Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Rive

    veterán

    válasz demagóg #36 üzenetére

    Ez ugyanaz az energiatárolási eset mint egy normál rugónál.
    Jah. A piezo itt lenyegeben egy vezerelheto 'josagu' rugo.

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • shtml

    őstag

    válasz demagóg #36 üzenetére

    Továbbra sem értek egyet veled. Ha belegondolsz a már említett mechanikai rugós analógiába, akkor azonnal látod, hogy energiát csak úgy tudsz bevinni a rugóba, ha az (rugalmas) alakváltozást szenved. A piezokristállyal sincs ez másképp.

    A gázöngyújtós példád sántít:

    "Adott erővel elkezded szorítani. Érzed, hogy keményen ellenáll. De fizikai értelemben nem végzel ekkor még munkát."

    Ahogy szorítom a gázöngyújtót, erőt fejtek ki egy adott (igaz, kicsi) úton, vagyis munkát végzek. Olyan nincs, hogy energiát közlök a piezokristállyal anélkül, hogy az rugalmasan deformálódna - hiszen a piezokristálynak kapacitása is van, amely kapacitáson feszültség jelenik meg, vagyis töltéselmozdulás történt. De a töltésel átrendeződése a piezokristályban eleve a mechanikai deformáció hatására közetkezik be.

    Vedd észre, hogy a szikra még azelőtt indul meg, hogy hirtelen könnyűvé válik a mozgás, hiszen a bevitt energia jön ki elektromos energia formájában. Amikor könnyűvé válik a mozgás, akkor már nem végzek munkát, hiszen van ugyan megtett út, de erőkifejtés nélkül, azaz nem történnt munkavégzés.

    "A kristály visszafele is működik, azaz ha feszültséget kapcsolsz rá, akkor meg akar hajolni. [...] Ha hagyod hajolni, akkor áram is lesz, tehát energiát viszel be ami mindjárt az elmozdulás során ki is jön a rendszerből."

    Éppen hogy nem jön ki, legalábbis ideális, veszteség nélküli kristálynál nem. Áram két okból folyik: egyrészt mert a kristályban töltésátrendeződés következik be, másrészt pedig mert a kristály nem ideális, ui. véges az elektromos ellenállása. Különösképpen hibás az a kijelentésed, hogy a befektetett energia a kristály elmozdulásakor (elhajlásakor) ki is jön a rendszerből. Ezzel gyakorlatilag azt állítod, hogy amikor egy rugót energia befektetésével összenyomok, akkor ezen elmpzdulás (összenyomódás) során a befektetett energia ki is jön a rugóból.

    Az egyéb anyagokra is jellemzó rugalmasság más tészta, hiszen a piezokristály nem veszteségmentes energiatároló ill. -átalakító. Amint pl. a sima rugó sem. A veszteségek mértéke persze eltérő lehet.

    Kérlek, gondold át még egy kicsit, amit most leírtál, akkor rájössz, hol van benne a hiba.

    A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

  • shtml

    őstag

    válasz demagóg #36 üzenetére

    A gázönyújtós példádhoz egy analógia:

    Van egy gázzal töltött labdám, amelyben a gáz belső nyomása kezdetben egyenlő a légköri nyomással. Majd összeszorítom a labdát, a légköri nyomás fölé emelem a benne lévő gáz nyomását, vagyis munkát végzek. A labdán van egy állítható nyomású szelep, amely ha egyszer kinyit, akkor már nyitva is marad, pl. átszakad a membránja. Ahogy összenyomva tartom a labdát, elkezdem csökkenteni a szelep nyitási nyomását és egyszer csak megnyit a szelep, kiáramlik a gáz és munkát végez pl. egy dugattyú elmozdításával. Na de a munkát már korábban, a labda összenyomásakor befektettem és a gáz akkor is kiáramlik és munkát végez, ha a szelep megnyitása előtt egy satuba teszem a labdát, amely ugye nem képes további energiát közölni a gázzal.

    Most tekintsünk el attól, hogy a szikra után a kezem tovább szorítja a piezokristályt, amint a labdát is tovább tudom szorítani a szelep megnyitása után is. A lényeg szempontjából mindkét esetben irreleváns a további energiaközlés, hiszen az mindkét esetben akár el is kerülhető.

    Edit: A szelep nyitási nyomásának csökkentése analóg a szikraköz csökkentésével.

    [ Szerkesztve ]

    A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Új hozzászólás Aktív témák