Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz laposonly11 #207 üzenetére

    Azt azért tegyük mellé, hogy a magas glikémiás index sem okvetlenül az ellenséged, de érdemes a bevitelt az edzéshez igazítani és olyankor sem okvetlenül az ipari hulladékot tömni. Az első ikertesó pedig nem csak a magas GI ételek miatt fog felesleggel gazdagodni, hanem a rossz minőségű zsírok fogyasztásától is (de ugye a magyar ember étrendje főleg magas GI szénhidrátok és szar zsírok kombinációjából áll, ami így még rosszabb).

    Az való igaz, hogy nem érdemes a táplálkozást magas GI táplálékra építeni akkor sem ha valaki sokat sportol, már csak azért sem, mert az inzulinszint folyamatos hintáztatása további súlyos problémákat okozhat.

    A kalóriákat meg számolgatni kell, hiába figyelsz oda az alacsony GI-re, ha közben túllövöd a kalória célt, de a helyzet fonákja, hogy az alacsony GI ételekből jellemzően többet is kell megenni ugyanannyi kalóriához, szóval egy ilyen étrend mindig jobb lesz kalória kontroll oldalról is.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz ncc1701 #212 üzenetére

    A húsok fajlagos kalória tartalma magas. Főtt bulgur 100 grammjában 83 kcal van, míg a csirkemellben már 120 kcal.

    Ha nincs testtömeg célod (fogyás zsírból vagy izomtömeg építés), akkor tényleg felesleges. De én mondjuk edzek és izomtömeget akarok növelni és a kalóriaigényem 3100 kcal körül van. Húsok nélkül bajban lennék, mind a kalóriacél, mind pedig a fehérje tekintetében (nem megoldhatatlan, de így is határán vagyok annak, amit még nekem kényelmes elfogyasztani mennyiségben).

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz ncc1701 #212 üzenetére

    A húsok fajlagos kalória tartalma magas. Főtt bulgur 100 grammjában 83 kcal van, míg a csirkemellben már 120 kcal, magasabb zsírtartalom felé haladva egyre több.

    Ha nincs testtömeg célod (pl: fogyás zsírból, tömeg megtartás vagy izomtömeg építés), akkor tényleg felesleges. De én mondjuk edzek és izomtömeget akarok növelni és a kalóriaigényem 3100 kcal körül van. Húsok nélkül bajban lennék, mind a kalóriacél, mind pedig a fehérje tekintetében (nem megoldhatatlan, de így is határán vagyok annak, amit még nekem kényelmes elfogyasztani mennyiségben).

    Szóval nem mondanám, hogy a húst ne számoljuk, ha valaki nem is eszik belőle sokat, akkor is a különbséget jelentheti kalória deficit és többlet között (itt most a testtömeg megtartási kalóriaigénytől számított +/- 15%-ra gondolok).

    Szerk: Ez az előző szerkesztése akart lenni.

    [ Szerkesztve ]

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz looser #220 üzenetére

    Ha a testnek már a létfontosságú szervek fenntartására kell koncentrálnia, elvonva a figyelmet a perifériáról, azt jelzi, hogy túl nagy kalória deficitben vagy (ha jól értem amiket leírtál). Értsd: Túlsanyargatod magad a megvonással, aztán belöksz egy nagy adag kaját. Ez a legjobb recept a sikertelen fogyáshoz, mert platózni fogsz pár hét után, elmegy a kedved az egésztől és hagyod a fenébe mert levonod a következtetést, hogy a fogyókúra nem ér semmit, hiszen hamar megállt a fogyás, cserébe folyton éhség gyötör, amit nagy zabálással kompenzálsz (persze még ezzel együtt is erős a kalória deficit).

    Van egy létfenntartási minimum kalóriaigény, amit nem érdemes átlépni (megközelíteni sem igazán), egyrészt káros a szervezetnek (felborítja a hormonális működést) és platózni fogsz, mert a szervezeted berendezkedik tartós koplalásra és meg akarja őrizni a zsírt vésztartaléknak. Legyél kb 10-15% kalória mínuszban ahhoz a kalóriaigényhez képest, ami a tömeged megtartásához kell (amikor se nem fogysz, se nem hízol) és még gyorsabban is fogsz zsírt veszíteni, mint az erős kalória megvonással.

    Vannak tök jó appok, amikbe be tudod írni, hogy mit ettél és mennyit. Életkor, magasság és tömeg alapján kalkulál egy kalória igényt ami a célodhoz kell (pl: fogyás, tömegmegtartás, hízás) és naponta mérlegeled magad, akkor majd ő újrakalkulálja ezt a kalóriaigényt annak függvényében, hogy a mérlegelés mit mutat. Én a Yazio-t használom, tök jól áttekinthető, tud vonalkódot beolvasni (nem kell kézzel kalória tartalmat bepötyögni), de saját recept is beírható és át tudja hozni a sporttevékenységet is kapcsolt appokból (pl: Google Fit, Garmin, stb), mert ugye nem csak étel megvonással, de sporttal is elérhető a kalória deficit. Én mondjuk pont inkább hízásban vagyok és napi 3000-3100 kalóriát tolok, mert annyit mozgok, hogy ennyi kell. Amíg nem számolgattam, addig csak hintáztattam magam, hol fogytam, hol híztam, nem pedig a cél felé mentem.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz looser #223 üzenetére

    "Ahogy fentebb egy hozzászólásban írtam, MINDEN dagadt pontosan tudja, hogy mit kellene tennie."

    A mit és a hogyan két külön dolog. Sajnos azt látom, hogy az életmódváltásba, fogyókúrába, edzésbe belekezdő emberek 90%-a tudja, hogy mit kell tennie, csak azt nem, hogy hogyan. Szerintem hatalmas probléma az, hogy az emberek azért nem tudnak fogyni, mert azt sem tudják miért híztak el. Sokan élből azt gondolják, hogy a túlevés a tányérra kerülő étel mennyiségét és térfogatát jelenti, ami súlyos féligazság. Nincs meg a fejekben a táplálkozással kapcsolatos alapismeretek csírája sem.

    Egyrészt még mindig benne van a társadalomban a gyerekkori étel tukmálás, hogy a nagyi teletömi a gyereket, mert akkor egészséges ha jó húsban van. Ezzel sikerül a gyereket cukor és általában véve gyorsan felszívódó szénhidrát (fehér kenyér, sütike, piskóta) függővé tenni, ezt pedig nyakon önti az, hogy a magyar konyha nem csak a gyors szénhidrátokban úszik, de az erősen feldolgozott élelmiszerekben is (pl: szalámi, kolbász, szalonna) és a cukros üdítőkben is (pl: kóla és GYÜMÖLCSLÉ). Ettől vagyok ki, amikor valaki azt mondja, hogy egyen sok gyümölcsöt a gyerek és öblögessen gyümölcslével, közben fel sem fogja, hogy az mennyi gyümölcscukor és kalória. Persze, kell a gyümölcs, mert élelmi rostokat, aminosavakat, vitaminokat ad, de nem mindegy, hogy milyet és mennyit. A gyümölcslé meg a nettó baromság a világon, mikor leküldesz egy pohárkával annyi kalóriát, ami egy kosárnyi gyümiben van. Hosszútáv bringázóknak, túrázóknak, futóknak ideális, számítógép előtt ücsörgéshez nem, mert csak elhízott és diabéteszes lesz a kölyök tőle. Ráadásul ez pszichológiai problémákhoz is vezet: A nagyi a melegség, szeretet és az öröm megtestesítője és a stresszes életünkben mindenkinek kell egy kis "nagyi élmény", még ha nem is tudatos, de ezért olyan nehéz letenni (vagy legalábbis újragondolni) ezeket az ételeket, mert örömet okoznak, ahogy a nagyi is örömet okozott. Azt kell tudatosítani, hogy ezek az ételek felválthatók ugyanannyira klassz kajákkal vagy a receptben apróságokat megváltoztatva egészségesebbé tehetők.

    Na meg ugye amit sokan elfelejtenek, hogy néha egészen apróságoknak van hatalmas kalória tartalma, amiket sokan bele sem vesznek a kalória számlálásba, mert hát olyan kis picikének tűnik az a szósz, mártogatós, öntet. Vagy kiszámolja az ember a csirkemellet, tojást, lisztet, panírt kalóriában amit rántott húsnak készít el, de az általa felvett olajat már nem. A nap végén meg ezekből simán kijön akár 200-300 kalória többlet is, ami már a különbség hízás és fogyás között. Pedig ezeket is olyan könnyű kiváltani. Mondjuk a roston sült csirkémet nem majonézes cuccba tunkolom, hanem fokhagymás görög joghurtba, ami TIZED annyi kalóriát tartalmaz (csak egy példa volt a sok közül). Van amikor a módszer és az irány jó, csak nem gondol a fogyókúrázó arra, hogy mivel szabotálja magát.

    "Egyszóval olyan ez, mint egy drog, alkohol, akármi függőség, ahol csak egyetlen jó döntés van, ha abbahagyod (ezt lenne ugye a nagybetűs életmódváltás)"

    Szerintem meg itt jön be egy sor pszichológiai faktor képbe. A már említett "nagyi is ezekkel az ételekkel fejezte ki a szeretetét" egy nagyon erős gát, mert ez azt sugallja tudat alatt, hogy a túlsúly leadása elveszi az életükből ezt az örömforrást, aztán az egésznek nekiállni rossz módszerrel tényleg el is veszi, de nem a rossz módszeren csattan az ostor, hanem a próbálkozáson és a lelkesedésen. Néha csak egészen apró dolgok teszik platóra az embert és áll meg a fogyás, amire általában önsanyargatás a reakció, amitől csak rosszabb lesz. Sokan ilyenkor a pufirizs meg répa rágcsáláshoz nyúlnak, lemennek a létfenntartási minimum kalória alá, még erősebben megáll a fogyás, cserébe ingerült, depresszív, motiválatlan lesz tőle az ember, mert a hormonháztartását is falnak csapta és visszamenekül a "nagyi élménybe" egy kiadós fehér kenyér + szalonna kombóval, amit egy táblacsokival zár le.

    Meg te is mondod, hogy szeretsz néha megenni egy kis desszertet, meginni egy sört. Én is és nem is kell ezekről lemondani, van amit elég átgondolni (mondjuk csoki helyett egy áfonyás túrókrémes pohárdesszert zúzott mogyoróval), mást meg csak ideiglenesen félretenni éppen azért, hogy idővel megint beleférjen, de akkor már tudatosan.

    Csak egy érzékletes példa: 60 perc gyaloglás ki tud váltani 2-3 sört. Mi a megoldás? Gyalog kell menni a kocsmába. :D Jó nyilván ez nem ennyire egyszerű, meg ezek nem 1:1 arányban váltják ki egymást, de az aktivitási szint növelése mellett egyre több minden fér bele büntetlenül (most ne a verseny testépítőket vegyük alapul, az más). Ami nyilván nem azt jelenti, hogy minden nap 60 perc gyaloglással meg lehet inni napi 2-3 sört, de nem az lesz a fogyás útjában, hogy szerda esténként a barátokkal megiszol ennyit. Csak legyen rendszer amibe ez beilleszthető. Ez a lényeg.

    [ Szerkesztve ]

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz BiP #234 üzenetére

    A nagy mértékű túlsúlyon segíthet ha valaki elhagyja a nasit és többet kezd mozogni, aztán egy ponton megáll a fogyás, jön az önsanyargatás, csalódás és feladás.

    Tegyük fel, hogy valaki 4100 kalóriával bombázza magát, kiiktat pár felesleges dolgot (nasi, sör, stb) és lemegy 2900 kalóriára, ezzel fogyni kezd, de egy ponton platózni fog, mert mondjuk neki 2400 kalóriát kéne fogyasztania. Persze a kiinduláshoz képest kevesebb zsír lesz rajta, de az igazi célt nem fogja elérni.

    De ugye amikor 4100 kalórián van és azt mondod neki, hogy fogyasszon csak 2400 kalóriát, akkor inkább kiugrana az ablakon, mert azt hiszi, hogy itt egy olyan koplalás és szünni nem akaró üvöltő gyomorkorgás veszi kezdetét, aminek sírás lesz a vége. Holott itt jönnek képbe azok a nagyon tudományos szavak, mint a makrók vagy a glikémiás index.

    Makrók (makrotápanyagok) azok, amikből az ételed felépül (fehérje, zsír, szénhidrát), kicsit leegyszerűsítve minden kalória lebontható erre a háromra (vagy éppen ezek felszorzása adja ki a kalóriamennyiséget, nézőpont kérdése). Van még a víz is, de az csak tömeget növel, kalóriát nem ad.

    Egy érzékletes példa:

    Téliszalámi (100 g) makrói:
    - Fehérje: 25 g
    - Zsír: 47 g
    - Szénhidrát 0,5 g
    - Teljes kalóriamennyiség: 524 kcal / 100 g

    Csirkemell (100 g) makrói:
    - Fehérje: 22,5 g
    - Zsír: 2,6 g
    - Szénhidrát 0 g
    - Teljes kalóriamennyiség: 120 kcal / 100 g

    Látszik, hogy a szalámiban kb négy és félszer több kalória van ugyanakkora elfogyasztott mennyiségben. Mi következik ebből? Még szendvicsbe is érdemes inkább megcsinálni a csirkemellet, meg lehet sütni, bele lehet dobni serpenyőbe, felszeletelni és mehet a kenyérre.

    Apropó kenyér: Mint minden szénhidrát, ebből is létezik gyorsan (magas glikémiás index) meg lassan (alacsony glikémiás index) vagy a kettő között közepesen gyorsan felszívódó szénhidrát. Senki nem biflázza fejből ezeket az index számokat, elég annyit tudni, hogy az adott szénhidrát típus melyik csoportba tartozik. A lassan felszívódó nem hintáztatja meg az inzulin szintet és hosszan eltelít, nem éhezel meg gyorsan utána, mert az emésztőrendszerednek több idő feldolgozni.

    Sajnos az van, hogy a modern ember borzasztóan sok olyan ételt eszik, ami hatalmas kalória bomba. Néha kell, jól esik a léleknek egy kis szalámi (én is imádom), de amikor valaki lemond a nasiról, könnyen lehet, hogy fajlagosan alacsonyabb kalóriatartalmú ételtől fosztja meg magát, mint amit egy egészségesnek gondolt étkezéssel bevisz. Ugyanígy a gyorsan felszívódó szénhidrátok azok amikben valósággal tobzódunk, legtöbbször teljesen üres kalóriák formájában (pl: péksüti), nem csak a diabétesz kialakulásának egyik fő oka, de baromi gyorsan átmegy a szervezeten, túl sok értékes dolgot nem művel benne, cserébe hamar megint rád jön a falási roham, mert az inzulin szinted kilőtt, majd lezuhant és a gyomrod is üres.

    Az a baj, hogy ezeknek teljesen alapvető tudásnak kellene lennie egy általános iskolát végzett embernek, mégsem tananyag bioszból, pedig semmivel nem bonyolultabb (ezen a szinten), mint a porzó meg a bibe. Angliában tanítják 1-2 évtizede a táplálkozástudományt a gyerekeknek és azóta önként választják a menzán a kevésbé egészségtelen ételeket.

    Nem kell semmilyen táblázatot, indexet meg hasonlókat fejből tudni. Csak a jelentését ezeknek a dolgoknak és minden másra ott vannak a tök jó mobil appok, amik számolgatnak helyetted. Meg érdemes észbe vésni, hogy amúgy rettenetesen sok olyan kalóriabombát fogyasztunk, amiről nem gondolnánk, hogy azok. Felteszed azt a pár karika téliszalámit a szendvicsedre, holott jóformán egy fél grillcsirkét is megehettél volna helyette. :)

    Amit te elmondtál a fogyásról az sajnos még alapszintnek is kevés, mert tovább erősíti azt a téves elképzelést, hogy az elhízás vagy a fogyás a tányérra kerülő térfogat kérdése és ennek variálása a kulcs. Nem az. Pont ezért aki kicsit beleássa magát az igazi alapokba, az koplalás nélkül fogy le, jókat eszik és nasira is maradhat kapacitás.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz laposonly11 #237 üzenetére

    Az a baj, hogy amíg az embernek ötlete sincs, hogy hány kalóriát fogyaszt, addig mellé fogja lőni. Ez garantált. Aki fogyni akar általában kevesebbnek hiszi, aki hízni szeretne pedig túlbecsüli a bevitt kalóriákat. Én javaslom mindenkinek csak pár hétig számoljon ki minden kalóriát, lesznek meglepetések. Aztán el lehet hagyni ha nincs sport cél, de legalább már a szemmel becslés pontossága sokat javul.

    A te értelmezésed pedig ugyanaz a leegyszerűsítő és éppen ezért a "platózás" vagy "túltolás" veszélyét rejtő felfogás, amiről beszéltem. Az amúgy valóban nagyon sokat segít, mikor valaki az erősen feldolgozott ételeket és hatalmas kalória löketet jelentő nasikat, cukros üdítőket dobja, de én hozzátenném, hogy ezek is beleférnek alkalmanként. Csak tudni kell mit csinálsz. Mellesleg láttam nem egy barátot elhízni egészségesebb ételekre váltás után, mert elkezdték túletetni magukat, mondván ez "nem hizlal".

    Ezeket pedig nem rossz szándékból mondjuk, hanem mert talán én meg mások akik ezzel jönnek már átmentek pár nagyon tipikus buktatón. Én mondjuk kövér nem voltam, de 178-as magassághoz a 92 kg nulla irodista izomzattal olyan volt, amit még idejében el akartam csípni. Mivel az akkori barátnőm IR-es lett (és együtt tanultunk meg mindent ami ezzel párosul), neki CH-t számolgatós diétája volt, mellette futott. Én ugyan nem számoltam ki a magam adagjait, de a ti általatok felvázolt módon elkezdtem egészségesebb ételeket enni, csökkentettem az adagokon és kijártam én is futni. Valahol 70 kg alatt álltam meg. Túltoltam a dolgot, mert aluletettem magam, nem akartam ennyire sovány lenni.

    Aztán elkezdtem a saját testsúlyos és súlyzós edzést. Elkezdtem többet enni, több fehérjével és egy darabig ment a dolog, de egy ponton elkezdtem érezni, hogy hamar kifáradok edzés közben, nem jön fel a tömeg sem. Nem akartam soha kalóriákat számlálgatni, mert hát "milyen élet az olyan". De mint kiderült hiába ettem többet, mint előtte, így is aluletettem magam. Ez ugyan a fordítottja annak, ami egy fogyásban "platózást" hoz, de az elv ugyanaz.

    Amúgy minden fogyni vágyónak tudom ajánlani az itteni gyúrós topikot, nem csak gyúrósok vannak és nagyon sokat lehet ott is tanulni a táplálkozásról. :)

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz laposonly11 #239 üzenetére

    "Mondjuk én eleve nem használok ilyeneket, tehát hozzáadott cukrok nélkül étkezem"

    +1

    Az előző hozzászólásban említett barátnő miatt száműztük a cukrot otthonról. Az alternatív édesítőszerek mellékíze meg nem tetszett, ezeket nem hagytuk el teljesen, de drasztikusan visszavettük mennyire édesítünk dolgokat. Eleinte fura volt, aztán az ember megszokja nagyon hamar, hogy egy löket cukor nélkül is mennyire ízes és finom tud lenni bármi. Ezzel van elbaszva az emberek többsége (én is) gyerekkortól fogva, hogy tömik belénk a cukrot. Egy normál cukrászdai sütit nem tudok már megenni, nem azért, mert "jajj az alakom", hanem mert három kanál után hányingerem van, nem érzem benne a kakaónak, mandulának az ízét, csak a töménytelen cukrosságot.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz SRC #243 üzenetére

    Azért nincs izomzata valakinek, mert nem használja. Te láttál már egész nap széken ülő, tespedő embert izmosnak? Van baj ha valaki az izomzatot alkati kérdésnek tekinti. Van aki kevesebb, van aki több befektetett munkával épít izomzatot, az erre való fogékonyság egyénenként eltérő, de olyan nincs, hogy valaki a semmire izmos és az izom bizony eltűnik ha nem stimulálják.

    Régen sokat sportoltam 16-20 éves korom körül, volt némi hozzájuk társuló izomzatom is (nem meglepő, hogy a kerékpározás nem csinál bicepszet, de a hajtásban részt vevő izomzatot igen). Aztán beültem egy irodába dolgozni az egyetem után, izomzat le, zsír fel. Azért ne terjesszünk ilyen áltudományos dolgokat, hogy az izomzat káros, kivéve ha valakinek nincs alapból a semmire. :)

    Az izomzat hiánya az igazán káros, főleg ha a "core" izmok gyengék. Én is tapasztalom 31 évesen milyen a derékfájás, hátfájás a sok ücsörgéstől. Az edzésemben pedig nagyon sok a korrekciós gyakorlat, hogy amit évek tespedős munkájával elkúrtam, azt helyre tegyem.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz SRC #245 üzenetére

    "Egészséges szervezet nem fogy és az izmai sem sorvadnak el."

    Ez a szavak kiforgatása, hogy megnyerj egy vitát. Senki nem beszélt izomsorvadásról, hanem arról, hogy a tested annyi izmot tart fent amennyi az aktivitásod fedezéséhez szükséges. Ha csak annyit mozogsz, hogy eljársz a boltba, munkahelyre, de ülsz folyton, akkor berendezkedik erre, ha fizikai munkát végzel, akkor arra.

    "Egészségtelenné te teszed magad, nem a szervezeted teszi magát."

    Egészségtelen mozogni? Hát igen, mikor ülsz egész nap egy fotelben, az annyira marhára egészséges, hogy a core izmok legyengülnek és a gerinced, medencéd elveszíti az alátámasztást, az ülőpozícióban egyes izmok megrövidülnek, mások megnyúlnak és beáll egy rossz testtartás, ami fájdalmakhoz, hosszabb távon pedig mechanikai sérülésekhez, kopásokhoz vezet. Te ezt akarod egészségesnek nevezni? Nem tudlak követni, bevallom.

    "Van elhízásnak nevezett zsírépítés meg testépítésnek nevezett izomépítés."

    Igen, ez ilyen binárisan működik, vannak az elhízottak meg a kétajtós szekrény versenyszerű testépítők és a kettő között nincs semmi. Te ezt a sok hülyeséget tényleg el is hiszed? Egy jógázó például rengeteget dolgoztatja a tartóizomzatot, mélyizomzatot és nyújtó gyakorlatokkal is tele van, ami segít a helyes testtartás megőrzésében (mindamellett vannak a jógánál egészségesebb gyakorlatok erre a célra, kevesebb stressznek kitéve mondjuk a gerincet). Az a baj, hogy mondtál egy kapitális hülyeséget és a szélsőséges példákkal akarod igazolni őket. A versenysport nem az egészségről szól, hanem a testedet alárendeled egy célnak, ez igaz. De nem csak ilyen mozgási formák léteznek és izomzatnak sem csak azt nevezzük amit a doppingoló vagy naturál testépítők magukra pakolnak.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz SRC #277 üzenetére

    Még mindig itt tartasz, hogy el nem hangzó kijelentésekre reagálsz? Nagyon jól elbeszélgetsz saját magaddal. Magadnak adod a labdákat, hogy lecsaphasd őket. Senki nem azonosította itt a testépítést az egészséggel és senki nem beszélt izomsorvadásról. Ezeket te dobtad be, hogy aztán a melledet döngetve cáfold azt, ami el sem hangzott.

    "Az lehet egészséges állapot, hogy nincs vastag karod. Pláne, ha vékony testalkatú vagy."

    Milyen érdekes, hogy most vékony testalkatról beszélsz és nem arról az ordító hülyeségről, hogy az izom mérete csak genetika kérdése. Nem. Az izom az befektetett munka és tápanyag kérdése és aki nem mozog, nem használja, nem terheli, annak olyan is lesz az izma. Ha ez már lecsökken arra a szintre, ami káros az egészségre (értsd: nem tudod biztosítani még a helyes testtartást sem), akkor arra kár ráhazudni, hogy ez egészséges. Gyengébbek kedvéért: Továbbra sem arról van szó, hogy erre a testépítés az ellenszer, de próbáld meg még egyszer kiforgatni, minden bizonnyal akkor már megnyered a vitát. :)

    "Attól mert nem vagy izmos még lehetsz makk egészséges."

    Te még mindig azt tolod, hogy izom = testépítő gyurmafigura. Nem csoda, hogy ezt látod bele a kommentekbe, mert igazából te vagy aki a fogalmakat keveri. Aztán meg népbetegségekről beszélsz, amik közül elegánsan kihagyod azt, hogy hányan vannak, akik az elsatnyult izmaik miatt szenvednek mozgásszervi, ízületi problémáktól, mechanikai sérülésktől, kopásoktól. Ez is népbetegség és az ellenszere az izmok dolgoztatása. De erre a kijelentésre mindjárt idereplikázol egy olyat, hogy konditerembe akarom beterelni az embereket, hogy ott porokat szipákoljanak fel és lóbálják a vasat és legyenek testépítők. Téged tényleg bánthatott egy gyúrós ha mindenhova ezt képzeled oda ebben a vitában. Az izmosság, egészséges egyensúlyban lévő izomzat nem egyenlő a testépítő izomzattal. Márpedig edzés, torna, mozgás nélkül a 21. század embere nem fogja azt a stimulust megkapni, amitől egyensúlyba kerül az izomzata.

    "Dög nehéz vasak nem nőnek a természetben, hogy azokat kelljen emelgetni, szóval a súlyzós edzés az nem éppen az a kimondottan természetes terhelés."

    Ahogy városok sem nőnek maguktól a természetben, bennük irodaházakkal, azokban pedig egész nap székben ülő emberekkel. Nem tudom milyen érv az ilyen. A súlyzós edzést pedig lehet barom módon csinálni, meg úgy, ahogy egy valamire való edző megmutatja, hogyan ne vágd haza az ízületeidet. Sok népszerű gyakorlatnak értelme sincs, más gyakorlatok meg kifejezetten a helyes testtartást erősítik, azt pedig kihagyod a képletből, hogy aki konditerembe jár sem csak súlyzós edzést csinál és nem is mindenki fújja fel magát kétajtós szekrény méretre. Mellesleg a testépítést is lehet úgy csinálni, hogy az egészség egyenrangú cél legyen az izomtömeg építéssel (a naturál potenciálod határáig), ettől nem leszel hatalmas darab, nem lesz természetellenesen hatalmas izomtömeged, nem fér bele a dopping, csak a minőségi étkezés és porokból is leginkább csak a fehérje (és nem, ez nem valamilyen ritka kivételt jelent a testépítők között). Testképzavarról beszélsz, miközben benned is van egy jókora zavar és olyanokat akarsz meggyőzni a vélt igazadról, akik belülről nézik ezt a sportot és tudják, hogy csak a sztereotíp bullshitet nyomod.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz ncc1701 #282 üzenetére

    Ja, hát mindenki hisz valamit. Vannak, akik azt hiszik, hogy ha valaki megfogja a súlyokat, mellé kardióra is fektet figyelmet, odafigyel a kajára és még egy-két fehérje shake is lecsúszik naponta az egy testképzavaros idióta, akit megcsapott a marketing gépezet szele. :D

    Ezt mondjuk mindenki tapasztalta már, aki kettőnél többször felemelt egy kézisúlyzót, hogy a környezete rögtön rátelepszik az aggódással, mert azt hiszik, hogy emberünk arról ábrándozik, hogy barnítóval bekenve durrantson a színpadon, szurkálni fogja magát az öltözőben és csak porokat fog enni innentől és már jön a szöveg, hogy "ne tedd tönkre magad" és "nem is szépek azok a hústornyok". Mindenki rögtön végletekben gondolkozik.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz pintermiki #290 üzenetére

    Ha valaki izomtömeget is akar növelni, nem csak fogyni, akkor a fehérje bevitel elengedhetetlen. Fogyni is könnyebb , minél izmosabb vagy, mert ez már akkor is megemeli a nyugalmi kalóriaigényed, ha nem csinálsz semmit. Engedjük meg neki.

    A fizikai munka és az edzés teljesen másféle izommunka, utóbbi esetében rövid idő alatt adsz a megdolgoztatott izmoknak egy nagy terhelést, ezután kelleni fog a regeneráció, főleg ha valaki bukásig dolgoztatja (ezért oszlanak meg a vélemények abban, hogy kell-e bukásig edzeni, mert ha éppen előtte állsz meg 1-2 ismétléssel, akkor gyorsabb lesz a regeneráció, hamarabb tudsz újra edzeni és ezzel a heti/havi edzésvolumen is nagyobb lehet). A fizikai munka nem ad akkora időarányos terhelést, már csak azért sem, mert oda belefér, hogy engedd a testednek kihasználni a lendületet, míg edzésnél ezt kerülöd, hogy amennyire lehet színtisztán csak izommunka legyen.

    A pihenőnap (regeneráció) tehát nem annak függvénye mekkora súlyt mozgatsz meg 24 óra vagy egy műszak alatt, hanem mennyire nyírod ki az izomzatodat a vele végeztetett munkával, márpedig ha valamit 8-10 óra helyett belesűrítesz 60-90 percbe, az nagyon más ilyen szempontból. A regeneráció kihagyása túledzettségbe hajszol, ami kifejezetten egészségtelen és veszélyes állapot.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák