények miatt),de azért az túlzás, hogy nálunk minden szar és minden elavult. Ennyi pénzből ennél többet nyugaton se hoznának ki az oktatásból és azért több olyan tárgyhoz van/volt szerencsém, ahol az oktató(k) tényleg a tudást szeretné(k) átadni és nagyon sokat beletesz(nek) az oktatásba, folyamatosan modernizálja(ák) az általa(uk) kiadott oktatási anyagokat.

    "egyebkent ez nem csak tanitasrol szol, pl a kerdes, hogy kutatassal hogy allnak. marmint pl norveg listas helyeken vagy egyeb fontos nemzetkozi konferenciakon / folyoiratokban mennyire publikalnak."

    A kutatás Mo.-on nagyon le van gatyásodva, erről Lovász László is beszélt. Az ELTE-BME-SOTE-MTA és 1-2 vidéki egyetemen kívül nincsenek számottevő, komoly kutatások, mert nincsen hozzá pénz (az EU-s pénzek nem elegek), se eszköz. A színvonalas kutatókat pedig lerabolják a nyugati/keleti nagyok.. Egy két helyen azért vannak még páran, a mostani támogatási rendszer javított a helyzeten.
    Publikálásban sem állunk jobban. Magas impaktfaktorú folyóiratokban pár tucat ember publikál. Viszont épp most hallgatok egy olyan tárgyat (IT Sec), ahol nemzetközileg is jegyzett előadók, igen szép idézettségi számmal (google scholar), tartják az órákat és nagyon modern, kreatív a tananyag, ráadásul a netes támadásokat egy virtuális platformon is ki lehet próbálni.

    [ Szerkesztve ]

  • #36031232

    törölt tag

    válasz NumberGuy #109 üzenetére

    Tudományban az elismertséget, a tudományos kutatás minőségét a hivatkozási alap jelenti. Annál nagyobb egy folyóirat impaktfaktora, minél több olyan cikk jelenik meg benne, amire sokan hivatkoznak. Ez növeli egy folyóirat presztízsét. Ha egy tudományos munka jó minőségű, érdekes, alapos, újszerű, az úgy is utat fog találni a megfelelő kiadókhoz.

    (#111) dabadab: Hihi, ilyet még nem láttam :) , de azért a fordítók is megérik a pénzüket, nem mindig követik a szabványok újításait.. Nekem idáig komoly gondom nem volt velük, a leggázabb dolog, amit nekem sikerült összehozni, hogy a programomat lelőtte a windóz, mert a memóriakezelést elrontottam C-ben és elkezdett olyan helyekre irkálni a program, ahova nem kéne :)

  • #36031232

    törölt tag

    válasz dabadab #118 üzenetére

    Nem tudok "szépen" papíron programozni, mert figyelmetlen vagyok. A nagy házim húzta fel a jegyemet :)

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák