Új hozzászólás Aktív témák

• #51 .tnm addikt bambano #49

  Új Válasz 2017-09-22 18:23:19 #51

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  .tnm

  addikt

  válasz bambano #49 üzenetére

  viszonylag régi cikk, de nem hiszem, hogy nagyságrendi különbségek történtek volna azóta.

  "Bár az új szerzői jogi törvény szerint 2010 óta lehetőség van új közös jogkezelő szervezetek alapítására (lásd erről az Artisjus elnökével, Victor Mátéval készült interjúnkat), ez eddig nem történt meg, és ezek szerint az Epidemic Sound sem ilyen lesz. Ráadásul jelentős különbség van a cég és az Artisjus működése között. Így például az üzleti szereplőnek számító svéd cég díjszabása üzleti titok, míg az Artisjusé nyilvános. Általában véve a törvényi szabályozás abból indul ki, hogy az Artisjus kvázi monopolhelyzetben van, és ez indokolja, hogy sok szempontból - például átláthatóságát tekintve - olyan szigorú állami felügyelet alatt áll, ami a piaci szereplőkre nem érvényes - magyarázta a Quartnak Tóth Péter Benjamin. Arra pedig 2007 óta van lehetőség, hogy egy szerző kilépjen az Artisjusból; eddig ezt ötvenheten tették meg, többségük külföldi."

  az én megítélésemben, ez kimeríti a "gyakorlatilag monopólium" fogalmát.
  Továbbá, magyar wikiből, mert lusta vagyok ennél többet beleölni hivatkozásba
  "Monopólium több okból is kialakulhat egy piacon, például:
  - ha két vállalat már nem tudna nyereségesen működni – ez a természetes monopólium esete;
  - ha a piacra való belépésnek erős korlátjai vannak (például magas fix költségek);
  - ha a monopolista kizárólagos joggal rendelkezik valamilyen erőforrás felett;
  - ha az adott piacon a monopólium állami vagy társadalmi érdek (például honvédelem, pénzkibocsátás);
  - ha a monopolista hagyományosan uralja a piacot, és megakadályozza mások belépését."

  szerintem innen is az első és az utolsó fennáll, tekintve, hogy nehéz kilépni és a matricákból bejövő pénz az artisjus-hoz kerül. és nyilván nem reális, hogy én is rácsapjam a saját matricámat a HDD-kre, ha alapítok egy ilyen jogkezelőt és lesz egy maréknyi alkotó (esetleg csak én magam) a jogkezelő szervezetemben.
  behozhatatlan piaci fölénye van.

  van egy DJ ismerősöm. ő mesélte, hogy ahhoz, hogy legálisan zárt szórakozóhelyen zenélhessen, ahhoz az artisjus-nak a laptopjára kell nyomni a matricát, (akkor évi kb. 100ezer Ft)-ért cserébe. nyilván életszerűtlen, hogy ha lenne 50 jogkezelő, kb. egyenlő mennyiségű képviselttel, akkor mind az 50-nek fizetnie kéne, csak, hogy ne kelljen arra ügyelni, hogy egy adott szám alkotói melyik jogkezelő(k)nél vannak. innen is látszik, hogy ennek elvben is egy közfeladatnak=állami monopóliumnak kéne lennie.

  It's a rare occurrence, like a double rainbow, or someone on the Internet saying, "You know what? You've convinced me I was wrong."

• #60 azbest félisten bambano #49

  Új Válasz 2017-09-22 22:20:03 #60

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  azbest

  félisten

  válasz bambano #49 üzenetére

  Ugyan-ugyan... évekig tartott, mire sikeresen ki tudta vinni a universal a saját jogtulajodát az artisjus védelméből. És ez nem azt jelenti, hogy akkor azzal már szabadon rendelkezik a universal. Minden évben újra ki kell vinnie, különben automatikusan visszaszáll az artisjusra. És elég csak egy hibát ejteni a kikéréskor és akkor egy évre a teljes palettájukat megint elveszítik és visszaszáll az artisjusta.
  2012: [link]
  2013: [link], [link]
  2015: [link]

  Elsőre nem is sikerült nekik. Tényleg nincs ám jogilag kitámogatva az a gittegylet.

  Ne keved azzal, hogy más területeken másik gittegyletek is alakultak és hogy már lehet átfedések is vannak, amikor egymásnak is adnak részesedést a gittegyletek.

  Valamint az online streaming szolgáltatók (google music, apple music, spotify, deezer ....) havidíjaiból a jogdíj az artisjushoz folyik be.
  2016: A jogvédők nem engedik a kiadóknak, hogy megkerüljék őket a streaming szolgáltatóknál[link]
  Külön minden pereputty csókos jogvédő szervezettel meg kell állapodni, hogy a kiadó, aki a teljes jogtulajdonos, szerződhessen a streaming szolgáltatóval. Ezért van a németeknél és japánoknál letiltva a legtöbb tartalom youtube-on, mert nem akarnak állandóan pereskedni a hiénákkal.

  (#54) bambano
  kontextus nélkül bármi lehet. Néha még az MTVA is jogvédősdit játszik és pénzt akar szedni a tévé műsorokért külön, amirért már az artisjus is szed. Mindig van aki bepróbálkozik és van akinek sikerül lezsíroznia, hogy megtehesse.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák