Aktív témák

• #107 Crystalheart senior tag Cs.Orsolya #103

  2008-01-27 12:02:26 #107

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Crystalheart

  senior tag

  válasz Cs.Orsolya #103 üzenetére

  Pénzes téma: A pénz számomra nem cél, eszköz. Nem saját boldogságomat akarom rajta megvenni, de ha a társadalom fejlődéséért vagy legalábbis a lehetőségért és a tárgyi eszközökért cserébe ma pénzt kérnek, hát legyen, én felteszem rá az életem.

  Segély: A családi pótléktól tekintsünk el, a nagyobb gondot itt inkább az egyéb címen kikönyörgött segélyek jelentik. Ma ingyen osztják az ilyen segélyeket, bemegy sírni az illető az önkormányzatra a hat gyerekével, esetleg még a cipőt is leveszi róluk, kimennek a "szakemberek" megnézni az életkörülményeket, és persze, hogy putrit találnak. Mi pl nem kapunk semmi egyéb segélyt az anyaságin meg csp-on meg ilyen gyerek után rögtön járó dolgokon kívül, mert: nem lakunk elég lepusztult helyen. Pl. mert a lomtalanításról összeszedett neobarokk bútorokat nem tüzifának adtuk el, hanem használjuk, és mert az építési törmelék sem szanaszét hever az udvaron, ilyenek... A segélyezés ma ilyen alapon megy. Akik pedig kapják, azokat én nem gyakran látom dolgozni járni, max részegen ténferegni. Ergo az én véleményem, hogy bizony be kellene vezetni Magyarországon egy olyan rendszert, hogy az alap (pl csp) juttatásokon felüli segélyekért az állam által kijelölt munkát kelljen végezni, mondjuk közmunkát, amire amúgy sincs elég cég, így mástól sem veszik el a lehetőséget. Persze ha valaki felveti ennek lehetőségét is, már akkor is pampognak, hogy emberi jogok így, meg kényszermunka úgy. Pedig ez nem volna kényszermunka, lényegében az államnak kellene dolgozni, ha nincs munkája és segélyt kér. Persze ez ennél bonyolultabb és többrétűbb, de alapnak ez kellene szerintem.

  Büntetés: Ma egy sikkasztásért többet lehet ülni, mint egy gyilkosságért, pláne Magyarországon. Ez olyan anomália, hogy szó nincs rá. Az egyértelmű erőszakos cselekmények, rablások, verések, gyilkosságok büntetése nagyon enyhe. Akik ilyet követnek el, örüljenek, hogy annyi jogot kapnak az államtól, amennyit, mert egyébként cselekedetükkel - szerintem - már lemondtak róluk. És nem csak a büntetés idejére gondolok, de ami munkát ezalatt adnak nekik, az gyakran szinte nem is munka. Egyszerűen sokakat meg sem visel a börtön, sőt, még kapcsolatokat szereznek és kiszabadulva még durvább ember válik belőlük.

Aktív témák