Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Narxis

    nagyúr

    válasz bolvar #37 üzenetére

    Mert most a 30 fős osztályból hány gyerekkel foglalkozik személyesen a tanár? Aki nem tanul meg írni-olvasni az tanárral is lemarad, nem érti a matekot? Így járt, menjen korrepetálásra magántanárhoz. Nagyon régóta nem érdekel senkit sem a közoktatásban, hogy a gyerek mit tud, átrugdossák érettségin de ha nem megy át az se baj, max a kedves szülőnek.

    Rég olvastam ilyen buta, naív kommentet...

    [ Szerkesztve ]

    Thanos was right.

  • Gargouille

    őstag

    válasz bolvar #37 üzenetére

    "A gyerek gyerek.Nincs felügyelet nincs eredmény 90%-ban."

    Ha a felügyelet alatt arra gondolsz, hogy gyerekmegőrzés, akkor igen, nagyjából ez van az iskolában. De ennek nem olyan sok köze van bármilyen eredményhez, ez jól látható például az általános szövegértés, helyesírás terén, vagy akár a matematikai képességeit is érdemes megnézni a lakosságnak. Remek eredményeket ért el a hagyományos oktatás, valóban.

    "Írni olvasni számolni milyen digitális oktatás tanít meg?"

    Az, hogy digitális vagy távoktatás vagy személyes, ezek csak különböző formái ugyanannak. Ha jól van megtervezve és kivitelezve az oktatás, akkor bármelyik formája nagyon hatékony tud lenni és fordítva is igaz, ha rossz a módszer vagy a tananyag (vagy a tanár) akkor teljesen mindegy, hogy ott ülnek személyesen egész nap, vagy távolról nézik, ugyanúgy gyatra lesz a végeredmény. Ha úgy tetszik, nem attól fog megtanulni számolni, hogy a tanár ott van vele egy légtérben.

    "Közösségben élni viskelkedni szocializálódni melyik digitális oktatás tanít meg?"

    Nem tudom van-e gyereked, de tudod általában a gyerekek nem egy szatyorban laknak iskolakezdésig, hanem családban élnek, játszótérre járnak, kirándulnak, rokonokat látogatnak, nyaralnak, nagyszülőkkel vannak... vagyis találkoznak más emberekkel és szocializálódnak. Ez iskola nélkül is természetes módon történik és mire felnőnek addigra kifejlődnek ezen képességeik. "Viselkedni" pedig otthon tanulnak meg - már aki -, nem pedig az iskolában, mert mire odajutnak addigra már tudnak viselkedni, ez feltétele az iskolaérettségnek is. Az iskolából sokszor inkább olyan szokásokat hoznak haza, amiket utána nem győz a szülő kigyomlálni (a káromkodási szókincsük bővüléséről nem is szólva).

    "De persze akkor tanár se kell már nem, egy gép is kitud küldeni egy feladatot, minek ehhez tanár"

    A digitális oktatás része a tanár, csak annyi a különbség, hogy távolról teszi ezt. Szerintem ez a jövőben sem fog feltétlenül változni.

    "És persze akinek 3-4 gyereke van munka mellett hogy a kis lószerszámba fogja managelni ezt"

    Ez egy összetett kérdés, nagyban függ az egyéni élethelyzettől. Eleve 3-4 gyerek iskolai életét "managelni" sem kis feladat, hozni-vinni, leckét ellenőrizni, bepakolni, különórára elvinni stb. így is rengeteg órát elvisz egy nap. Ha mondjuk ezt mind feleslegessé tenné a távoktatás, akkor ezt az időt például máris lehetne az értelmes tanulásra szánni. Például. Nyilván ezt jól át kellene gondolni és megtervezni, de igazából ha a szándék meglenne rá, akkor szerintem teljesen járható út lenne. Inkább a szemlélet az akadály, meg az, hogy ezzel ismeretlen területre tévednénk és hát senki sem szeret a komfortzónájából kilépni, a status quo -n változtatni.

    Nem mondom, hogy a kizárólagos digitális oktatás a jövő, csupán azt mondom, hogy igenis teret kellene engedni ennek is a közoktatásban, mert ugyanannyira meglepően pozitív eredményeket hozhatna, mint ahogy a munka világában is a távmunka, ami ellen vérben forgó szemekkel küzdött a covid előtt a legtöbb cégvezető, aztán kiderült, hogy sok esetben lényegesen hatékonyabb is volt mint bejárni a munkahelyre. :)

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

Új hozzászólás Aktív témák